Matolcsy nem bánkódik a magas infláció miatt
Szinte minden elemzői várakozásnál magasabb lett az éves infláció a Központi Statisztikai Hivatal szerdai jelentése szerint. Éves összehasonlításban 5,6 százalékos volt az infláció, az élelmiszer- és üzemanyagárak nyomták meg az adatot, pedig a legtöbben arra számítottak, hogy ez a két tényező szezonálisan csökkenteni fogja a mutatót. A kormány nem tűnik érdekeltnek az áremelkedés megfékezésében, mivel így magasabb állami bevételekkel számolhat. Így viszont az alacsonyabb keresetűeknek komolyabb mértékben kell a zsebükbe nyúlniuk.
A fogyasztói árak júniusban 0,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Az elemzői konszenzus ennél alacsonyabb, 5,3 százalék körüli inflációról szólt. Az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 5 százalékkal nőttek, bár a tojás vagy a csokoládé komoly mértékben drágult 2011 nyara óta (39 illetve 20 százalékkal).
A szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára átlag felett emelkedett (13,8 és 13,9 százalékkal). A ruházkodási cikkek átlag alatt (2,3 százalékkal) drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért egy százalékkal kellett kevesebbet fizetni idén júniusban, mint egy évvel korábban. 2012 májusához viszonyítva az üdülési szolgáltatások árának megugrása szembeötlő (4,4 százalékos emelkedés), a csökkenő termékek területén pedig a járműüzemanyagok árának 1,5 százalékos csökkenése tarthat számot érdeklődésre.
Az EU 27 tagországában 2012. májusában a fogyasztói árak - az előzetes harmonizált adatok szerint - átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011. májusban. A legkisebb áremelkedést Svédországban és Görögországban (0,9-0,9 százalék), a legnagyobbat Magyarországon (5,4 százalék), valamint Észtországban (4,1 százalék) mérték a KSH közlése szerint. A magyar kormány 2012-re 4,2 százalékos inflációval számolt az idei költségvetés megtervezésekor, időközben azonban 5,2 százalékra módosították a mutatót.
A kormányzati intézkedések miatt magasabb az infláció
"Mi is alacsonyabb inflációt vártunk, szinte minden területen magasabb volt az áremelkedés üteme" - mondta a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Török szerint nincsen jelentősebb üzenete a mostani adatnak, bár a legtöbben alacsonyabb inflációt vártak a nyári szezonális hatások, az olcsóbb élelmiszerek, és az üzemanyagárak csökkenése miatt, ez egyelőre azonban nem következett be. A mostani magasabb inflációban emellett sok minden benne van, kezdve a kormányzati intézkedések hatásaitól, a külső tényezőkön át egészen a forintárfolyam változásáig.
Azt fontos kiemelni, hogy az éves infláció változásban két fő tényező, az élelmiszer- és az üzemanyagárak dominálnak, mondta Török. Az üzemanyagár-emelkedés azoknak okoz problémát, akiknek mindenképpen autóval kell közlekedniük, itthon viszont rendkívül rugalmasan reagálnak az emberek az árváltozásra, vagyis egyre többen hagyják otthon az autójukat, ha emelkedik a benzinár. Az viszont kétségtelen, hogy az alacsonyabb keresetűek, a családosok és a nyugdíjasok járnak rosszabbul az infláció emelkedésével, mivel az ő fogyasztói kosarukból nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszerek. Bár a nyugdíjasok reálértéken nem kapnak kevesebbet, mint tavaly, őket a kormány egy nemrég bejelentett egyszeri intézkedéssel kárpótolja, vagyis a magasabb inflációval mértékével megegyező szinttel emeli juttatásaikat. "Az áremelkedés érzete ugyanakkor nyilván mindenkinél lecsapódik" - hangsúlyozta Török.
| Év végére csökkenhet az infláció |
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a várakozásoknál nagyobb mértékben nőtt az éves infláció, amit az élelmiszerárak, dohányárak okoztak, valamint az, hogy az üzemanyagárak csökkenésének hatása a vártnál kisebb mértékű volt. Hozzáfűzte, hogy az adóváltozásokat kiszűrve az infláció csak 3,4 százalék lett volna. A szakértő szerint a következő hónapokban 5,6-5,8 százalék körül alakulhat az infláció, miközben az olajárak meredek visszaesése az inflációt a korábbi várakozásokhoz képest kissé alacsonyabb pályán tarthatja. Suppan Gergely szerint a közelmúltban bejelentett új adók ugyan növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a továbbra is igen gyenge belső kereslet. Ezek hatására szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban bázishatások - a tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése - miatt decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet. Bázishatások miatt - januári áfa emelés - a jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami növeli a szolgáltatások árát. Így a jövő év közepéig fokozatosan, 3,5 százalékra csökkenhet az infláció a szakértő szerint. |
A piacot meglepte a magas éves inflációs adat, de minket nem, mi 5,6 százalékot vártunk - nyilatkozta a hvg.hu-nak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Az igazi meglepetés igazából a májusi adat volt, amikor legtöbben az 5,3 százalékos inflációnál magasabb adatot vártak, ám a szolgáltatások árindexének csökkenése miatt alacsonyabb lett végül a mutató. Árokszállási szerint ez azonban csak egy egyszeri esemény lehetett, a június várakozásokat viszont kétségkívül mérsékelhette, ezért is vártak sokan a bejelentettnél alacsonyabb adatot. Az Erste Bank elemzője szerint az élelmiszerárak változását különösen nehéz előrejelezni, így a szezonális hatások értékelésével csínján kell bánni.
A 2013-as pénzromlás is nagyobb mértékű lehet a vártnál
A kormány 2013-ra az idei évre eredetileg tervezett 4,2 százalékos pénzromlással számol, az elemzői várakozások ugyanakkor a 3,5 százaléktól egészen 5 százalékig szóródnak. A közelebbi kilátásokat tekintve még lehet emelkedés, Árokszállási szerint elképzelhető, hogy szeptember környékére 6 százalék körüli szintre emelkedik a pénzromlás mértéke, egyrészt a telefonadó, másrészt a kedvezőtlen bázishatás miatt (2011 júniusában alacsony, 4,1 százalék volt az infláció 2010 hasonló időszakához képest). Év végére viszont akár 5,2 százalékra is lecsökkenhet az infláció, de az Erste Bank elemzője a jövő évre az általuk várt infláció emelkedését hangsúlyozta, mivel a kedden bejelentett jövedéki adóemelések pár tizedszázalékkal is megdobhatják a 2013-as inflációs várakozásokat, így bőven a jegybank cél fölött, 4 százalék körül lehet az infláció jövőre.
A jövőre nézve júliusban-augusztusban nem lehet kizárni egy szezonális csökkenést, a nagy kérdés ugyanakkor a jövő évi infláció marad - mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ő 2013-ra 4,5-5 százalék körüli inflációt vár. "Meg kell barátkoznunk a magas inflációs környezettel" - hangsúlyozta Török.
A kormány örül a magasabb inflációnak?
A Raiffeisen Bank vezető elemzője kiemelte, hogy fiskális szempontból nem rossz az infláció emelkedése, a kormányzat nem feltétlenül érdekelt az infláció leszorításában. Mind az állami bevételek növekedése, mind az államadósság szempontjából pozitív hatása van a magas inflációnak. A költségvetés felől így magasabb bevételekkel számolhatunk, a nyugdíjak kivételével ugyanakkor szinte semmilyen más állami kiadást nem emelnek meg, így pluszforrásokkal mindenképp számolhat a kormány, emelte ki Török. Másfelől egy fegyelmezett költségvetéssel a nominális GDP a magasabb infláció következtében gyorsabban tud nőni, mint az államadósság. Így rövidebb távon a magasabb infláció pozitív hatással bírhat a költségvetésre és az államadósságra is. A magasabb infláció a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ugyanakkor nem tudatos a kormány részéről, hiába növelték és növelik a fogyasztási, forgalmi típusú adókat, ezeket az érintettek továbbhárítják a fogyasztókra így az óhatatlanul az embereken csapódik le.
Árokszállási is azt emelte ki, hogy az infláció jelentős részben a kormányzati intézkedések miatt nőtt. A kormány berkein belül, még ha nem is szándékosan, de megbújhat egy olyan gondolat, hogy tolerálják a magasabb inflációt. "A kormány gazdaságpolitikájától nem feltétlenül esik messze az ilyen hozzáállás" - fejtette ki Árokszállási. Az idei ÁFA- és jövedéki adó-emelésekkel így egyrészt közvetlenül nőnek az állami bevételek, másrészt indirekt módon, a termékek árának százalékos növekedése miatt is kismértékű javulás lehetséges ezen a területen a költségvetésben.
| Simor szerint a magasabb infláció nem jelent növekedést |
| Simor András, az MNB elnöke a HVG 2011. március 12-i számában részletesen kifejti, hogy a magas infláció nemcsak hogy nem segít a növekedésen, de kimondottan ártalmas. A jegybank elnöke úgy véli, hogy magas és változékony infláció mellett megbízhatatlanná válik minden gazdasági kalkuláció. Ilyen környezetben óriási energiákat emészt fel, hogy biztosítsuk magunkat az inflációs kockázatok ellen. Kiegyensúlyozott növekedéshez, hazai forrásokból történő beruházásokhoz, új munkahelyek teremtéséhez nem magasabb inflációra van szükség. Egy új vállalkozás beindításához hosszú évekre akarunk kalkulálni a várható bevételekkel, tudni szeretnénk, mennyi lesz a bérnövekedés, mennyit visz el a felvett hitel költsége. A magas infláció miatti bizonytalanság visszafog olyan beruházásokat is, amelyekbe stabilabb környezetben bátran bele mernénk vágni - fejti ki Simor. Magas infláció mellett sokkal nehezebb beruházási hitelt kapni, hiszen mindenki csak a rövid távú megtakarításokat keresi, így a bankok számára kockázatosabbá válik a hosszú távú hitelnyújtás. Emellett a hitelek árazása is kedvezőtlen magas infláció mellett. |
"Két dolog határozza meg szerintem a magyarországi inflációt: az egyik a forint leértékelődése, a másik meg a szolgáltatások területén tapasztalható infláció" - fejtette ki Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő elemzője. Zsiday szerint az utóbbi 20 éve nem volt ilyen alacsony szinten (kiszűrve az ÁFA-emelés hatását) az infláció, hiszen alig van belső kereslet, ami pörgetné a szolgáltatásokat. Ugyanakkor viszont azzal számolni lehet, hogy a kormány forintgyengítéssel inflációt generálhat, mivel a Matolcsy által szorgalmazottt növekedési politika alacsonyabb kamatot kívánna meg, az alacsonyabb kamatok viszont valószínűleg gyengébb forinthoz vezetnek, ez pedig az importált infláción keresztül folyamatosan felfelé ható nyomást gyakorol az árszínvonalra.
Ennek egyik vetülete, hogy a nominálisan magas magyar állampapír kamatokat könnyű egy magas inflációs környezet mellett kigazdálkodni, így burkoltan megfogalmazódhat egy olyan gondolat, hogy itthon stabilan magas infláció szükséges a nemzetgazdasági miniszter gazdaságélénkítő politikájának megvalósításához - fejtette ki a Concorde Alapkezelő elemzője. "A fentiek mellett én arra számítok, hogy 2013 elejétől, amikor is új vezetése lesz az MNB-nek, akkor unortodox lépésekkel, sorozatos kamatvágásokkal - a kormányhoz már lojálisabb vezetés - elindul a forintgyengítés útján, hogy így tartsa fenn a kormányzati politikákhoz szükséges magasabb, 4-5 százalék körüli inflációt" - mondta Zsiday.
| IMF-re várva |
| A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának világképét nem lenne szabad, hogy befolyásolja a magasabb infláció, inkább az IMF-tárgyalások és különösen majd azok lezárulta hozhatna kamatcsökkentést. "Egy stagnáló gazdaságban a 7 százalékos jegybanki alapkamat kifejezetten magas, de az EU-IMF-megállapodásig nem várható változás" - fejtette ki Árokszállási a hvg.hu-nak. Suppan az MTI jelentése szerint kiemelte, hogy az MNB csak akkor csökkentheti az alapkamatot, ha az IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez - vélekedett a Takarékbank szakértője. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
