szerző:
Czeglédi Fanni
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mikor a szív- és érrendszeri betegségekről beszélünk, gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megelőzés fontosságáról. Mikor valaki beteg lesz, azt kéri az orvosoktól: most segítsetek! Pedig számos esetben igaz, hogy azon az úton, amelyen elindult, a korai időszakban könnyű lett volna segítenie magán. Hogyan tanulhatunk meg felelősséget vállalni a saját egészségünkért? Miért kulcsfontosságú a megfelelő orvos-beteg kapcsolat?

„Ha összehasonlítjuk magunkat Európával, kiderül, hogy nem a halálozási mutatók a legrosszabbak nálunk, hanem ez egészségben eltöltött életévek száma.”

Barna István észrevételével nehéz vitatkozni, ha megnézzük azokat az embereket, aki a rendelőkben és a kórházakban a sorukra várnak, akik a patikákban vagyonokat költenek gyógyszerekre, vagy azokat, akiknek gyakran akadályt jelent a saját súlyuk. Ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásából indulunk ki, rögtön számokban is ki tudjuk fejezni, mi kell az egészségben eltöltött évekhez. E szerint ugyanis egy komplex egészségügyi ellátás teljes struktúrájában 40 százalék körül van a prevenció, 15-20 százalék a gyógyítás és 40-45 százalék a rehabilitáció. Márpedig a 40 százalékos prevencióban elképesztő lemaradásunk van – mondja Barna István, aki ezt a problémát is szem előtt tartva írt egy könyvet a témában Kardiovaszkuláris prevenció címmel.

A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikáján több mint harminc éve dolgozó szakember abból indul ki, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a megelőzése nem orvosi feladat, hanem – igen, ismételjük a jól ismert mantrát – a helyes életmód függvénye. Ez az az információ, amellyel lépten-nyomon találkozunk, az ország egészségi állapotából ítélve azonban mintha nem sokat tudnánk kezdeni vele. Barna István abban szeretne segíteni, hogy megtanuljunk felelősséget vállalni a saját egészségünkért. És mivel Magyarországon a leggyakoribb ellenfélnek a szív- és érrendszeri betegségek számítanak, ezekkel mindenképpen célszerű felvenni a küzdelmet.

Lángos, sör, kukorica

A stratégia egyszerű, magától értetődő lépésekből áll, bár azt elismerjük, hogy a kivitelezéséhez kell erőfeszítés. Meg szembenézés önmagunkkal. „Csúnya dolog ilyet mondani, de aki túlsúlyos, aki dohányzik, aki rengeteg alkoholt fogyaszt, egyáltalán nem mozog, és semmit nem tesz meg a saját egészségéért, az ráteszi az egészségügyre a saját terhét, és mikor megérkezik a betegsége, azt kéri: most segítsetek! Pedig azon az úton, amelyen elindult, a korai időszakban nagyon könnyű lett volna segítenie magán” – mondja a belgyógyász.

Barna István
©

Az út vége pedig a statisztikák szerint elég riasztó: az OECD tavaszi felmérése szerint a tagországokban minden második felnőtt, és hatból egy gyerek tekinthető túlsúlyosnak. A felnőttkori elhízásban Magyarország aranyérmesnek számít Európában.

Tény, hogy az ember számára az étkezés az egyik legbiztosabb örömforrás. Az evéstől mindig jókedvünk lesz, de feladjuk-e ezt a boldogságot, csak azért, mert az orvos ezt mondja? Barna István szerint ez elég kényes kérdés ahhoz, hogy a kezelőorvos kellő bölcsességgel álljon hozzá, és ne olyan szerepet akarjon kiosztani a betegnek, amelyből az elmenekülne. „Az a cél, hogy közösen megtaláljuk, mit nyer, és mit veszít a tudatos táplálkozással. Ha bárki kimegy a strandra, akkor azt látja, hogy az embereknek több mint 50-60 százaléka jelentősen túlsúlyos, de lángos, sör és kukorica van a kezében, mert azok nélkül nem Balaton a Balaton. Nem mondom, hogy nem lehet ilyeneket enni. Lehet, csak mértékkel.”

Egy gombóc fagylalt is számít!

A doktor szerint az életvitel szempontjából az ország kettévált. „Az egyik csoport egy ásványvizes palackkal fut a Margitszigeten és szinte függővé válik. Minden nap meg kell lennie a két körnek, és ha valaki véletlenül elé mer tenni egy fél szelet sertéshúst, akkor rosszul lesz. És ott a másik fele. Most is fekszik a kórtermünkben egy 164 kilós beteg, gyakorlatilag kezelhetetlen, semmilyen mérőeszközt nem tudunk rátenni, de ő köszöni szépen, jól van. Inkább meghal 20 évvel hamarabb, de ő nagyon szeret enni. Népegészségügyi szinten innentől fogva az egész reménytelen.”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elhízást az egész világra kiterjedő járványnak és a legnagyobb egészségügyi problémának tartja. A túlsúly többek közt azért is a legégetőbb probléma, mert egy csomó más betegséget megalapoz: a cukorbetegséget, a magas koleszterint, több ízületi- és daganatos betegséget is a súlyproblémákra lehet visszavezetni.

„Szoktuk mondani a betegnek, hogy a második zsemlét, a második túrós táskát, a harmadik gombóc fagylaltot már ne egye meg. Az üdítőt hagyja el, ha tésztát eszik, az durumtészta legyen. Akármennyire szereti is a krumplipürét, a különböző pudingokat, joghurtokat, a zsíros tejfölt, érdemes mindet lecserélni. Ha ez sikerül, utána csak néha-néha nézzen rá, mennyi kalóriát tartalmaznak azok az ételek, amelyeket elfogyaszt” – sorolja az elhízás elleni lehetséges fegyvereket Barna István.

©

A szakember szerint a magunkkal és az életmódunkkal való szembenézés egyik leghatékonyabb eszköze a diétás napló, mert így kíméletlenül szembesülhetünk azzal, hogy mit eszünk, hogy a becsempészett, jelentéktelennek tűnő kalóriákkal mennyire túl lehet szaladni. „Ha a nagy átlagot vesszük, azt lehet mondani, hogy egy nap alatt 2000 kalória alatt kellene fogyasztani. De egy magára valamit is adó Eszterházy tortaszelet 850 kalória, és abból simán elfogy három szelet. Meg egy kis kávé, vagy egy kis konyak, könnyen le tud az csusszanni – mindez ebéd után. És előtte megettük a húslevest meg a másodikat” – tart tükröt Barna doktor.

Eddig se volt semmi bajom, ezután se lesz?

A helyzeten nem segít az sem, hogy amilyen lendülettel eszünk, olyan tempóban kapkodjuk be - sokszor ész nélkül - a gyógyszereket is. Igaz, a statisztika kicsit árnyalja ezt, az Eurostat felmérése szerint legalábbis a magyar fiatalok kevesebb gyógyszert szednek, mint az EU-átlag. Negyvenöt éves kortól viszont már jóval magasabb a gyógyszert szedők aránya, mint az unió tagállamaiban. Egyrészt természetes, hogy az életkor előrehaladtával egyre többen szedünk gyógyszert, az ugrás azonban feltűnően nagy. Ráadásul gond az is, hogy a tudatosság és a felelősségvállalás hiánya a gyógyszerszedésnél is megmutatkozik.

A koleszterincsökkentő gyógyszert például gyakran elhagyjuk, és a magas vérnyomásra kapott gyógyszer szedését is sokszor idő előtt abbahagyjuk. Hogy miért? Barna István szerint egyszerű a válasz. A beteg úgy gondolhatja, hogy eddig se volt semmi baja, valószínűleg nem lesz később sem. Ráadásul, ha megnézi a betegtájékoztatót az interneten, azzal szembesül, hogy annak, amit szed, millió mellékhatása van. Mivel még fizetnie is kell érte, egyszerűen elhagyja. Barna István szerint az odafigyelés és az egészséges életmód mellett annak, hogy minél tovább minél egészségesebben éljünk, a másik elengedhetetlen feltétele az, hogy együttműködjünk az orvossal.

©

És akkor a legfontosabb tanácsok a minél tovább egészséges szívért:

Hagyjuk abba a dohányzást. Akarjuk, tervezzük meg, készüljünk fel, hogy nem lesz könnyű, de megéri. Egy több mint 50 országra kiterjedő vizsgálatban a dohányzást abbahagyóknál a halálos szívinfarktus előfordulása három év után 40, húsz év után 60 százalékkal volt kevesebb, mint azoknál, akik tovább dohányoztak.

Együnk rendesen, ami leginkább egy telített zsírsavakban szegény, teljes kiőrlésű gabonából készült termékekben, zöldségben, gyümölcsökben és halban gazdag étrendet jelent. És ne verjük át magunkat, vegyük komolyan például, hogy hetente legfeljebb 450 kcal-nak megfelelő cukros italt ihatunk. Ez napi egy deci üdítő – igen, ennyire komoly.

Mozogjunk. Hetente legalább 150 perc mérsékelten intenzív aerob testmozgás lenne az ideális. És ha már itt tartunk, néha mérjük meg magunkat. Azt például tudták, hogy a haskörfogatnak a férfiaknál 94, a nőknél 80 cm alatt kellene lennie?

Legyünk tisztában a vérnyomásunkkal. A bűvös szám ebben az esetben 140/90 Hgmm. Ha a vérnyomás tartósan eléri, vagy meghaladja ezt az értéket, már betegségről beszélünk. A hipertónia önmagában nem okoz tüneteket, észrevétlenül, alattomosan árt. A fel nem fedezett vagy nem kezelt betegség legfőképpen az ereket, a szívet, az agyat, a vesét és a szemet károsítja. A vérnyomás kordában tartásával viszont az agyvérzések közel 50 százalékát meg lehet előzni. Megéri odafigyelni.