szerző:
Bogár Zsolt - Kovács Ildikó

Az Európai Bizottság nagyjából annyi pénzt venne el, mint amennyit a kormány maga is átcsoportosított volna a kohéziós pénzekből energiahatékonysági programokra. A 495 millió euró nagyjából annyit jelentene, mintha visszavennék a 4-es metró uniós támogatásának hatvan százalékát vagy nem épülhetne át a Szajol-Püspökladány vasútvonal.

Nagyságrendileg annyi pénzt akar felfüggeszteni az Európai Bizottság (EB) a Magyarországnak járó kohéziós alapokból, mint amennyit maga a magyar kormány is át kívánt csoportosítani azokon a fejlesztési programokon belül, melyek forrásai éppen a kohéziós alapok.

Tavaly a kormány azért kezdeményezte ezt, mert úgy látta, hogy a forrásokhoz kapcsolódó projektek nem haladnak, és záros határidőn belül nincs is esély befejezésükre. Ezzel a lépéssel valójában azt próbálta a kormány elérni, hogy a már egyszer felcímkézett uniós pénzek ne vesszenek el a számunkra. Az EB így a korlátozás mértékét tekintve azzal büntetne, mintha nem engedné az Új Széchenyi-terv korrekciójának egy részét végrehajtani.

Mahinációk a közlekedési pénzekkel

Formálisan tavaly decemberben jelent meg az a kormányhatározat, amely más átcsoportosítások mellett a Közlekedés Operatív Programból (Közop) 123 milliárdot rendel a Környezetvédelem és Energetika Operatív Programba (Keop) energiahatékonyság javítását szolgáló projektekre. 20,7 milliárdot pedig a Közop-on belül csoportosít át városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére. Ez a 138,6 milliárd nagyságrendileg megegyezik azzal, amit az EB zárolna a kohéziós alapokból.

Orbán és Barroso: inkább átcsoportosítanánk, mint veszni hagyjuk
©

Az EB szerdai döntésével ugyanis a kohéziós alapokból jövő évben esedékes 1,714 milliárd eurós nemzeti támogatásunk közel harmadát, 495 millió eurót befagyasztaná, ami 280 forintos árfolyamon számolva – amilyen árfolyamon egyébként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tervezett – 138,6 milliárdnak felel meg.

Itt most csak a kohéziós alapok által finanszírozott programokon belüli átcsoportosításokról beszélünk. A kormány ugyanis ugyanebben a kormányhatározatban a Közopból a Regionális Operatív Programba (ROP) is átirányított energiahatékonyság növelése céljából 40 milliárdot. De mivel itt két alap (a Közop és az Európai Regionális Fejlesztési Alap) közötti átcsoportosításról van szó, ehhez a Bizottság támogatását külön is meg kell nyerni. Ennek nincs adminisztratív akadálya, de az ügy még nem zárult le.

Vas és beton

A Közop és a Keop projektjeit a kohéziós alapok biztosítják: nagy, kiemelt infrastrukturális beruházásokat szoktak ezeken keresztül támogatni, melyek fő kedvezményezettjei állami infrastruktúra-fejlesztő cégek, közlekedési és közműtársaságok vagy beruházó önkormányzatok. A célok között pedig a közút, a vasút és a vízi közlekedés, valamint a városi közlekedés fejlesztése, illetve nagy közműberuházások (pl. a dél-budai szennyvíztisztító) találhatók. Ahogy egyik forrásunk mondta: a kohéziós alapokat betonban és vasban szokták számolni.

A már említett kormánydöntés értelmében a közop-os átcsoportosítások keretében 55 milliárdot pakoltak át a nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségek javítására szolgáló kalapból, 60 milliárdot a városi közösségi közlekedés javítására szánt pénzekből és 40 milliárdot a térségi elérhetőség javítására kalibrált összegből. (Ezeket a célokat hívja az uniós szakzsargon prioritásnak.) Az átcsoportosítások nagyságrendje jelzi, mennyire félrement a tervezés, illetve nem tudott megbirkózni az intézményrendszer a végrehajtással.

Magyarország egyébként a felzárkózó országok közül meglehetősen rossz hatékonysággal használta fel a közlekedésfejlesztésre szolgáló forrásokat, köztudottan ezek a kiemelt beruházások (lásd: 4-es metró, a MÁV hálózatfejlesztése) haladtak előre a leglassabban. Így ha valóra válna a fenyegetés, akkor paradox módon az átlagos felhasználási mutatók még javulnának is, a kormánynak pedig nem kell azon törnie a fejét, hogy mivel magyarázza, miért nem sikerült ezeket a forrásokat támogatott programokkal felszívni. „Nem miattunk vész el a pénz, hanem elvették tőlünk” – mondhatják majd.

Szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre is kevesebb juthat

Mivel a Közopból 120 milliárd egyenesen a Keop „hatékony energiafelhasználás” nevű prioritásába került át, a szankció életbeléptetésével igencsak elképzelhető, hogy a lakossági és intézményi energiatakarékossági és hatékonysági projektekre nem lesz pénz. Olyanokra, amelyek esetében a pályázatok kiírása után szinte napokon belül elfogy a pénz (panel- és családi házak szigetelése, nyílászárócserék, fűtési rendszerek stb. korszerűsítének támogatása). Ezek egyébként alapját jelentették volna annak is, hogy a kormány ezen szektoron keresztül is növelje a foglalkoztatottságot és támogassa a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv).

Egy vasútvonal-felújítással kevesebb

A pénzügyi következmények a 2013-as új kötelezettségvállalásokra érvényesek csak: vagyis azokra a támogatásokra, amelyekről a kormányzati közreműködő szervezet jövőre írna alá a szerződést a végső kedvezményezettel, akinek 2015-ig kellene végrehajtania a vállalt programot. Mivel részletfizetésekben történő utófinanszírozásról van szó, így ez a pénz 2014-15-ben hiányozna a rendszerből.

495 millió euróból (138, 6 milliárd forint) egyébként nagyon sok mindenre futna, elég, ha csak néhány, az Európai Unió kohéziós alapjából finanszírozott nagyobb beruházásra gondolunk. A kiemelt programok közül csak a 4-es metróhoz nyújtott támogatás teljes összege (261 milliárd Ft) jóval magasabb ennél és a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításra fordítandó kohéziós támogatás (140 milliárd Ft) feleltethető meg neki nagyjából.

A miskolci villamosvonal modernizációjának teljes költsége 42,6 milliárd forint (152,2 millió euró), amelyhez 42,6 milliárd forinttal járult hozzá az Európai Unió. (Ebből felújítják és meghosszabbítják a már meglévő vonalat, illetve új villamoskocsikat is beszereznek.) A készülő M43-as autópálya nyomvonala Szegedtől a román határállomásig 56,3 milliárd forintos fejlesztési támogatást kapott. A Budapestet elkerülő M0-s körgyűrű déli szakasza pedig 107 milliárdot: ezzel végre kikerülhetővé válna a főváros. A Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár közötti vasútvonal átépítésének első ütemére 119,18 milliárd forint, a Budapest-Lőkösháza-vonal felújítására pedig 100,8 milliárd forint jön a kohéziós alapokból.

4-es metró: a legviszontagságosabb kohéziós program
©

Nem az anyagi következmények a legsúlyosabbak

„Igazából nem a materiális következményei a legkárosabbak ennek a folyamatnak, hanem az, hogy egyáltalán eljutottunk idáig, és Magyarország szolgáltathatja a precedenst arra, hogy egy országgal szemben a kohéziós alapok kötelezettségvállalásait felfüggesszék” – mondta a hvg.hu-nak Magyari Donát közösségi fejlesztési szakértő. Szerinte ugyanakkor intelligens tervezéssel, a pályázati keretek racionalizálásával és a pályázatok korábban történő lezárásával zökkenőmentesen kezelhető a forrásmegvonás. Ha egyáltalán megtörténik. Szerinte Olli Rehn pénzügyi biztos szavai is arra utaltak, hogy Magyarország rövid időn belül eleget tesz az elvárásoknak, és nem fut végig ez a döntés.

Balás Gábor, a Hétfa Elemző Központ ügyvezetője, korábban az NFÜ főosztályvezetője szerint ebben a költségvetési periódusban a kohéziós alap vonatkozásában jelenleg a szankciónál nagyobb kihívás, hogy a folyó fejlesztési programokat mind időre megvalósítsák. Nagyobb új beruházásra már egyébként sincs idő szerződni, mert az ilyesmi előkészítése hosszú időt vesz igénybe. Így gondot jelenthet az is, hogy az EB a 4-es Metró 2007 és 2010 közötti közbeszerzéseinek ellenőrzése közben a kifizetések egy részét megtagadta.

Ezeket a közösségi pénzeket más célra elvben elkölthetnénk, és erre fel is állítottak egy tartaléklistát, de 2013 után már csak kevés idő áll rendelkezésre a támogatás felhasználására. A Közopból történt átcsoportosítások az energiahatékonyság növelésére például azért is tűnhettek jó megoldásnak, mert viszonylag széles kört elérve, relatíve gyorsan lehet rajtuk keresztül forrásokat lekötni. A szankció hatályba lépéséig még hátravan az Európai Tanács március döntése, utána pedig még több hónap 2013 januárjáig. Balás úgy véli, amennyiben az EU/IMF-tárgyalások sikerrel lefolynak, az elegendő jelzés lehet az EB-nek is a szankció feloldására.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!