Az EU 6 milliárd eurós támogatást nyújt a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására, melyet azonnal hozzáférhetővé tesz azon országok számára, ahol a 25 év alattiak munkanélkülisége eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. Emellett az Európai Bizottság elfogadja a Youth Guarantee (Garanciavállalás a fiatalokért) nevű programot. Ennek keretében minden 25 év alatti munkanélküli fiatalnak biztosítani kell a képzettségének megfelelő munkát.

Ha ez nem megy, legkésőbb négy hónappal a tanulmányai befejezése után valamilyen iskolai rendszerű szakirányú továbbképzést (gyakornoki vagy tréning programon való részvétel) kell neki felajánlani, illetve regisztrálni kell munkanélküliként, hogy semmiképp se essen ki a szociális rendszerből. Az intézkedés teljes költsége 21 milliárd euró. A program mintája Ausztriában és Finnországban már sikerrel működik. Az Európai Bizottság számításai szerint a veszteségek, melyek a fiataloknak fizetett szociális járadékok, kieső adóbevételek és alacsonyabb hatékonyság miatt keletkeznek, elérik az évi 153 milliárd eurót.

Merkel és Hollande: nem hagyják cserben a fiatalokat

AFP / Bertrand Langlois

Európa nem hagyja cserben a fiatalokat

A New Dealnek nevezett intézkedésekről Francois Hollande francia államfő beszélt az Európa – következő lépések című konferencia fő előadójaként Párizsban. Hollande tolmácsolta a bizottságnak azon felvetését is, amely az Erasmus program megnyitását célozza. Eszerint a fiataloknak a képzettségüktől függően lehetővé kell tenni, hogy új készségeket sajátíthassanak el hazájukon kívül, más európai országokban. Az Erasmus eddig az egyetemisták külföldi részképzését támogatta. Hollande szerint vészhelyzetben vannak a fiatalok, és Angela Merkel német kancellárral egyetértenek abban, hogy szükség van minden olyan projektre, amely munkahelyet teremt a fiatalok számára.

"Emlékezzenek a háború utáni generációra, az én generációmra. Európa megadta nekik azt a támogatást, amire szükségük volt, és a reményt, melyet dédelgettek. Azt, hogy munkába tudnak állni, miután elhagyták az iskolapadot, és azt, hogy sikerük lesz az életben“ – mondta Hollande a konferencián tartott beszédében, majd feltette a kérdést: "Vállalnánk a felelősséget azért, hogy megfosszuk a mai fiatal generációt ettől a reménytől?” Hollande hozzátette, hogy ha a polgárok hátat fordítanak az európai projektnek, magát az európai eszmét kérdőjelezik meg.

A Francois Hollande által felvázolt New Dealről, melynek részletei még korántsem teljesen kidolgozottak, minden valószínűség szerint június végén vagy július elején születhet döntés, amikor Angela Merkel német kancellár a témában egy találkozót tart majd Berlinben. 

Az látszik, hogy összehangolt uniós intézkedéscsomagról van szó: a Hollande-beszéddel lényegében egy időben publikálta az Európai Bizottság a New Deal lényeges lépéseit, és az Európai Fejlesztési Bank is hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy idén és jövőre közel 70 milliárd eurót készül elkölteni a munkanélküliség leküzdésére. A támogatás alacsony kamatozású hitelek formájában érkezhet, amit gyakornoki, illetve tanonci helyek létrehozásához kötnének. „Ez ösztönözné a cégeket, hogy a fiataloknak esélyt nyújtsanak a pályakezdéshez” – nyilatkozta hétfőn Werner Hoyer, az Európai Fejlesztési Bank vezetője a Bild Zeitungnak, aki azt is elmondta, hogy az évi 70 milliárdos kerettel a bank az eddigi rendelkezésre bocsátott összeget 40 százalékkal emeli meg.

Az elveszett generáció a déli államokban a legnépesebb 

A New Deal-programra égető szükség is van, mivel az európai fiatalok munkanélküliségi helyzete több, mint aggasztó. Az Eurostat legfrissebb, márciusi statisztikái szerint a 25 éven aluli fiatalok körében 23,5 százalékos volt a munkanélküliség az EU-ban, összesen 5,7 millió fiatal volt munka nélkül, közülük 3,6 milliónyian az eurózóna polgárai. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 1,5 százalékos volt a romlás mértéke.

 A legalacsonyabb mutatókkal Németországban és Ausztriában találkozhatunk – mindkét államban 7,6 százalékos a fiatalok munkanélkülisége –, míg a déli államok között igencsak elszomorító a helyzet: Görögország 59,1, Spanyolországban 55,9, Olaszországban 38,4, Portugáliában pedig 38,3 százalékuk volt állás nélkül. Magyarországon az év harmadik hónapjában a 25 év alatti fiatalok 29,7 százalékának nem volt munkája. Az látszik tehát, hogy a legrosszabb helyzetben az uniós mentőcsomagot kapott, illetve versenyképességi problémákkal küzdő, az unió perifériáján lévő tagállamok vannak. 

A helyzet ráadásul az utóbbi években folyamatosan romlott, a válságtól sújtott dél-európai uniós tagállamokban radikálisan csökkent azon fiatalok száma, akik munkával rendelkeztek. Az euróválság komoly kivándorlási hullámot is elindított, a déli államokban az eurózóna magországai felé indult meg a migráció, a Németországba bevándorló görögök aránya 78 százalékkal, a spanyoloké és portugáloké pedig egyaránt 53 százalékkal ugrott meg. 

Az állástalan diplomás fiatalok ezen kívül a tengerentúlra is egyre szívesebben mennek, a spanyolok és portugálok Dél-Amerika országaiban nyelvi nehézségekkel sem találkoznak. A képzett munkaerő elvándorlása az EU-t közép-, illetve hosszabb távon rendkívül rosszul érintheti: a válságból való kilábalás ugyanis csak magas hozzáadott értékű munkával képzelhető el, ehhez ugyanakkor diplomás utánpótlásra van szükség. A megfelelő minőségű álláshelyek, foglalkoztatási formák megteremtése ezért is szerepel kiemelt helyen, egyrészt a munkanélküli fiatal tömegek felszívására, másfelől pedig a kivándorlás lelassítására.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!