Bár a használatos statisztikák alapján Magyarországon csekély – és egyre csekélyebb – a szegények aránya, egy új, uniós módszertan szerinti számítás szerint hazánkban több mint 3 millió ember él abszolút (az európai életszínvonalat figyelembe vevő) szegénységben.
Mit jelent együtt élni azokkal a történetekkel, amelyeket az ember nem tud letenni? Mikor válik a jótékonykodás tűzoltássá, és miért nem hoz tartós változást? Mit jelent nem félrenézni, amikor a valóság kényelmetlenné válik? Mikor és miért válik a személyes út politikai felelősséggé? Többek között ezekről beszélgettünk Bódis Krisztával, a Tisza társadalompolitikusával a Másik út podcastban.
Amint a gazdaság bajba kerül, rögtön drasztikusan romlani kezdenek a romák szegénységi mutatói: amit a kormány fent elront, ők azt lent a bőrükön érzik. Keveseknek sikerül kitörni a szegénységből.
A magyar oktatási rendszer úgy tesz, mintha minden gyerek ugyanabból a társadalmi valóságból érkezne. Az eredmény: az oktatás nem kiegyenlít, hanem szegregál. A rendszer működik, csak épp az egyenlőtlenséget és a szegénységet termeli újra. L. Ritók Nóra volt a Másik út podcast vendége.
A községekben, kisebb falvakban nagy számban élő cigányság sem az oktatásban, sem a munkaerőpiaci lehetőségekben, sem a lakhatásban nem kapja meg azt a segítséget, amely a társadalmi felzárkózáshoz szükséges lenne.
Négyből egy embernek pedig problémát okoz a rendszeres étkezés az Oxfam szerint.
A szegénység nem a társadalom szélén keletkezik, hanem a közepén, nem csak azokat érinti, akik benne élnek, hanem azokat is, akik nap mint nap beleütköznek. Orsós Lajos podcastsorozatában azt vizsgálja, hogyan működik valójában Magyarország, miért kötünk ki mindig ugyanott. A Másik út első adása.
Hogyan lehet kitörni a szegénységből a mai Magyarországon? Mit kezdhetnek a dolgozókat kereső cégek azokkal az emberekkel, akik hónapról hónapra vagy hétről hétre élnek? Erről is szól a HVG új podcastja, A másik út – ennek a műsorvezetője, Orsós Lajos, a szegénységből sikeresen kitörők egyike mutatta be a legfontosabb kihívásokat.
Karácsonykor tartós élelmiszert és főtt ételt is osztottak a Krisnások. A kormányszóvivő és a főpolgármester is részt vett az eseményen, akik nagyon mást gondolnak arról, mekkora a szegénység Magyarországon. Az RTL tudósítása.
Minden hatodik gyerek relatív jövedelmi szegénységben lévő családban él Magyarországon. 2017 óta az adatok összességében stagnáló trendet mutatnak. Mit kell elhinni a KSH és Orbán magyarázatából?
Hiába a lakhatási támogatás, a jómódúakat leszámítva csak nehezebb lett lakáshoz jutni – mutatta be a Habitat for Humanity. Sokan még azok közül is, akik fel tudtak venni hitelt, adósságspirál veszélyében vannak.
A kutatók nem azt kifogásolták, amire a statisztikai hivatal reagált.
Interjút adott az ATV-n Orbán Viktor miniszterelnök, ahol a KSH gyermekszegénységgel kapcsolatos statisztikái is szóba kerültek, utólag viszont több támadás is érkezett az elhangzott számokkal kapcsolatban.
Furcsa dolgok történtek a szegénységi statisztikával, a jegybankelnök az elődei ügyeiről beszélt, Tiborcz Istvánnak pedig még várnia kell arra, hogy bevásárolja magát a vasúti nagy üzletbe. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Van olyan ország az EU-ban, ahol az emberek kétharmada szegénynek tartja magát, és nem Magyarország az.
1 millió 819 ezer embert fenyegetett tavaly a szegénység az országban, óriásit nőtt a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti távolság. A romák és a magányos nyugdíjasok helyzete lett sokkal rosszabb egy év alatt, a gyerekvállalás továbbra is szegénységi kockázat. A mélyszegénységben élők száma viszont bezuhant.
A sokadik fordulat történik a jövedelmi statisztikák ügyében: a KSH ugyan azt állította, hogy csak kisebb korrekciókat hajtottak végre az adatokon, az Eurostat most közzétette a részletes számokat, és kiderült, éveken át jelentősen alulmérték a gyerekszegénységet.
Pár hét leforgása alatt a madagaszkári fiatalok a hadsereg segítségével megbuktatták a kormányt és elűzték az elnököt az országból. Madagaszkár már a negyedik olyan ország, ahol a Z generáció küldte el a regnáló hatalmat, mert más utat nem talált a kilátástalanságból.
Mészáros Lőrinc közelít Soros Györgyhöz a szupergazdagok listáján; kiderült, hogy több évben is alulbecsülték a szegények számát; a honvédelmi miniszter alapítványba szervezi a vagyonát, a kormány pedig új adótörvényeket jelentett be. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Kutatók szerint manipuláció vádját is felvető hibák voltak a szegénységi statisztika mögött, a KSH most a vádat áltudományosnak nevezte és kiadott egy átszámolt verziót, amelyből kiderült, néhány évben tényleg alulbecsülték a szegények számát. Összefoglaljuk, mi történt, hol lehetnek hibák, mire nincs még magyarázat, és a kutatás egyik szerzője is kommentálta kérdésünkre a fejleményeket.
