A Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között lezajlott egyeztetéseken az orosz és a magyar fél öt megállapodást szentesített az aláírásával, ezek közül a legrejtélyesebb az egyes számú, régióközi együttműködésről szóló csomag, melyet Szijjártó Péter és a gazdaságfejlesztésért felelős orosz miniszterkollégája látott el kézjegyével. Hogy ebben aztán pontosan mi van, még várnunk kell, hogy kiderüljön. Minden bizonnyal ide tartozik az 1996-ban kötött gázszerződésben meghatározott, de még teljes egészében át nem vett gázmennyiség fennmaradó részének felhasználása, valamint a magyarországi gáztározók kapacitásának bővítési lehetősége.

Stiller Ákos

De hogy még micsoda, arról még találgatni sem érdemes. Különös volt megfigyelni, hogy a magyar miniszterelnök igyekezett korlátok közé szorítani, mit oszt meg a tárgyalásokból a közvéleménnyel, és mindig Putyin volt az, aki valamit elfecsegett.

Így az orosz elnök volt az, aki beszélt a magyar kkv-k orosz piacra segítésének szándékáról, illetve egyes nagy projektekről, mint például a rendkívül kedvező hitelszerződés keretében megvalósuló paksi bővítés. De ami sokkal különösebb volt: Putyin fecsegte ki, hogy a Déli Áramlat ötletét egyáltalán nem vetette el, és együttműködik Magyarországgal minden térségi pótmegoldás tető alá hozatalában. És ő volt az is, aki Orbán előadását a 2015 végén kifutó gázszállítási szerződés módosításáról azzal egészítette ki, hogy a gáztározókra vonatkozóan is megállapodtak.

A gázt megkapjuk

Az orosz földgázról szóló hosszú távú megállapodás (htm) az idén lejár. A tárgyalások befejezésével ezzel kapcsolatban az vált nyilvánvalóvá, hogy az oroszok belegyeztek a lejáró határidőn túl (vagyis 2015 végén) még át nem vett gázmennyiség későbbi lehívásába, de az árról sem Orbán, sem Putyin nem beszélt, pedig kaptak arra vonatkozó kérdést a sajtótájékoztatón.

A magyar miniszterelnök, miközben többször is körbeírta, hogy felfogása szerint Európa nem működhet az orosz energiaellátási képesség nélkül, kínosan kerülte annak kimondását, hogy új htm-et Magyarország Oroszországgal nem kötött.

De valaki meggazdagodhat rajta

A miniszterelnök a sajtótájékoztatón láthatóan igyekezett csak a legszükségesebb elemeket elárulni a gázra vonatkozó megállapodásból. Azt mondta, a megállapodás lényege, hogy az idén lejáró gázszállítási szerződés keretében 2015 után is kapunk gázt Oroszországtól, felhasználhatjuk a le nem hívott mennyiséget, és nem kell kifizetnünk a szerződés lejártakor még fel nem használt gáz árát. Ezt a lehetőséget Putyin a magyar fél kéréseként magyarázta a sajtótájékoztatón, Orbán pedig hangsúlyozta, hogy a megállapodás nélkül a rezsicsökkentés nem lett volna fenntartható.

Csak Putyintól tudtuk meg, hogy a gázzal kapcsolatos megállapodás része volt egy a magyarországi gáztározókat érintő egyezség is. Ez valószínűleg nem egy apró semmiség, ugyanis Putyin a sajtótájékoztatón kétszer is kiegészítette ezzel Orbán mondandóját. Azonban a Putyin által elmondottakból sem derült ki egyértelműen, miről szól ez a pont. Az orosz elnök azt mondta, a Gazpromnak nincs ellenvetése az ellen, hogy Magyarország a gáztárolókban növelje a mennyiséget.

Ez jelentheti azt, hogy a Gazprom engedi, hogy több gázt tároljunk be, mint amire szükségünk van, és a fölösleges mennyiséggel például kereskedjünk. Egy másik olvasat az lehet, hogy ez a pont része a Gazprom tervének, mely szerint az európai tárolókapacitásait jelentősen növelné úgy, hogy új tárolókapacitásokat alakít ki európai országokban.

Január végén egy orosz kormánylap, a  Rosszijszkaja Gazeta is arról írt, hogy a Gazprom akár Magyarországon is bespájzolhatna, és az orosz gázipari óriás "vizsgálja a lehetőségét", hogy nálunk tartson nagy mennyiségű orosz földgázt az egész régió számára. A cikk szerint Magyarország ajánlkozott fel, és „jelezte, érdekelt abban, hogy Oroszország több gázt juttasson el a közép-európai földalatti gáztározókba és kész rendelkezésre bocsátani a szükséges tározókapacitást”. A kormány korábban valóban kért ilyet. (Ide tartozik, hogy tavaly decemberben a VS.hu kérdésére, hogy napirendre kerülhet-e a magyar gáztároló kapacitások egy részének értékesítése, egy illetékes kormánytag azt mondta, hogy ez lehetséges. A portál azt írta, hogy amennyiben nyélbe ütnek egy ilyen ügyletet, a vásárló csak a Gazprom lehet.)

Abból, hogy a Gazpromnak nincs ellenére, hogy az eddiginél több gázt tároljunk be a gáztározóinkba, közvetve azt jelenti, hogy Putyin engedélyt adott az orosz gáz magyar kereskedelmére. A gáztározókba kerülő gáznak ugyanis két piacot kell kiszolgálnia: a rezsicsökkentéssel minimálisra szabályozott lakossági piacot és az ipari fogyasztók piacát. Ez utóbbi esetében, ha egy kereskedő a piaci árnál kedvezőbb beszerzési forrással rendelkezik, az igazán kedvező helyzetet teremthet. Ezen a ponton van hangsúlyosan értelme megemlíteni, hogy az MVM is kereskedik e „nagybani” piacon földgázzal, de épp a napokban lett hír abból, hogy a kormányzat másik kegyeltje, az offshore hátterű MET megvette a GDF-Suez gázkereskedelmi portfólióját.

Stiller Ákos

A Déli Áramlat helyett máson ügyködünk együtt

A Déli Áramlat halott – idézte fel a régiós orosz gázszállítás legfőbb problémáját a magyar miniszterelnök. Hozzátette: a környező országokkal együtt (és itt utalt arra, hogy egy nappal korábban miért utazott Szijjártó Péterrel Szerbiába) valamilyen ésszerű megoldást kell találnunk arra, hogy a Déli Áramlat értékei a mi számunkra mégse vesszenek el. Vlagyimir Putyin ez ügyben azonban arra emlékeztetett, hogy az nem úgy van, hogy Oroszország egyik nap ezt mondja, másik nap meg azt. És mivel a törökökkel már megegyeztek arról, hogy Törökországban építenek tározókapacitást, és onnan érhetők majd el a balkáni, illetve kelet-közép európai országok számára az orosz gáz, Oroszország ezen kívül nem fog gázvezetéket építeni.

A magyar miniszterelnök ez után azt magyarázta: arra vonatkozóan vannak elképzelések a felek között, hogy Törökországon, Macedónián (Orbán következetesen Makedóniáról beszélt, de nyilván, nem Nagy Sándor ókori birodalmára utalt), Szerbián és Magyarországon át építenének valamiféle vegyesvállalati struktúrában gázvezetéket. Ezzel kapcsolatban azonban több probléma is van: egyrészt a Macedónia-Szerbia vonal földrajzilag nem éppen ideális földgázvezeték építésére, de ennél is nagyobb probléma, hogy ha a gázvezeték építésében akár csak részben részt vennének az oroszok, vélhetően oda jutnánk vele, mint a Déli Áramlattal. Oda, hogy az EU versenysemlegességi kifogásai miatt nem épülhetne meg egy ilyen vezeték. Arra a megoldásra viszont, hogy tisztán magyar, szerb, macedón költségvetési pénzből épüljön meg egy ilyen rendszer, éppen a jelentős beruházási költség miatt kicsi az esély.

A „nukleáris energetikában dolgozó szakemberek képzéséről szóló együttműködési szándéknyilatkozat”, amit a Roszatom és az Emberi Erőforrások Minisztériuma írt alá, arról a szándékról szól, hogy az alap-, és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben részt vevő egyetemisták kettős diplomát adó oktatási programokban vegyenek részt, illetve lehetőség legyen a diákok, valamint az oktatók cseréjére. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a paksi atomerőmű bővítési projekt kormánybiztosa, Aszódi Attila BME Nukleáris Kutatóintézetének hallgatói az orosz egyetemeken és/vagy orosz előadóktól sajátíthassák el a Paks 2 mérnöki ismereteit.