szerző:
Bogár Zsolt - Kovács Ildikó

Az Európai Bizottság nagyjából annyi pénzt venne el, mint amennyit a kormány maga is átcsoportosított volna a kohéziós pénzekből energiahatékonysági programokra. A 495 millió euró nagyjából annyit jelentene, mintha visszavennék a 4-es metró uniós támogatásának hatvan százalékát vagy nem épülhetne át a Szajol-Püspökladány vasútvonal.

Nagyságrendileg annyi pénzt akar felfüggeszteni az Európai Bizottság (EB) a Magyarországnak járó kohéziós alapokból, mint amennyit maga a magyar kormány is át kívánt csoportosítani azokon a fejlesztési programokon belül, melyek forrásai éppen a kohéziós alapok.

Tavaly a kormány azért kezdeményezte ezt, mert úgy látta, hogy a forrásokhoz kapcsolódó projektek nem haladnak, és záros határidőn belül nincs is esély befejezésükre. Ezzel a lépéssel valójában azt próbálta a kormány elérni, hogy a már egyszer felcímkézett uniós pénzek ne vesszenek el a számunkra. Az EB így a korlátozás mértékét tekintve azzal büntetne, mintha nem engedné az Új Széchenyi-terv korrekciójának egy részét végrehajtani.

Mahinációk a közlekedési pénzekkel

Formálisan tavaly decemberben jelent meg az a kormányhatározat, amely más átcsoportosítások mellett a Közlekedés Operatív Programból (Közop) 123 milliárdot rendel a Környezetvédelem és Energetika Operatív Programba (Keop) energiahatékonyság javítását szolgáló projektekre. 20,7 milliárdot pedig a Közop-on belül csoportosít át városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére. Ez a 138,6 milliárd nagyságrendileg megegyezik azzal, amit az EB zárolna a kohéziós alapokból.

Orbán és Barroso: inkább átcsoportosítanánk, mint veszni hagyjuk
©

Az EB szerdai döntésével ugyanis a kohéziós alapokból jövő évben esedékes 1,714 milliárd eurós nemzeti támogatásunk közel harmadát, 495 millió eurót befagyasztaná, ami 280 forintos árfolyamon számolva – amilyen árfolyamon egyébként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tervezett – 138,6 milliárdnak felel meg.

Itt most csak a kohéziós alapok által finanszírozott programokon belüli átcsoportosításokról beszélünk. A kormány ugyanis ugyanebben a kormányhatározatban a Közopból a Regionális Operatív Programba (ROP) is átirányított energiahatékonyság növelése céljából 40 milliárdot. De mivel itt két alap (a Közop és az Európai Regionális Fejlesztési Alap) közötti átcsoportosításról van szó, ehhez a Bizottság támogatását külön is meg kell nyerni. Ennek nincs adminisztratív akadálya, de az ügy még nem zárult le.

Vas és beton

A Közop és a Keop projektjeit a kohéziós alapok biztosítják: nagy, kiemelt infrastrukturális beruházásokat szoktak ezeken keresztül támogatni, melyek fő kedvezményezettjei állami infrastruktúra-fejlesztő cégek, közlekedési és közműtársaságok vagy beruházó önkormányzatok. A célok között pedig a közút, a vasút és a vízi közlekedés, valamint a városi közlekedés fejlesztése, illetve nagy közműberuházások (pl. a dél-budai szennyvíztisztító) találhatók. Ahogy egyik forrásunk mondta: a kohéziós alapokat betonban és vasban szokták számolni.

A már említett kormánydöntés értelmében a közop-os átcsoportosítások keretében 55 milliárdot pakoltak át a nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségek javítására szolgáló kalapból, 60 milliárdot a városi közösségi közlekedés javítására szánt pénzekből és 40 milliárdot a térségi elérhetőség javítására kalibrált összegből. (Ezeket a célokat hívja az uniós szakzsargon prioritásnak.) Az átcsoportosítások nagyságrendje jelzi, mennyire félrement a tervezés, illetve nem tudott megbirkózni az intézményrendszer a végrehajtással.

Magyarország egyébként a felzárkózó országok közül meglehetősen rossz hatékonysággal használta fel a közlekedésfejlesztésre szolgáló forrásokat, köztudottan ezek a kiemelt beruházások (lásd: 4-es metró, a MÁV hálózatfejlesztése) haladtak előre a leglassabban. Így ha valóra válna a fenyegetés, akkor paradox módon az átlagos felhasználási mutatók még javulnának is, a kormánynak pedig nem kell azon törnie a fejét, hogy mivel magyarázza, miért nem sikerült ezeket a forrásokat támogatott programokkal felszívni. „Nem miattunk vész el a pénz, hanem elvették tőlünk” – mondhatják majd.

Szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre is kevesebb juthat

Mivel a Közopból 120 milliárd egyenesen a Keop „hatékony energiafelhasználás” nevű prioritásába került át, a szankció életbeléptetésével igencsak elképzelhető, hogy a lakossági és intézményi energiatakarékossági és hatékonysági projektekre nem lesz pénz. Olyanokra, amelyek esetében a pályázatok kiírása után szinte napokon belül elfogy a pénz (panel- és családi házak szigetelése, nyílászárócserék, fűtési rendszerek stb. korszerűsítének támogatása). Ezek egyébként alapját jelentették volna annak is, hogy a kormány ezen szektoron keresztül is növelje a foglalkoztatottságot és támogassa a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv).

Egy vasútvonal-felújítással kevesebb

A pénzügyi következmények a 2013-as új kötelezettségvállalásokra érvényesek csak: vagyis azokra a támogatásokra, amelyekről a kormányzati közreműködő szervezet jövőre írna alá a szerződést a végső kedvezményezettel, akinek 2015-ig kellene végrehajtania a vállalt programot. Mivel részletfizetésekben történő utófinanszírozásról van szó, így ez a pénz 2014-15-ben hiányozna a rendszerből.

495 millió euróból (138, 6 milliárd forint) egyébként nagyon sok mindenre futna, elég, ha csak néhány, az Európai Unió kohéziós alapjából finanszírozott nagyobb beruházásra gondolunk. A kiemelt programok közül csak a 4-es metróhoz nyújtott támogatás teljes összege (261 milliárd Ft) jóval magasabb ennél és a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításra fordítandó kohéziós támogatás (140 milliárd Ft) feleltethető meg neki nagyjából.

A miskolci villamosvonal modernizációjának teljes költsége 42,6 milliárd forint (152,2 millió euró), amelyhez 42,6 milliárd forinttal járult hozzá az Európai Unió. (Ebből felújítják és meghosszabbítják a már meglévő vonalat, illetve új villamoskocsikat is beszereznek.) A készülő M43-as autópálya nyomvonala Szegedtől a román határállomásig 56,3 milliárd forintos fejlesztési támogatást kapott. A Budapestet elkerülő M0-s körgyűrű déli szakasza pedig 107 milliárdot: ezzel végre kikerülhetővé válna a főváros. A Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár közötti vasútvonal átépítésének első ütemére 119,18 milliárd forint, a Budapest-Lőkösháza-vonal felújítására pedig 100,8 milliárd forint jön a kohéziós alapokból.

4-es metró: a legviszontagságosabb kohéziós program
©

Nem az anyagi következmények a legsúlyosabbak

„Igazából nem a materiális következményei a legkárosabbak ennek a folyamatnak, hanem az, hogy egyáltalán eljutottunk idáig, és Magyarország szolgáltathatja a precedenst arra, hogy egy országgal szemben a kohéziós alapok kötelezettségvállalásait felfüggesszék” – mondta a hvg.hu-nak Magyari Donát közösségi fejlesztési szakértő. Szerinte ugyanakkor intelligens tervezéssel, a pályázati keretek racionalizálásával és a pályázatok korábban történő lezárásával zökkenőmentesen kezelhető a forrásmegvonás. Ha egyáltalán megtörténik. Szerinte Olli Rehn pénzügyi biztos szavai is arra utaltak, hogy Magyarország rövid időn belül eleget tesz az elvárásoknak, és nem fut végig ez a döntés.

Balás Gábor, a Hétfa Elemző Központ ügyvezetője, korábban az NFÜ főosztályvezetője szerint ebben a költségvetési periódusban a kohéziós alap vonatkozásában jelenleg a szankciónál nagyobb kihívás, hogy a folyó fejlesztési programokat mind időre megvalósítsák. Nagyobb új beruházásra már egyébként sincs idő szerződni, mert az ilyesmi előkészítése hosszú időt vesz igénybe. Így gondot jelenthet az is, hogy az EB a 4-es Metró 2007 és 2010 közötti közbeszerzéseinek ellenőrzése közben a kifizetések egy részét megtagadta.

Ezeket a közösségi pénzeket más célra elvben elkölthetnénk, és erre fel is állítottak egy tartaléklistát, de 2013 után már csak kevés idő áll rendelkezésre a támogatás felhasználására. A Közopból történt átcsoportosítások az energiahatékonyság növelésére például azért is tűnhettek jó megoldásnak, mert viszonylag széles kört elérve, relatíve gyorsan lehet rajtuk keresztül forrásokat lekötni. A szankció hatályba lépéséig még hátravan az Európai Tanács március döntése, utána pedig még több hónap 2013 januárjáig. Balás úgy véli, amennyiben az EU/IMF-tárgyalások sikerrel lefolynak, az elegendő jelzés lehet az EB-nek is a szankció feloldására.