Mint írtuk, az Education at a Glance 2016 című OECD-jelentés adatai szerint 2010 után drasztikusan csökkent az oktatás GDP-arányos finanszírozása: összesen 3,8 százalékát fordítottuk rá, míg az OECD átlaga 5,2 volt. Amennyiben elhagyjuk a magánforrásokat, kijelenthető, hogy az OECD vizsgált országai közül az állami ráfordítás Magyarországon a legalacsonyabb.

Az is kiderült az adatokból, hogy bár a tavalyihoz képest (a pedagógus életpálya bevezetésével) összességében némileg javult a helyzetünk a tanári bérek tekintetében az OECD-országok között, ám a fejlett országok átlagos szintjétől még mindig meglehetősen távol vagyunk.

Tulajdonképpen az alacsony finanszírozásból is következik, hány órát töltenek a kötelező általános iskolai pályafutásuk alatt a gyerekek az iskolákban. A nyolc osztályos képzés során Magyarországon összesen 5720-at, ezzel az OECD országok között az utolsók vagyunk.

oecd

Az OECD-átlag 7540 óra, Dániában és Ausztráliában ez az adat mintegy 11 ezer óra! Sehol a fejlett világban nem kapnak kevesebbet hatezer óránál a gyerekek, csak Magyarországon.

Egyébként a legtöbb helyen 9 vagy 10 éves az alapképzés, de még azokban az országokban is (Belgium, Törökország, Olaszország, Ausztria) jóval több órájuk van a diákoknak, ahol nyolcéves az általános iskola.

Ez azt jelenti, hogy az alapképzésben a magyar állam ennyi órát finanszíroz a gyerekeknek. Persze a magyar diákok – már akik megtehetik – is többet tanulnak, csak itt a többi órát a szüleik finanszírozzák (különórák, felvételi előkészítők, nyelvtanulás stb.). Ahol a családi kassza ezt nem teheti meg, már csak emiatt is végleg lemarad a színvonalas képzésekről.