szerző:

Ha a gyógyszerészek nem akarják kivásárolni magukat a patikaláncokból, akkor az állam szerezne tulajdonjogot – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtökön benyújtott módosító javaslatából. Igaz, csak három évre, utána újra megpróbálnák eladni egy szakmabelinek, bár a patikák akkor sem lennének jövedelmezőek, így maradna az állam nyakán.

„Aki ezt úgy próbálja beállítani, hogy államosítás zajlik, az egy vágyálmot vagy egy démont akar felfesteni, függően attól, hogy egyetért vele vagy éppen riogatni akar. Ha csak  minimális közgazdasági ismeretekkel rendelkezik valaki, akkor egy ilyen vállalkozásfejlesztésről tudnia kell, hogy semmilyen államosítási háttér nincsen benne és nem is kezelik állami tulajdonként” – mondta még két héttel ezelőtt Horváth Zsolt miniszteri biztos gyógyszerészek előtt, akkor talán még nem is sejtve, hogy a kormány mégis előtérbe helyezi az államot a patikatulajdonlásban.

2014-től ugyanis a patikák csak úgy működhetnek, ha a tulajdonrész 25, majd 2017-től 50 százaléka gyógyszerész kezében van. Azaz a mostani szakmai befektetőknek el kell adniuk tulajdonrészüket, a dolgozóknak pedig meg kell azt vásárolniuk, ha meg akarják tartani a munkahelyüket. Ám a gyógyszertár jó néhány éve nem jó „biznisz”, a patikusok pedig nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy zsebből megvegyék, a kereskedelmi bankok pedig hitelképesség híján nem adtak kölcsönt.

Meg kell vennie munkahelyét?
Ha patikusként már belefogott a tárgyalásokba, ha örül, hogy gyógyszertára lesz, vagy épp fordítva, bosszankodik, hogy tulajdonosi feladati lesznek, és még a családi ezüstöt is el kellett adnia, írja meg nekünk az [email protected] címre. 

Az egészségügyi salátatörvényhez a kormány csütörtökön nyújtott be zárószavazás előtti módosítót, amelyről pénteken dönt a parlament. Ez alapján elővásárlási jogot kap az állam: amennyiben az ott dolgozó gyógyszerész, vagy bármely patikus nem nyilatkozik arról, hogy meg akarja venni az adott üzletet, úgy az állam megveszi azt, és három év múlva újra megpróbálkozik annak eladásával pályáztatás útján. Az indoklásban csak annyi szerepel, hogy így akarják elősegíteni a gyógyszertárak működésében a szakmai szempontok érvényesülését és a magas színvonalú gyógyszerellátást. Arról azonban nem esik szó, hogy a leendő állami tulajdonú cégben hány gyógyszerészi végzettségű dolgozik majd. Arról is elfelejtkeztek, hogy az eredeti törvény szerint egy tulajdonosnak csak négy patikája lehet, egyelőre az állami cégre nem vonatkozik kivétel.

A módosítóban megfogalmazott módszer sokban hasonlít a régóta vitatott, de pénteken szintén zárószavazásra kerülő földtörvényre: a lényeg abban az esetben is az, hogy egy viszonylag szűk foglalkozási csoport – a földművesek – vásárolhatják meg a földet. Az államnak – a föld esetében első helyen, míg a patikák esetében csak a gyógyszerészek után – mindkét esetben elővásárlási joga lesz az erősen korlátozott forgalmú földre, illetve a patikára. A cél mindkét esetben az, hogy fokozatosan, de a kormány által kívánt csoport kezébe kerüljön a tulajdonjog, és ennek a célnak az elérése érdekében az állam közvetlen eszközökkel is beavatkozik.

A hitel volt a mézesmadzag

Azt egyébként már a törvény megírásakor sejteni lehetett, hogy a gyógyszerészeknek nincs annyi pénzük, hogy tulajdonosok legyenek. Orbán Viktor ezért egy évvel ezelőtt abban állapodott meg a Magyar Gyógyszerész Kamarával, hogy az állam egy kedvezményes hitelkonstrukciót dolgoz ki a patikusoknak. A patikaalap-konstrukcióban a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül kapnak kedvezményes hitelt az érintettek.

Népegészségügyi találkozóhely lesz az állami patika
©

A múlt heti bejelentés szerint, ha a gyógyszerész magánszemélyként akar hitelt felvenni, akkor a 6,7 százalékos hitelből 3,7 százalékot az állam átvállal. Ha vállalkozóként akar kölcsönhöz jutni, akkor az állam öt évre megelőlegezi a tőkebefektetést, amit 3 év türelmi idővel 3 részletben kell visszafizetnie.

A gyógyszertár-tulajdonlási szabályok a 2330 patika negyedét érintik: 487 patikában nem biztosított a 25 százalék, 382-ben az 50 százalékos patikusi tulajdonhányad. Márpedig a patikusok jó része nem akar tulajdonrészt szerezni – derül ki a GKI-EKI tavasszal készült felméréséből. A tulajdonlásra rákényszerített gyógyszerészek 63 százaléka ugyanis nem rendelkezik saját, mobilizálható tőkével, és csupán 30 százalékuk gondolja úgy, hogy az állami hitelkonstrukcióhoz hozzáférhet, de a megkérdezettek 4 százaléka akarja egyáltalán azt igénybe venni.