Az önkormányzatok közül legutóbb Bács-Kiskun, illetve Komárom-Esztergom megye közgyűlése döntött kötvénykibocsátásról. Az előbbi ötmilliárd forint, utóbbi pedig négymilliárd forint értékben bocsátana ki kötvényt. A két önkormányzat már sokadik a sorban, hiszen csak ebben az évben már több mint 50 milliár forint értékben bocsátottak ki kötvényt a helyhatóságok. Az önkormányzati akciók mögött gyakran a megvont források pótlása és az uniós támogatások lehívásához szükséges önrész biztosítása áll.

Az önkormányzatok kötvénykibocsátási hullámára a Pénzügyminisztérium (PM)  is felfigyelt. Veres János a szaktárca vezetője még májusban be is jelentette, hogy valamilyen módon korlátozni fogják az önkormányzatok eladósodását, mivel az ilyen mértékű hitelfelvétel a konvergenciaprogram alakulását is veszélyeztetheti. Az önkormányzatok eladósodása ugyanis növeli az államadósságot, hiszen költségvetés egyik fejezete a helyhatóságoké. Az ESA eredményszemléletű mérlegébe is beleszámít az önkormányzatok kötvénykibocsátása, mert az olyan, mintha az önkormányzatok hitelt vettek volna fel – közölte kérdésünkre a PM.

A kormány szigorító törekvéseitől tartanak az önkormányzatok. Völner Pál Komárom-Esztergom megye közgyűlésének fideszes elnöke a múlt heti közgyűlés után például úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy ha a tervet elfogadják, lehetetlen lesz az uniós források igénybevétele. Az önerőt ugyanis a megye saját költségvetéséből nem tudja biztosítani. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés fideszes elnöke pedig annak az aggodalmának adott hangot, hogy a kormány jövő évi költségvetése a további elvonások miatt a megyei önkormányzatokat, és rajtuk keresztül a megyéhez tartozó oktatási és egészségügyi intézményeket "padlóra küldi”.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint  hosszú lejáratú önkormányzati adósságállomány összege 2005-ben 285 milliárd forint volt, ami 2006-ban 411 milliárdra nőtt. Ennek egyharmada a fővároshoz és kerületeihez kötődik, kétharmada pedig 15-20 nagyvároshoz. Az ÁSZ különösen aggasztónak tartja a kötvénykibocsátásból származó eladósodás meredek emelkedését: míg 2005-ben 5 milliárd forintért bocsátottak ki kötvényt az önkormányzatok, tavaly már 22 milliárd forintnyit, az idei év eddigi szakaszában pedig 50 felett járunk. Az így vállalt kötelezettségben azért látnak a számvevők különösen nagy kockázatot, hogy ezeket a hiteleket a helyhatóságok nem fejlesztésre, hanem folyó kiadások finanszírozására költik.

Az önkormányzatok kötvénykibocsátási hullámára a kormány egy a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) közösen kidolgozott kedvező hitelkonstrukcióval válaszolt egyelőre, amelyet Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter jelentett be egy pár hete. A hitelprogram lényege az lenne, hogy az első öt évre, amikor még zajlik a beruházás, a felmerülő kamatköltség közel 80 százalékát a kormány állja, így a felvett összeg 1-1,5 százalékát kitevő kamatot kellene kifizetniük az önkormányzatoknak ez idő alatt. Emellett Aladics Sándortól, az MFB vezérigazgató helyettesétől az is megtudtuk, hogy az MFB mind a kötvény, mind a hitelkonstrukciót támogatja, amelynek jegyében az uniós forrásokhoz szükséges önrész kifizetéséhez 60 milliárd forintos kötvénykibocsátási konstrukcióval szeretne megjelenni a piacon.

A kérdés azonban továbbra is az, hogy az önkormányzatok mennyire kapnak majd egy olyan kötöttebb pénzfelhasználású konstrukció után, mint amilyet az MFB is kínál. A kormány és az MFB által kidolgozott hitelprogram mögött állami támogatás van ugyan, viszont csak az uniós derogációs programok (az ivóvízminőség-javításhoz, a szennyvízelvezetéshez, illetve a hulladékgazdálkodáshoz felvehető uniós források) finanszírozására lehet felhasználni, folyó kiadások finanszírozására nem – mondta Adalics Sándor.

A kötvénykibocsátás során azonban ilyen kötöttségek nincsenek. A kötvények sajátosságai a zárt kibocsátás, a viszonylag hosszú futamidő, a késleltetett törlesztés. Ennek előnyei mellett viszont a tényleges teherbírást elleplező kockázata is van. Egyrészt, mert a 2007-ben eddig kibocsátott kötvények törlesztését a következő önkormányzati választások után kell megkezdeni, másrészt pedig a ─ különösen a zártkörű ─ kibocsátással kapcsolatos kockázatelemzés jóval elnagyoltabb, mint a banki adós és hitelminősítés – hívja fel a figyelmet az ÁSZ az idei költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságát értékelő tanulmányában.

Aladics Sándor a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás közötti különbséget elemezve kérdésünkre megjegyezte: mindkét konstrukciónak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A  kötvénykibocsátásnál – a hitelfelvétellel szemben – könnyebbséget jelenthet az önkormányzatoknak, hogy nem kell közbeszerzést kiírniuk, és a pénzfelhasználás is szabadabb. Amikor viszont eljön az idő, akkor fizetni kell, ami miatt a kockázat is nagyobb. Egy hitelfelvétel ebből a szempontból rugalmasabb pénzügyi eszköz, hiszen annak visszafizetése tolható, az időtartama meghosszabbítható és a részletfizetés átütemezhető – mutatott rá az MFB vezérigazgató helyettese. A kötvénykibocsátásnál továbbá árfolyamkockázattal is kell számolni, amennyiben az devizaalapú - tette hozzá Aladics.

A jelenlegi kiskapukat a magas kockázatok miatt, az ÁSZ-jelentés alapján is úgy tűnik, a kormány próbálja bezárni. Ennek egyik módja a hitelfelvétel korlátozása, amelyhez azonban a kétharmados önkormányzati törvényt kellene módosítani. A folyamat jelenlegi állásáról a pénzügyi tárcától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdéskörről (például mire ne használhassák fel ezeket a pénzeket) ötpárti egyeztetés folyik.