szerző:

Nem kisebb babérokra pályázik a Pest megyei település, minthogy főváros legyen. Méghozzá a magyar szarvasgombászaté. Addig is amíg ez bekövetkezik szarvasgomba ünnepet ülnek.

Harmadik alkalommal rendezi meg a téli szarvasgomba fesztivált a Gödöllői Szarvasgombász Egylet és a város önkormányzata. A gödöllői Müvészetek Házában január 29-én minden a sokáig elfeledett, s a napjainkra újra felfedezett magyar kincsről szól. Legfőbb törekvésük, hogy felélesszék a feledésbe merült szarvasgomba kultúrát, hiszen Magyarország igenis szarvasgomba nagyhatalomnak számított még a 20. század elején is.

A szervezők szerint – amint azt az OrientPress Hírügynökség közreadta – már csak azért is érdemes figyelmet szentelni az eseménynek, mert hazánkban 160 szarvasgomba fajt tartanak nyílván, amelyből 6-8 alkalmas emberi fogyasztásra. Köztük a novembertől márciusig szedhető-kereshető téli szarvasgomba. Ha ez így van – s miért kételkednénk a leghozzáértőbbek szavában –, akkor valóban nagyhatalomnak számítunk. Utána néztünk más forrásoknak, amelyek széles e világban körülbelül 100 ehető szarvasgomba fajtáról számolnak be, és ezek közül alig több mint 10 félét fogyasztanak, gyűjtenek a gombakedvelők. A legkeresettebb és legdrágább a fekete (périgordi) s a fehér (piemonti) szarvasgomba. Világpiaci áruk tavaly év végén kilónként 2500-3000 (körülbelül 900 ezer forint) euró között mozgott.

©

A gödöllői szarvasgomba fesztiválon sok mindent megtudhatunk a hazai fajtákról – például a fehér isztriairól, a nyári gímgombáról –, a szarvasgomba-kutatásról, az ültetvényezésről; találkozhatunk vérbeli szarvasgombavadászokkal és kutyáikkal, vásárolhatunk és kóstolhatunk szarvasgombás különlegességeket is.

A szakértők úgy vélik, hogy Gödöllő adottságai alapján a magyar szarvasgombászat fővárosává válhat.