A legtekintélyesebb londoni gazdasági-politikai hetilap írása felidézi, hogy a népszavazáson a részvevők több mint 80 százaléka vetette el a vizitdíjat, a kórházi ápolási díjat és a felsőoktatási hozzájárulást. A szóban forgó összegek csekélyek – egy látogatás az orvosnál hozzávetőleg 2 dollárba került –, mégis olyan dühöt váltottak ki, ami 50 százalék fölé emelte a részvételi arányt. A szegénység és a több évtizedes állami gondoskodás miatt a magyarok nem szívesen fizetnek ismét olyan szolgáltatásokért, amelyeket adójukkal egyszer már finanszíroztak, áll a cikkben.

A The Economist szerint az eredmény "a Fidesz diadala". Az ellenzéki párt "nagyot hasított a kormányzó szocialisták szavazótáborából is"; a díjakra 3,3 millió választó mondott nemet, csaknem egymillióval több, mint ahányan 2006-ban a Fideszre szavaztak.

Vannak azonban egyéb gondok is. A magyarországi adóterhelés a legnagyobb a térségben; az alkalmazottak mintegy 20 százaléka fizeti a személyi jövedelemadó négyötödét, a munkáltatók több mint 30 százaléknyi társadalombiztosítási járulékot fizetnek az alkalmazottak által befizetett adókon felül, és az adószabályok folyamatosan változnak, áll a londoni lap elemzésében.

Más londoni elemzők ugyanakkor ezzel együtt sem pártolják a magyarországi adócsökkentést. A Standard & Poor's hitelminősítő, amely e hónap közepén leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a szuverén magyar adóskockázati besorolás kilátását, ehhez fűzött indoklásában azt írta: a március 9-ei népszavazás kimenetele megerősíti, hogy "csökken a magyarok vágya a konszolidációs folyamat továbbvitelére" és a legutóbbi, "rosszul időzített" 2009-es adócsökkentési elképzelések is "ebbe az irányba mutatnak". A világ legnagyobb hitelminősítője nem a kilátásrontáshoz fűzött elemzésében adott először kedvezőtlen értékelést a magyarországi adócsökkentési tervekről.

A forint árfolyam-ingadozási sávjának felszámolásáról február végén közölt londoni elemzésében a ház azt írta: a tavalyi hiánycélhoz képest több mint egy százalékpontos GDP-arányos költségvetési túlteljesítés – vagyis a célnál ennyivel kisebb hiány – teremtette plusz költségvetési mozgásteret a javasolt adócsökkentések helyett inkább a hiánycélok elérésére szolgáló biztonsági tartalékként kellene kezelni. A hitelminősítő akkori elemzése szerint a "feszített" közfinanszírozási helyzet nem nyújt teret az adócsökkentésekből eredő anticiklikus gazdaságösztönzéshez.

A The Economistnak a Citigroup egyik térségi közgazdásza ugyanakkor azt mondta: a magas adók és "az instabil üzleti környezet" miatt jelentősen csökkent a profitok újra-befektetése (a magyar gazdaságban), és ennek következtében Magyarországon a legalacsonyabb a gazdasági növekedés az Európai Unióban. Románia, "sőt, ami még megalázóbb, Szlovákia is" vonzóbbnak tűnik egykulcsos adórendszerével, áll a londoni hetilap pénteken megjelent írásában.

Az elemzés szerint nem csak rossz hírek vannak: az államháztartási hiány a 2006-os 9,4 százalékról becsülhetően 5,6 százalékra csökkent tavaly, és az idén is tovább csökkenhet. A népszavazás nyomán azonban elenyésztek a további reformokba vetett remények, és a kezdeményezés a Fidesznél van.

A magyar politikusok "azt teszik, amihez a legjobban értenek": rövid távú előnyökért perlekednek, miközben a szerkezeti problémákkal nem foglalkoznak. Mindeközben az egykor hátul kullogó, mára sztárreformerré előlépett Szlovákia akár már jövőre az euróövezet tagja lehet, Magyarország viszont legkorábban 2014-ben csatlakozhat, fejeződik be a The Economist helyzetértékelése.