Az előző japán kormányfő, Aszo Taro 2009-ben manga képregények, animációs filmek, videojátékok és popzene exportjával pörgette volna a gazdaságot. Aszo saját bevallása szerint maga is mangafüggő volt, 142 milliárd dolláros gazdaságélénkítő programjában ezért kitért a japán kreatív ipar egyes területeinek célzott támogatására.

A japán tartalmak, divat- és designtermékek iránt akkora a nemzetközi érdeklődés, vélte akkoriban Aszo, hogy a háttérbázis megerősítésével számos új munkahely létesülhet. A mangarajongók ennek megfelelően komolyan támogatták a kormányfőt a közelgő kampányban.

A nagy áttörés azonban nem jött el. Japán a következő években is maradt a 90-es évek eleje óta tartó alig növekvő, deflációs pályán. Ez azt jelentette, hogy a pénz vásárlóereje béremelés nélkül is nőtt, aminek következtében a japánok spártai módon fogták vissza fogyasztásukat, inkább megtakarítottak. Ez az erős jennel karöltve az exportorientált japán gazdaságot csapta agyon. Inkább megtakarítottak, sem mint fogyasztottak volna. Az ördögi körből nem látszott menekvés – se mangával, se anélkül.

A saját hajuknál fogva húzzák ki magukat

A tavaly decemberben hatalomra került új japán kormányfő, Sinzo Abe és kormánya ugyanakkor merész lépésre szánta el magát. Egy új elnökkel a jegybank élén, aki megengedőbb a monetáris lazítással és a pénznyomtatással szemben, hatalmas mennyiségű, 1400 milliárd dollárnyi jent kezdtek az ország gazdaságába pumpálni, a költekezésből pedig az állam is kiveszi a részét. A gazdaságélénkítő csomaggal két éven belül 2 százalékos inflációt szeretnének elérni, a belső fogyasztást felpörgetnék, a gyengébb jennel pedig az exportot is megnyomnák.

Sinzo Abe japán kormányfő mert nagyot lépni, de vajon bejönnek-e a húzásai?

AFP / Toru Yamanaka

Míg 2009-ben nem sikerült eredményeket elérni hasonló stimulusokkal, addig most a japán gazdaság pozitívan reagál a gazdaságélénkítésre: az ázsiai állam GDP-je az idei első negyedévben az elemzői várakozásokat meghaladó 3,5 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, ezzel pedig a japánok lehagyják az Egyesült Államokat is növekedés tekintetében. A sokkterápia eredményeképpen a japán jen négyéves mélypontra süllyedt az amerikai dollárral szemben (20 százalékot vesztett értékéből), a belső fogyasztás pedig élénkül. A japánok elkezdték megnyitni pénztárcájukat, többet költöttek rekreációra, autóvásárlása és az éttermeket is sűrűbben látogatták.

A csak Abenomics néven emlegetett csomag a tokiói tőzsdeindexet is a magasba nyomta, idén 45 százalékkal emelkedett a mutató, ez 2007 óta nem látott szintet jelent. A stimulus a befektetési bankokra is jótékony hatással van: a megélénkült tőzsdei kereskedés következtében a bankok is több bevételt és profitot könyvelhettek el. Van olyan cég, mely hét éve nem látott nyereségről számolt be. A japán kormány a valaha volt legnagyobb összegű költségvetést fogadta el a márciusban indult pénzügyi évre, ez is a korlátlan pénzmennyiség ígéretét erősítheti.

A japán kormányt nem állították a sarokba a G20-ak legutóbbi találkozóján sem, az agresszív monetáris politikát nem érte komolyabb bírálat, az országok jelentős része a lassuló globális gazdaság fényében inkább a növekedési sikerre fókuszált. A világgazdaság legnagyobb szereplői rábólintottak a japán élénkítésre, a jen gyengülése miatt sem aggódott senki. A japán stimulust Európában egyre többen követik élénk figyelemmel, mivel úgy gondolják, hogy az ázsiai gazdaságélénkítés példával szolgálhat egy-két rossz helyzetben lévő államnak.

Magyarország is profitálhat a japán csomagból

A felpörgő japán pénznyomtatás hatalmas pénzeket mozgat meg, amely hatása Magyarországra is elérhet. Móró Tamás, a Concorde Zrt. vezető stratégája április elemzésében kifejtette, hogy nem kizárt, hogy a japán befektetők direkt vételekkel is megjelennek a magyar kötvények piacán, de áttételes hatásokról is beszélhetünk. Ha például a lengyel kötvényhozamok esnek, a kitáguló magyar hozamfelár hozzánk is hozhat befektetőket – nem is feltétlenül japánokat. Mindenesetre a magyar államadósság finanszírozásában Kuroda japán jegybankelnök vélhetően elévülhetetlen érdemeket fog szerezni – jegyezte meg Móró.

Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint is szerencsés helyzetbe kerülhet Magyarország. A japán programnak köszönhetően a magyar jegybanki alapkamatot áldozatok nélkül tovább lehet csökkenteni. Eddig ugyanis úgy tűnt, hogy a 4,5-5 százalékos magyar állampapírhozam a globálisan összeomló hozamkörnyezetben már kevés lesz a külföldieknek. A japán kereslet belépése ezen változtathat, és nem is kell ehhez konkrétan magyar papírt venniük. Elég ha lenyomják például a spanyol hozamot 5-ről 3 százalékra, máris vonzóbb lesz az éves magyar diszkontkincstárjegy minden szereplő számára. Ez még akár 4 százalék alatti hozamszintre is igaz lehet.

Kifullad a stimulus vagy stabil növekedés jön?

A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy mennyire tud szétterülni a növekedés (ami döntően a belső fogyasztás kis mértékű élénküléséből és az export felfutásából tevődik össze) a gazdaság többi szegmensébe. A kockázatok között szerepel az is, hogy  az importtermékek ára – különösen az energiáé – növekedésnek indulhat, ami a fogyasztás mérséklődésén csapódhat le.

Az ország gazdasága egyelőre pozitívan reagál a stimulusra, a tőzsde is szárnyal

AFP / Yoshikazu Tsuno

A japán stimulusról Robert Zoellicknak, a Világbank volt vezetőjének is megvan a maga véleménye. Szerinte érdemes arra is figyelni, hogy vajon a japánok a csomag mellé társítanak-e strukturális átalakításokat (például a foglalkoztatás deregularizációja vagy a társasági adózás reformja), és folytatják-e gazdaságuk liberalizációját. Ha nem, akkor Zoellick szerint csak egy devizaleértékelést láthatunk, amely veszélyt jelenthet a többi államra nézve. Egyes vélemények szerint a japán kormánynak most nincs is más választása, mint tovább menni a strukturális reformok útján, mivel ha nem lesz gazdasági növekedés, akkor a stimulus következtében felhalmozódó adósság és túlzott likviditás csődbe viheti a gazdaságot és hiperinflációt okozhat. (Hozzá kell azonban tenni, hogy Japánban az államadósság döntő részét belföldi befektetők finanszírozzák, ezért is tud az ország jelenleg a GDP 230 százalékára rúgó államadóssággal folyamatosan életben maradni).

A világgazdaság bizonytalan növekedési kilátásai miatt sem dőlhetnek a japánok hátra, ezen belül is legfőképp az amerikai és kínai felvevőpiacok Japán számára a legfontosabbak. Egyes japán közgazdászok szerint ugyanakkor a sokkterápia pozitív hatása idén szinte biztos, hogy kitart, ami alapot teremthet a további növekedéshez.

Elstartolt a hvg.hu gazdasági rovatának Facebook-oldala, a hvg gazd. Nyomjon rá egy "Tetszik"-et, ha ezt a cikket érdekesnek találta, és kövesse a rovat híreit a közösségi oldalon. Plusztartalmakkal!