Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az orosz parlament alsóháza elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 50 százalékról 20 százalékra szorította le a külföldi tulajdonrészt plafonját az orosz nyomtatott és elektronikus sajtótermékekben, így a rádiókban és televíziókban is.
A jogszabály ellen a harmadik, végső olvasáskor mindössze 2 képviselő szavazott nemmel a 450 fős dumában, és 430-an szavaztak igennel - írta a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap online változata. A törvénymódosítással egyúttal megtiltották nemcsak a külföldieknek, hanem a kettős állampolgároknak is, hogy Oroszországban bármilyen tömegtájékoztatási eszközt alapítsanak.
Az orosz parlament alsóháza alig egy hete tárgyalta első olvasásban a sajtótörvény módosítását, amelyet három ellenzéki politikus nyújtott be. A képviselők most egyszerre második és harmadik olvasásban tárgyalták meg a törvénymódosítást. Annak ellenére fogadták el ilyen gyorsan, hogy orosz szakmai szervezetek szerint azt előbb széles társadalmi vitára kellett volna bocsájtani és szakértői vizsgálatnak kellett volna alávetni.
Az orosz végrehajtó hatalmat ellenőrző úgynevezett Társadalmi Kamara illetékes bizottságában arra is figyelmeztettek, hogy a törvénymódosítás gazdasági szempontból is felülvizsgálatra szorul. Dmitrij Birjukov, az információs társadalomfejlesztési, tömegtájékoztatási és tömegkommunikációs ügyekkel foglalkozó testület vezetője attól tartott, hogy a törvénymódosítás épp az általa hagyományosnak nevezett, nyomtatott orosz sajtót és a televíziós, valamint rádiós csatornákat sújtaná, amelyek versenyképességben és a befektetők vonzását illetően alulmaradnak az internetes médiával szemben.
Szakértők az állam egyre erősebb befolyását és az orosz állásponttal ellentétes vélemények kiszorításának eszközét látják a törvénymódosításban. Az orosz sajtótörvény módosítása 2016. január 1-én lép hatályba, de a tulajdonosoknak 2017. február 1-re kell az új szabályozáshoz alkalmazkodni. A jogszabály nem vonatkozik a Független Államok Közösségében és az azon kívül is fogható Mir nevű orosz nyelvű televízióra és az orosz-fehérorosz szövetségi állam televíziós társaságára.
Számos oroszországi nyomtatott sajtóterméket, illetve elektronikus médiát ugyanakkor komolyan érint a korlátozás. Az SZTSZ szórakoztató kereskedelmi televízióban 37,9 százalékban tulajdonos a svéd MTG Group.
Az egyik legbefolyásosabb orosz napilap, a Vedomosztyi részvényei a finn Sanoma Independent Media, a Dow Jones és a brit Financial Times Group között oszlanak meg. A Forbes amerikai magazin a német Axel Springer kiadóé. A Metro című ingyenes napilap orosz változatának társtulajdonosa a vele azonos nevű svéd cég.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.