A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. II. negyedévében 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A növekedést alapvetően az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék. A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy legutóbb 2006 első negyedévében volt ennél nagyobb az éves GDP-növekedés.

Már voltak jelei

Idén az első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. Akkor az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal emelkedett a szezonálisan és naptárhatással igazított mutató.

A járműipar az egyik húzóerő

Stiller Ákos

A GDP 2014 január-márciusában már negyedik negyedéve mutatott növekedést. A bővülésben az építőipar, valamint a feldolgozóipar teljesítménye játszott szerepet.

Az NGM bizakodó

A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében. A stabil és dinamikus növekedés elsősorban a termelő szektorok javuló teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével magyarázható a minisztérium szerint. Úgy vélik, a bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3 százalékos értéket. A kedvező adatok nem meglepőek, hiszen az ipari termelés folyamatosan 10 százalék, vagy a feletti növekedést produkál.

Az Európai Unió (EU) tagállamai közül júniusban a hazai ipar növekedése volt a leggyorsabb (11,3 százalék) meghaladva mind a román (9,9 százalék), cseh (5,6 százalék), lengyel (1,7 százalék), mind pedig a szlovák (7,5 százalék) adatot. A magyar gazdaság 2013. második negyedévétől kezdve emelkedést mutat, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik. 2014-ben a magyar gazdaság teljesítménye jóval a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) által korábban előre jelzett 2-2,3 százalékos növekedési érték felett van.

A havi ágazati részstatisztikák alapján az NGM szerint valószínűsíthető, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a második negyedévben is a termelő szektorok járultak hozzá: jelentősen, mintegy 10 százalékkal bővült az ipari termelés, míg az építőiparban 20 százalék feletti növekedést mértek. A szolgáltatásoknál további bővülésére számítanak: a fogyasztás élénkülése a kereskedelmet, a kedvező turisztikai adatok a vendéglátást, míg az ipari termelés a szállítmányozást segítette. Felhasználási oldalon a növekedést a belső kereslet bővülése támogatta a közlemény szerint.

Az NGM szerint a beruházások növekedését az építőipar felfutása is előrevetíti; a dinamika erősödését uniós források, az alacsony hozamkörnyezet, a növekedési hitelprogram és a vállalati szektor növekvő aktivitása egyaránt támogatta. A minisztérium szerint a fogyasztói bizalom javulása és a kiskereskedelmi forgalom bővülése a lakossági fogyasztás élénkülésére utal. A fogyasztás növekedését az inflációs folyamatokon, valamint a foglalkoztatottság bővülésén keresztül a reáljövedelmek emelkedése is segítette.

A minisztérium közleménye szerint a növekedést egyre inkább a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaság erősíti. Továbbá javítja az államháztartás egyenlegét és a munkaerőpiacra is kedvezően hat. Ez utóbbit jól tükrözi, hogy a foglalkoztatottak száma egy év leforgása alatt közel 200 ezerrel bővült 2014 második negyedévében, amihez a versenyszféra is érdemben hozzájárult.

A minisztérium szerint az elkövetkező negyedévekben várhatóan folytatódik a 2014 első felében tapasztalt, kiugró növekedési dinamika. Ennek megfelelően a növekedés 2014 egészében várhatóan meghaladja a 3 százalékos ütemet, ami jóval magasabb, mint a legutóbbi konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mérték – áll a közleményben.

Bezavarhat az orosz-ukrán válság

Ezt a növekedést valószínűleg nem tudja egész évben fenntartani a gazdaság. Az már az elmúlt időszakban közölt ipari és építőipari adatokból is látszott, hogy ez a két ágazat húzza a magyar gazdaságot. A Portfolio.hu elemzése szerint egyelőre a járműipar felfutása, és az ipari export húzza a teljes ipart, de még nem látszik az új megrendeléseken a romló nyugat-európai konjunktúra, illetve az orosz-ukrán válság miatti külkereskedelmi visszaesés ebben a vonatkozásban. Ezek a hatások a portál szerint az év második felében az ipari termelésünk lendületében is visszaköszönnek majd.

Az építőipar növekedése is valószínűleg alábbhagy a következő időszakban, ugyanis elsősorban a 2007-2013-as uniós forrásból finanszírozott állami nagyberuházások, nem magánberuházások álltak mögötte.

A portál szerint a kiskereskedelmi forgalom első félévben látott növekedése is szelídül, ami szintén a növekedés mérséklődése irányába mutat.

Egyáltalán nem fenntartható

Kicsit meglepő a várakozásokhoz képest – mondta a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Azért csak kicsit meglepő Török szerint, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján már lehetett számítani arra, hogy erős lesz ez a negyedév. Az ipar, építőipar is "brutálisan teljesített" a vezető elemző szerint, és a fogyasztás sem lanyhult. Ez egy pozitív meglepetés, lehet neki örülni – tette hozzá Török.

Ugyanakkor ez az ütem a Raiffeisen vezető elemzője szerint semennyire sem fenntartható, a bázis számok egyre erősebbek lesznek, így egyre nehezebb lesz már ezekhez a számokhoz képest növekedni. A második félévben Török szerint mérséklődhet a növekedés dinamikája, a harmadik negyedévben ő 3 százalék alatti, a negyedik negyedévben pedig 2 százalék alatti növekedéssel számol. Az egész évre a Raiffeisen vezető elemzője 3 százalékos, vagy kicsivel efeletti növekedéssel kalkulál (a kormány eredetileg 2 százalékos növekedéssel számolt a 2014-es költségvetésben).

A jövő évi növekedéssel kapcsolatban Török szerint van felfelé és lefelé mutató kockázat is. A felfelé mutató kockázat az, hogy a devizahitelek kérdésének rendezésével több elkölthető pénz marad az embereknél, ez pedig a fogyasztásra is hatással lesz. Lefelé mutató kockázat azonban az, hogy a feldolgozóiparban gyengék voltak a bázisadatok, ezzel már nem lehet számolni a jövő évi növekedésnél, illetve az olyan új, nagy kapacitások beépülésével sem, mint idén. Az építőipar gyors növekedési üteme sem lesz fenntartható, erre már vannak jelek. Török szerint minél erősebb az idei növekedés, annál visszafogottabb lehet a jövő évi növekedés. Ő a mostani adat tükrében minden bizonnyal lefelé módosítja majd jövő évi növekedési előrejelzését, 2 százalék körüli mértékűre, de ez még nem hivatalos prognózis.

Állami projektek hajtják az építőipart

Az előzetes számokból ugyan még nem látszik a növekedés struktúrája, de a KSH elmondása szerint a fő hajtóerőt az építőipar, illetve az ipari termelés bővülése adta – közölte emailben Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője. A statisztikai hivatal azonban hozzátette, hogy e két szegmensen kívül is növekedést mutattak a szektorok, beleértve az eddig gyengébben teljesítő szolgáltatásokat, és a magas bázisról induló mezőgazdaságot is.

A vezető elemző közlése szerint nem meglepő, hogy az ipar és az építőipar jelenti a gazdaság fő motorját. A járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállítói ágak adták az ipari termelés 11,3 százalékos növekedésének fő gerincét, elsősorban az Audi- és Mercedes-gyárak kapacitásbővítése és a nemrégiben bevezetett harmadik műszakok miatt. Az építőipart pedig a többnyire uniós forrásokból finanszírozott állami projektek hajtották, mint például a vasút és közút hálózat fejlesztése, illetve a sportlétesítmények építése. Az infrastrukturális projektek túlsúlya onnan is látszik, hogy a 9,8 százalékos építőipari bővülésen belül 18 százalékkal nőtt az egyéb építmény kategória, míg az épületek szektor csupán 2,4 százalékos dinamikát mutatott.

A stadionépítések is húzzák az építőipart

Fazekas István

Az év hátralevő részében Gabler közlése szerint már lassulás várható, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a tavalyi második félév már kedvező növekedési számokat hozott, így magasabb viszonyítási bázist jelent a későbbi negyedévekhez. Ezen kívül az euróövezetben látható lassulás, a gyengébb konjunktúramutatók, az orosz szankciók várható, közvetett negatív hatása, valamint a fokozatosan kifutó állami projektek is a lassabb növekedés irányába mutatnak. Ennek ellenére úgy látják az Ersténél, hogy a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél gyorsabb GDP-bővülés lehet az idei év egészében.