Chikán: az IMF-től sokkal jobban megéri hitelt felvenni

Magyarországnak meg kell állapodnia a Valutaalappal - mondta Chikán Attila, a Corvinus Egyetem Kisvállalkozási Intézetének vezetője a Kossuth Rádió G7 című műsorában. Szerinte a gazdaság működésének vannak puha és kemény vonatkozásai, de mindkét szempontból fontos, hogy a megállapodás létrejöjjön. Puha szempontnak nevezte, hogy a világ már régen várja, hogy ezt a konszolidációs lépést a magyar politikai vezetés megtegye, mert biztosítékot szeretnének látni amögött, hogy a gazdaság teljesítménye finanszírozható legyen.

A kemény feltétel pedig az. hogy az IMF-től ma lényegesen kedvezőbb feltételek mellett lehet hitelt kapni, mint a pénzpiacokról - tette hozzá. Ennek következménye pedig nagyon erősen megjelenik a gazdaság eredményességében. A szakértők szerint nagyjából négy százalék különbség van az IMF és a pénzpiacon elérhető hitelkamat között, amely "óriási különbség". Az IMF hitel kamata két-három százalék, a pénzpiacé pedig hat-hét százalék körüli - tette hozzá Chikán Attila.

Az egri Közgazdász-vándorgyűlésen hangzott el Andor László Európai Unió 2.0 című előadása, amelyben egy szociális unió megteremtésének szükségességéről beszélt. Chikán Attila az uniós biztos mondandójára reagálva elmondta; a szociális unió gondolata a tudományos világban nem új, de az Európai Unió is átalakította a versenyképességi piramisát néhány éve úgy, hogy az össztársadalmi jólét emelése legyen a csúcsán, tehát a jólétnek mint szociális tényezőnek a gondolata már polgárjogot nyert az unióban.

Szerinte azáltal, hogy egy uniós biztos beszél róla, mindez új szintre került: a tudományos szférából és a közéleti beszélgetésekből átkerült a politikai intézményrendszer szférájába. Chikán Attila hangsúlyozta, a szociális unió, a szolidaritás nem zárja ki a versenyt, de a verseny mellé a feltételek szigorításával olyan tényezőket is beemel, amelyek eddig nem szerepeltek benne.

Chikán Attila egyetért Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a Közgazdász-vándorgyűlésen megfogalmazott gondolatával, hogy a GDP mindenhatósága, és az anyagi javak folytonos újratermelése nem mehet tovább. Az üzleti világban már elterjedt a vállalati felelősségvállalás gondolata, de ez a kormányzatok szintjét még nem érte el. A közgazdász szerint ezt a fajta felelősségvállalást kellene makroszinten is megfogalmazni.