Az uniós trendekkel való összhangot hiányolják a leginkább a kormányzati energiastratégiából a szelesek, akik azt állítják, hogy egy forint állami támogatás nélkül néhány éven belül meghatszorozhatnák a működő szélenergia-kapacitást.
Elegük van a kormányzati retorikából a szeleseknek
Utolsó frissítés:
"Miközben az Európai Unió egyre ambiciózusabb szén-dioxid-csökkentési és megújuló energia célokat tűz ki, (...) a 2011-ben elfogadott és jogszabályban rögzített Magyarország Nemzeti Energiastratégiája 2030-ig című dokumentum, bár akár fél évszázadra meghatározhatja a magyar energiaszektor jövőjét, mégis több évtizedes, elavult elvek mentén épül fel" - áll a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) szerdán közzétett közleményében, melyet a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig című dokumentumhoz fűztek hozzá.
Az Európai Bizottság 2050-ig szóló útiterve 80-95 százalékban szén-dioxid-kibocsátás mentes energiaszektort céloz meg. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága pedig 2020-ra 25 százalékkal, 2030-ra pedig 30 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gáz-kibocsátást. Mindkét tervben a megújulók, ezen belül a szélenergia fontos szerepet kap. Ezzel szemben Magyarországon 2006 óta nem adtak ki szélerőműkvótát, építési engedélyt.
Angela Merkel szemét az ilyen látvány nem bántja
A stratégiának csak a megléte jó
A MSZIT elismeri, hogy fontos lépés volt az energiastratégia elfogadása, ám azt már a szervezet nehezményezi, hogy abban "továbbra is szerepelnek a társadalmi egyeztetés során már jelzett hibák, melyek a döntéshozókat is félrevezetik". A szélenergia társaság szerint a stratégiában leírtakhoz képest nagy a disszonancia a kormány által meghirdetett zöld ipar fejlesztési célok és a nemzetközi szabályozási trendek között.
Hoffmann László, a szervezet elnöke szerint a kormányzat figyelmen kívül hagyja, hogy a megújuló energiaforrások - és ezen belül a szélenergia - ára az import nyersanyag árváltozásától független, aminek komoly árstabilizáló hatása lenne a villamosenergia-termelésben. Ehhez képest az energiastratégia lényegében nem számol a szélenergia-termelés felfutásával. Pedig a mostani szabályozási viszonyokat alapul véve, Hoffmann szerint a mostani 330 MW szélenergia helyett úgy lehetne 2000 MW szélenergia kapacitást üzembe helyezni néhány éven belül, hogy ahhoz az államnak nem kellene semmiféle beruházási támogatást adnia - mondta Hoffmann László.
| A Magyar Szélipari Társaságról |
|
Az Magyar Szélipari Társaság tagválallkozásai a magyaroroszági szélenergia-kapacitás kétharmadát adják, a ma működő 330 MW magyar szélenergiából 238-at e szervezet tagvállalatai állítanak elő, amivel évente együttesen mintegy 550 GWh villamos energiát állítanak elő. Mai közleményükben úgy foglamaznak: ideje volna, hogy a kormány energiaelképzelései is összhangba kerüljenek az itthon és az unióban meghirdetett zöld ipar és zöld energia-fejlesztési elképzelésekkel, és az energiatermelésben a környezetvédelem, az önállóság és az árstabilitás kifejezések ne csak a retorikai szinteken létezzenek. |
