Mellár: Orbánék elmennek a falig

Jó azt olvasni, hogy van akinek mindez bejött, de a falban csak nehezebb lesz mozogni.

„Kudarcot vallott a kormány gazdaságpolitikája - állította több közgazdász a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján”, akik még sohasem vallottak kudarcot, mert a kibic kényelmes pozíciójában nem lehet kudarcot vallani. A kibicnek semmi se drága.
Bod Péter Ákos most rettentő okosnak láttatja magát, de volt ő már miniszteri pozícióban az Antall kormány idején. Akkor nem volt képes bizonyítani extrém képességeit.
Mellár, úgy vélekedett sikeres gazdaságpolitika csak teljes fordulattal lenne elképzelhető.
Az nem világos, mit ért teljes fordulaton?
Ha 360 fokos akkor az irány változatlan.
Mellár Tamás szerint három alapvonást bírál.
1. Az adópolitikát, az egykulcsos adó gondolatát lényegében elvetve.
Az élet rácáfol teóriájára:
Újkapitalista országok, élükön Észtországgal Jeffrey Sachs hatására az egykulcsos adót egymás után bevezették.
Nem lehet azt mondani, hogy ez náluk gazdasági katasztrófát okozott volna.
„Az egykulcsos adórendszer mérsékelheti az adóelkerülést, többletmunkára ösztönözhet, és javíthat azon a korábbi évekre jellemző aránytalanságon, hogy a személyi jövedelemadó kétharmadát az adófizetők mindössze 15 százaléka fizette be. Ráadásul a kormány fokozatosan, három év alatt kívánt eljutni a céljához.” (Gaál Csaba VG)
„A csehek, a szlovákok és az észtek bruttó hazai terméke egy főre számítva tavaly már 25, 15, illetve másfél százalékkal magasabb volt, mint a hasonló magyar mutató. A kilencvenes évek elején fordítva állt a helyzet: a fejenkénti GDP 1993-ban az éppen önállósodott Csehország és Szlovákia esetében 12, illetve 18 százalékkal még elmaradt a magyarországitól, Észtország hátránya pedig nem kevesebb mint 31 százalékos volt.”
A különös az egészben, hogy Észtországban, amelyik lehagyott bennünket, ebben a hosszú időszakban a mostani nagyokos ellenzék szerint állítólag kártékony egykulcsos adórendszer működött, míg nálunk az állítólag rendkívül igazságos és a gazdasági növekedésre állítólag élénkítőleg ható progresszív adórendszer „virágzott”.
2. Mellár Tamás kifogásolja, hogy a gazdaságpoltika másik jellemzője a patrióta jelleg: a hazai nagytőke védelme és helyzetbe hozása.
Az EU más országaiban is tapasztalunk hasonló viselkedést és ez beletartozik a józan önérdek képviseletének fogalmába. Miért kellene nekünk azt gondolnunk, hogy majd a mérhetetlenül jóságosnak képzelt külföldi befektetők biztosítani fogják nekünk „bennszülötteknek” az „anyaországihoz” hasonló életszínvonalat, ha alázatosan feladjuk a józan önérdek képviseletét?
Diszkriminatív bérpolitikájuk arra utal, hogy az életszínvonal kiegyenlítése nem életcéljuk.
3. Mellár Tamás kifogásolja: A harmadik jellemző az etatista jelleg, melynek egyik példája a közvetlen beavatkozás a piaci folyamatokba.
Ez arra utal, hogy Mellár úr rendületlenül hisz a „piaci automatizmusok” mindenható erejében.
Csaknem 80 évvel ezelőtt a hatalmas gazdasági világválság idején a gondolkodó elmék számára sok minden megvilágosodott. Az USA-ban Roosevelt elnök kreatív csapatának sikerült fenntartani a társadalom stabilitását, egyidejűleg megőrizve a demokratikus intézményeket.

A monopóliumellenes törvények meghozatalánál rendkívül érdekesen érvelt.
Arra hivatkozott, hogy rendkívül tehetséges emberek a gazdasági élet területén óriási erőfölényre tehetnek szert. Erőfölényük lehetőséget ad nekik arra, hogy a piaci versenyt korlátozva a potenciális konkurenseiket kiiktatva olyan folyamatokat indítsanak el, amikor a gazdasági hatalom néhány ember kezébe kerül, ami politikai hatalommá konvertálható.

Feltette a kérdést: „Ez esetben mi különböztetné meg az USA kormányát a Népbiztosok Tanácsától?”
Világosan bebizonyosodott akkoriban, hogy a „piaci automatizmusok” nem képesek biztosítani a kapitalista, demokratikus berendezkedésű társadalom stabilitását.

A fejlődés trendvonalát a „piaci automatizmus”, csak hatalmas lengésekkel és az ezzel járó hatalmas feszültségekkel képes csak követni. jelentős állami szerepvállalás nélkül úgy működik, mint egy rosszul tervezett szabályozó.

Ismeretes, milyen hatalmas állami beruházásokkal (például a Tenessee völgyben) próbálta ösztönözni a gazdaság gyógyulását.

Roosevelt a piac kudarcaira hivatkozva konszolidálta a bankrendszert (is) hatalmas méretű állami beavatkozással.

Akkor ezt a bankárok jó néven vették.

Később, mikor a helyzet konszolidálódott, dühödten támadták az állami beavatkozást.

Roosevelt erre reagálva mondott egy példázatot:

Egy jól öltözött cilinderes úr beleesett a vízbe és fuldokolt.

Egy életmentő kimentette.

Később a cilinderes úr hibáztatta az életmentőt, mert cilindere odaveszett.

"Megvan a véleményem Orbán feleségéről is, aki egy tesze-tosza nő lehet, hogy nem képes a férjét lerángatni a magas lóról a valóság talajára."

Nem volt képes, ezért évek óta különélnek, mert szakított Orbánnal. Nem vetted észre, hogy Orbán évek óta Felcsúton lakik Gáspárral, Anikó pedig a lányokkal Budán?

"A jobboldali közgazdász szerint a kormány növekedésorientált gazdaságpolitikája kudarcot vallott: a 2009-es visszaesést 5 év sem lesz képes helyrehozni,"

Itt abbamaradt a mondat, aminek amúgy sincs értelme. A jelenlegi és a várható visszaeséshez a 2009-es évet viszonyítani? Minek?

Nem értem, hogy ez az eszement társaság miért akarja megvárni, hogy a lakosság nagyobbik része teljesen elszegényedjen ostoba öteleteik nyomán és kimenjenek az utcára!? Megvan a véleményem Orbán feleségéről is, aki egy tesze-tosza nő lehet, hogy nem képes a férjét lerángatni a magas lóról a valóság talajára.