Kevés ország okoz akkora aggodalmat a régióban, mint Magyarország és kevés politikus okoz kevesebb ellentmondást, mint Orbán Viktor - kezdi írását az Economist hetilap szerkesztőségi blogja, az Eastern Approaches, amely az Orbán Viktorral készült, a hetilap következő számában megjelenő interjú részleteit idézi és elemzi. A szerző a bevezetőben azt írja, hogy Orbán Viktort bírálói "az önkényuralom előhírnökének" tekintik, akinek vezetése alatt a gazdaság "pillanatokon belül összeomlik". A bírálók ugyanakkor zömmel a kormányfő politikai riválisai.

Magyarország gazdasági nehézségei súlyosak, a magyar gazdaság jobban ki van téve az euróövezeti káosznak, mint bármelyik környékbeli ország, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Magyarország "már nincs az intenzív részlegen", ahol 2008-ban, az IMF-segélycsomag idején volt. Orbán Viktor zűrzavart örökölt, és - néha ugyan megkérdőjelezhető intézkedésekkel - ellenőrzés alá vonta a közfinanszírozást - áll a blog írásában. A folyóirat szerint a Fidesz erőteljes felhatalmazást kapott 2010-ben, és azóta - támogatóinak helyeslése közepette - él is a stabilizációra és reformra szóló felhatalmazással. "Ha ez azt jelenti, hogy közben megüt néhány nyugati bankárt, pénzt vesz kölcsön az állami nyugdíjalapból és a jegybank fenekére üt, akkor mi van?" - teszi hozzá a szerző.

A demokráciáknak, ha versenyképesek akarnak maradni, alkalmazkodniuk kell - mondta az interjúban Orbán Viktor. A demokráciáknak csökkenteniük kell az adósságtól való függőségüket, az ugyanis növeli a gyengeségeket és befolyásolja a döntéshozást is. A magyar miniszterelnök szerint nagyobb figyelmet kell szentelni a termelésnek és megfelelő munkát kell adni a kétkezi munkásoknak. Ehhez nagy változásra van szükség a gondolkodásban - Orbán a szerkesztőségi blog szerint egy olyan közmondásszerű tanácsot idéz, amelyet a magyar gyerekeknek szoktak adni: "tanulj keményen, különben nyugdíjaskorodban is dolgoznod kell".

Bánkuti András

A kormányfő szerint az 1989-es változások egyik "mellékterméke" a globalizáció volt, amely egyedülálló versenyesélyt kínált a szegény országoknak. "Azok a kevésbé fejlett országok, amelyek 20 éve mögöttünk voltak, most versenyképesebbek, mint mi (...) ezek a felzárkózó országok viszont nem demokráciák" - idézi a lap a miniszterelnököt.

Az előző kormány kinevezettjeinek eltávolítására vonatkozó felvetésre az Economist blogjának ismertetése szerint Orbán Viktor kijelentette: a 2002-ben hatalomra került szocialista kormány "brutálisabb volt", mint "most a Fidesz". A "balos tisztogatást" akkor 144 büntetőjogi vizsgálat kísérte, amelyet az általa vezetett előző kormány hivatalnokai ellen indítottak - írta Orbán Viktort idézve a blog. Az írás hozzáteszi, hogy Orbán saját "takarítása" még korántsem teljes: "még többet kell tennünk" - idézi a szerző a magyar kormányfőt.

A kormányfő szerint egyébként a Fidesz által fontos közpozíciókba kinevezettek egyrészt nem feltétlenül pártemberek, másrészt alaposan felkészült szakemberek. Amikor az Economist arra kérte a kormányfőt, soroljon fel olyan kinevezetteket, akik "nem hűséges politikai klikktagok", Orbán Járai Zsigmondot, a Költségvetési Tanács vezetőjét említette, aki sohasem volt párttag, illetve az ÁSZ elnökhelyettesét, Warvasovszky Tihamért, valamint Kovács Árpádot, a vagyonkezelő felügyelőbizottságának elnökét, akik mindketten szocialisták.

A gazdaságról szólva Orbán Viktor egyetértett azzal a felvetéssel, amely szerint a makrogazdaság stabilizálásában elért sikereket nem sikerült a mikorgazdaság, azaz a vállalkozások szintjén is elérni: például a bürokrácia csökkentésében, a munkaerő-piaci reformban és különösképpen a feketegazdaságban. Orbán Viktor a felelősség egy részét az EU-ra hárítja, részben az alacsony növekedés miatt, részben pedig azért, mert nem sikerült gyorsabban célba juttatni a strukturális alapok forrásait.

"Ez nem túl meggyőző" - értékeli a mondottakat az Economist blogja, amely szerint más országok sokkal nagyobb növekedést tudnak felmutatni Magyarországnál, és azt úgy érték el, hogy kiemelt figyelmet szenteltek a kis- és középvállalkozások problémáinak. Orbán Viktor szerint a mentalitás jelenti a növekedés legnagyobb gátját: "A fő probléma a 'poszt-kommunizmus' 20 éve után a bizalom hiánya. Meg kell győznünk a vállalatvezetőket és a vállalkozókat is, hogy az állam nem az ellenségük, és az általunk meghozott változtatások nem átmenetiek. Ehhez idő kell" - idézi az írás a kormányfőt.

"Talán így van. De amíg Magyarország a megrögzött nemzeti cinizmussal birkózik, a külvilág már továbblép" - értékeli Orbán kommentárját az Economist szerzője, aki már egy másik témára áttérve úgy véli, a munkaerő-piaci reform feladata "ijesztő". Orbán Viktor szerint a kormány a jelenlegi 56 százalékról az amerikai gazdaságra jellemző 75 százalékra szeretné emelni a foglalkoztatottsági rátát.

A szerző ezután Orbán külpolitikai tevékenységét elemzi, nem kis aggodalommal. Orbán szerint azért rosszabb a szlovák-magyar viszony a román-magyar kapcsolatoknál, "mert a szlovákok fenyegetést látnak bennünk, a románok pedig nem". Hozzátette, hogy nem az ő dolga ezzel kapcsolatban megnyugtatni Szlovákiát.

A szélesebb külpolitikával kapcsolatban Orbán az interjúban azt mondta, most "keletről fúj" a szél, utalva a szorosabbá váló magyar-kínai kapcsolatokra. "Nem zártunk be senkit" - mondta arra a felvetésre, hogy hogyan kezelték a magyar hatóságok a kínai kormányfő legutóbbi látogatása alatt a tibeti tüntetőket. A szerző megjegyzi, hogy ez ugyan igaz, de a tüntetőket egész napra berendelték a bevándolási hivatalhoz. Az Economist szerint azonban a Fidesz külpolitikájának legnagyobb pálfordulása Oroszországgal kapcsolatos. Ellenzékben a Fidesz kritizálta a moszkvai rezsimet, mára azonban megváltozott a hangnem.