A Daimlerrel kötött stratégiai megállapodást a magyar gazdaságtörténet mérföldkövének nevezte Orbán Viktor, mint mondta, a német ipar tartós beépülése a magyar gazdaságba - például korábban az Audi letelepedése - mindig egy-egy új korszakot jelentett.

Kiemelte, hogy a Daimler nem csupán a Mercedest jelenti, a vállalat ugyanis teherautót, kamiont és buszt is gyárt, a partnerségi megállapodás pedig azt mutatja, a két fél keresi a lehetőségét - a kecskeméti Mercedes-gyáron túl - más daimleres termelési kapacitások Magyarországra telepítésének. Az azonban, hogy lesz egy olyan Mercedes-autótípus, az új kompakt kupé, amit kizárólag Magyarországon fognak gyártani, olyan iparpolitikai siker, amelyet nagyon meg kell becsülni - jegyezte meg.

Orbán Viktor, Martin Jäger, a Daimler AG kül- és közpolitikai kapcsolatokért felelős alelnöke, valamint a vállalat meghívott dolgozói

MTI / Koszticsák Szilárd

"Most már teljesen nyilvánvaló, hogy a német ipar és a magyar kormány gondolkodása az európai gazdaságról egybeesik" - értékelt Orbán Viktor. Szerinte mindkét fél álláspontja az, hogy az európai gazdaságnak akkor van jövője, akkor lehet versenyképes, ha az ipari termelési kapacitásait újraszervezi és megnöveli.

Abban is egyetértenek - folytatta -, hogy Magyarország "egyre nyilvánvalóbban a nagy, fejlett, magas technológiával működő német ipari területnek a déli nyúlványán helyezkedik el", vagyis a magyar gazdaság és magas technológiával dolgozó ipar jövője elsősorban a németekkel való együttműködésben van.

A német ipar és a magyar kormány véleménye abban is megegyezik, hogy a rugalmas és jól képzett munkaerőé a jövő, ugyanis csak az ilyennel rendelkező országok lesznek képesek életszínvonalat emelni és munkahelyet teremteni - részletezte a kormányfő, aki szerint mivel az új magyar Munka törvénykönyve éppen a rugalmasságra épül, nagyon sok munkahelyet hoz létre, és egyben meg is véd.

A 2014-es költségvetéssel "most nem foglalkozunk"

Orbán Viktor a Daimlerrel kötött megállapodást párhuzamba állította az Európai Bizottság szerdai országjelentésével - amely szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a növekedés pedig 0,3 százalék lesz -, és úgy vélekedett, mindezek alapján kijelenthető, a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja sikerült, az új magyar gazdasági modell pedig - habár sokak ízlésének nem tetszik, sokak érdekét sérti - működőképes.

Ezt azzal indokolta, hogy a hiány 2011 óta három százalék alatt van, és Magyarország azon öt ország egyike, ahol ezzel párhuzamosan csökken az államadósság, ráadásul nálunk a legnagyobb mértékben.

A brüsszeli előrejelzés 2014-es költségvetést érintő részéről - vagyis hogy az EU szerint akkor a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit - a miniszterelnök úgy foglalt állást, hogy ezt "az ezzel most nem foglalkozunk kategóriába kell helyezni, tekintettel arra, hogy még a 2013-as költségvetést sem alkotta meg a parlament".

A 2014-es hiány mértéke azon múlik majd, milyen büdzsét alkot a Ház arra az évre - mondta és hozzátette, "ma ezen a földgolyón egyetlen ember sincs, se Brüsszelben, se Budapesten, aki meg tudná mondani most, milyen lesz a 2014-es költségvetés", erről beszélni idő előtti, elkapkodott, indokolatlan dolog, mert az erre vonatkozó kijelentések "olyan feltételezések, amelyeknek jelenleg semmilyen reális gazdasági alapjuk nincsen".

"Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy megállapodhassunk"

Az EU-prognózissal kapcsolatban szólt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó tárgyalásokról is. Szerinte az elmúlt két hónapban a kormány valójában folyamatosan egyeztetett a tárgyalódelegáció "EU-s lábával", a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülés érdekében folytatott deficittárgyalások ugyanis ennek - a majdani megállapodás fontos állomásának - tekinthetők.

MTI / Koszticsák Szilárd

"Az elmúlt két hónapban mi óriási lépéseket tettünk előre az IMF/EU-megállapodás irányába. Hiszen most már nyilvánvaló, hogy Magyarország költségvetése 2012-re, 2013-ra rendben van. Szerintünk a legfontosabb akadályok ezzel a megállapodás elől el is hárultak" - közölte, hozzátéve: "nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy megállapodhassunk".

"Mi minden akadályt elhárítottunk. Ezért úgy gondoljuk, semmi akadálya annak, hogy a tárgyalások felgyorsuljanak" - jelezte.

Tárgyalódelegációt küldenek a városokba

Orbán Viktor az interjúban kitért az önkormányzati adósság egy részének állami átvállalásával kapcsolatos hírekre is. "Sose jó, ha a kocsi megelőzi a lovat. Azok a spekulációk, amelyek arról szólnak, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságot hogyan rendezi majd az állam a bankokkal, idő előtti viták, mert még nem vettük át az adósságot" - magyarázta.

Először a helyhatóságokkal kell megállapodni - folytatta -, ami a nagyobb települések esetében nem lesz könnyű, ugyanis azoknál egyenként, tételesen kell átnézni az adósságállomány helyzetét.

A kormány ezért minden nagyvárosba tárgyalódelegációt küld, amely több fordulóban átvizsgálja az adósságot, és megállapítja, hogy milyen mértékű átvállalás indokolt. Mindaddig, amíg ez nem zajlik le, a kabinet nem foglalkozik az átvállalt adósság banki rendezésével - hívta fel a figyelmet.

"Az a spekuláció pedig (...), hogy ha a kormány nem fizeti ki az adósságot vagy annak egy részét, az államcsődnek minősül, olyan felismerés, mint a kétszer kettő. A modern pénzügyi világban mindenki tudja, ha az adós nem fizet, azt csődnek minősítik" - mondta. Szerinte mindezt nem érdemes szenzációként tálalni.

A kormányfő elmondta azt is, 27 olyan városi önkormányzatot találtak, amelynek nincs adóssága, a kabinet pedig velük is méltányosságra törekszik, ezért olyan fejlesztési koncepciókon dolgozik, amelyeket az említett 27 önkormányzatnak kínálnak majd fel, hogy ezek is nyertesei legyenek az adósságrendezésnek.

A diákok döntik el, milyen iskola szűnik meg

A miniszterelnök érintette a felsőoktatás átalakításának kérdését is, rémhírnek nevezve, hogy a kabinet felülbírálná korábbi döntéseit: a kormány továbbra is azt szeretné, hogy a fiatalok úgy tekintsenek felsőoktatási tanulmányukra, mint a későbbi életükbe való befektetésre, ezért egyetlen diákot sem fognak egy-egy rosszul működő felsőoktatási intézmény fenntartása érdekében olyan helyre vezényelni, ahová ők nem akarnak menni.

"Az, hogy mi marad és mi nem, mi életképes és mi nem, azt nem a budapesti oktatási államtitkárság íróasztala mellől fogják megmondani, hanem a diákok fogják eldönteni" - jelentette ki.

Vannak ugyanakkor bizonyos szakmák, amelyek esetében az állam növelni kívánja a végzősök számát, és ezt ösztöndíjjal motiválni is fogja, de olyan helyre nem ad kvótát, ahová nem akarnak menni a diákok - mondta.

Bejelentette, a kormány segíteni fogja az egyetemeket, hogy az önerő híján elakadó fejlesztéseik megvalósuljanak, és szeretné az eladósodott felsőoktatási intézményeket is - azokat, amelyekben a diákok látnak jövőt - kimenteni az adósságból, felkínálni nekik "a tiszta lappal való indulást".

Ugyanígy tesznek majd a sportszövetségekkel: egy a Magyar Olimpiai Bizottság által kiválasztott nemzetközi könyvvizsgáló elemzi majd az első körben támogatandó sportági szakszövetségek gazdálkodását, és ennek alapján a kormány rendezni fogja bizonyos szövetségek adósságát.