szerző:
hvg.hu

Arra mérget vehet, hogy ha magáncsődbe menekül, 5-7 éven át egy kirendelt kormánytisztviselő fogja adagolni a parizert önnek és családjának, eladja a tévét, a kocsit, és a család minden mozdulatát, pénzmozgását folyamatosan felügyelni fogja. Már amit engedélyez, mert mindenben ő lesz a főnök. Mindenről nyilvántartást vezet majd, ön pedig szorgalmasan jelenti neki, mit venne a gyereknek, ki mennyi pénzt hozott haza az elmúlt hónapokban. Még a nagymamáról is be kell számolnia a felügyelő felé, ha önnel lakik.

A napokban nyújtotta be a KDNP a magáncsődöt bevezető törvényjavaslatát, amellyel a magánszemélyek adósságrendezését segítené a párt. A csődvédelem egyik nagy előnye az adós számára az  lenne, hogy ezalatt nem lenne kitéve végrehajtásnak, vagy például kényszerértékesítésnek, kilakoltatásnak, és nem lehet felmondani vele szemben az alapvető közszolgálatási szerződéseket sem. Az sem mellékes, hogy a parizeres szűk évek jutalma az adóssága részleges elengedése is lehet.

A totális kontrollt és adósságprést viszont valószínűleg nem sokan lesznek képesek vagy hajlandóak elviselni, amit mindezért teljesíteni kell.

A javaslat nagy KDNP-s projekt, a párt krémje jegyzi: Semjén Zsolt, Harrach Péter, Hoffmann Rózsa és még egy tucat KDNP-s képviselő.
©

A magáncsőd lényege,

hogy magánszemélyeknek, magyarán a lakosságnak biztosít csődvédelmet. Eddig hasonló eljárás csak a cégekre volt. A cél az lenne az új intézménnyel, hogy aki nem képes fizetni a tartozásait

  • megállapodjon azokkal, akiknek tartozik (ők a hitelezők)
  • helyreálljon a fizetőképessége és kikerüljön az adósságcsapdából
  • a hitelezők is megkapják az adóstól, amit még vissza tud adni (a bankoknak ez jobb lenne a hosszadalmas, drága, sokszor eredménytelen behajtási eljárások helyett, és belátható időn belül kiszámítható megtérüléshez jutnának)
Mikortól lehet kérni?

A törvény hatálybalépése 2015. szeptember 1., de 2016. október 1-jéig csak azok kaphatnak magáncsődöt, akiknek kényszerértékesítenék a lakásukat.

Ki kérhet magáncsődvédelmet?

A magáncsődöt csak az adós kezdeményezheti, önkéntesen kell jelentkezni. Ha van adóstárs, csak közösen kérhetnek csődvédelmet. Annak, hogy meg is kapják, sok feltétele van, és együttesen kell teljesülniük. A törvényjavaslat szerint egy adós akkor kérhet magáncsődöt, ha

  • a vagyona és a törlesztésre fordítható jövedelme nem elég az adóssága törlesztésére.
  • egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van.
  • a tartozások legalább 80 százalékát elismeri, sőt nem is vitatja.
  • a tartozások között legalább egy olyan van, ami több mint 500 ezer forint (kamatokkal és járulékokkal) és 90 napja lejárt.
  • a hátrasorolt hitelezők nincsenek többen ötnél (lásd Milyen tartozásokra lehet magáncsődöt kérni?).
  • a tartozások között van hitel.
  • egyik tartozás sem azért keletkezett, mert az adós egy céges ügyben nem tett eleget a kötelezettségének és a bíróság megállapította a polgári vagy büntetőjogi felelősségét.

Lesznek, akiket kapásból kizárnak

Nem engedik például magáncsődbe azt,

  • akinek a tartozása több mint a kétszerese a csődvagyonának. A vagyonba beleszámítják az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevételét is.
  • akinek az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyona van.
  • akinek a lakását már megvette a Nemzeti Eszközkezelő.
  • akinek az elmúlt 10 évben már volt egy magáncsődje, vagy más adósságrendezési eljárása (akkor sem kérhet magáncsődöt, ha 10 éven belül kért ilyet, de elutasították vagy menet közben zárták ki).
  • akinek több mint 500 ezer forintos bírságtartozása van, vagy büntetőügyben van adóssága, esetleg el is kobozták a vagyonát.
  • akinek adó- vagy más köztartozása van, és részletfizetést kapott rá.
  • aki külföldi.

Milyen tartozásokkal lehet magáncsődöt kérni?

Főleg a banki adósságaink miatt lesz fontos a magáncsőd, a javaslat is kiemelten kezeli a bankokat és a pénzügyi vállalkozásokat, amelyeknek zálogjoguk van az adósok ingatlanán (ők a „főhitelezők”). A javaslat külön kategóriákba sorolja az adósok tartozásait, a fontosabbak a következők:

  • Bármilyen, határozatba vagy közokiratba foglalt tartozás (ilyenek általában a lakáshitelek)
  • Jelzáloggal terhelt adósságok (ide is tartoznak a lakáshitelek, ugyanis jellemzően jelzáloghitelek)
  • Óvadékkal, vételi joggal, engedményezéssel biztosított tartozások
  • Végrehajtási költségek
  • Tartásdíj, magánszemélynek járó kártérítés vagy sérelemdíj, közműdíjak, államot megillető köztartozások, társasházi közös költség
  • Hátrasorolt követelések, például tartozás egy rokonnak, élettársnak vagy az adós cégének. Ide tartoznak például az 50 ezer forint feletti magánszemélyek felé fennálló tartozások is.

Ide tartozik az is, hogy ha valamelyik hitelező nem jelenti be az igényét szabályszerűen, 15 napon belül, akkor az igényeit nem érvényesítheti az adósokkal szemben, amíg tart a csődvédelem, és a követelés nem is kamatozhat, ugyanakkor az elévülés érvényes rá.

Mekkora tartozást engedhetnek el?

A magáncsődvédelem és a szigorúan felügyelt adósságtörlesztési időszak alapesetben 5 évig tart, de meghosszabbíthatják 7 évre. A végén záróelszámolást készítenek, és ha az adós fegyelmezetten teljesített és mindenben együttműködött, akkor a bíróság a fennmaradó tartozásai alól mentesíti. Ez a különböző tartozások esetén 55-95 százalékos adósságelengedést is jelenthet.

Az adósságtörlesztési tervet ugyanis a javaslat szerint úgy kell elkészíteni, hogy az 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a hitelezők megtérülése

  • az úgynevezett privilegizált hitelezők (ide tartoznak a bankok és a pénzügyi vállalkozások jelzáloghitelei) esetén legalább a 45 százalékos, de legfeljebb az egyéb hitelezői igényekre jutó megtérülések 1,2-szerese
  • az egyéb hitelezői igények esetén legalább 40 százalékos
  • a hátrasorolt hitelezői igények esetén legalább 5 százalékos

Persze az előírt mértékek nem zárják ki azt, hogy esetleg olyan adósságrendezést kell végrehajtania az adósnak, amellyel a hitelezők megtérülése magasabb lesz. És azt sem árt észben tartani, hogy az adósságelengedést vissza is vonhatják, ha rájönnek, hogy valaki stiklizett.  

Egy adósnak tűnő ember.
©

Hogyan indítható magáncsőd?

Mi az a Családi Csődvédelmi Szolgálat?

A magáncsődtörvénnyel létrejön egy új állami intézmény, a Családi Csődvédelmi Szolgálat (ez az Igazságügyi Hivatal szervezete lesz, és jelen lesz a kormányhivatalokban). Ez a szervezet koordinálja és felügyeli a magáncsőd eljárásokat az állam oldaláról. Elsősorban nem a bíróság, hanem ez a szolgálat fogja megállapítani, hogy bekerülhet-e valaki a csődvédelembe, teljesíti-e a törvény feltételeit.

Az adós kérelmével kezdődik az eljárás, amihez rengeteg feltételt kell teljesítenie, és menetközben például teljes vagyonleltárt, később pedig jövedelemfelosztási, illetve adósságtörlesztési tervet kell csatolnia (lásd A védelem ára). A kezdeményezéstől kezdve beáll a csődvédelem. A folyamatot a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat koordinálja, és ellenőrzi azt is, hogy megfelelőek-e a dokumentumok és az adós megfelel-e a törvény feltételeinek. A csődvédelmi szolgálat feladata az is, hogy – hirdetményben – felhívja az ismeretlen hitelezők figyelmét arra, hogy jelezzék az igényeiket. Az adósnak előzetesen minden hitelezőjét be kell vallania, és ha elmulasztja, kizárhatják az eljárásból.

Ezután a főhitelezővel és a többi hitelezővel megpróbálnak bíróságon kívül megállapodni az adósság rendezéséről és a fizetési könnyítésekről.

Az első menet

A bíróságon kívüli eljárásban az adós és hitelezők megállapodhatnak a fizetéskönnyítő megoldásokról, az adós hitelszerződését átstrukturálják, kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részleges tartozás-elengedésben is részesülhet. Az állam ezen a ponton az ideiglenes csődvédelmet biztosítja, és ellenőrzi, hogy az adós megfelel-e az eljárás feltételeinek. Ezt követően a főhitelező koordinálásával történik meg a megállapodás kidolgozása, és ha konszenzus van, életbe is lép. A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodást az állam regisztrálja, bírósági jóváhagyás nem szükséges hozzá.

A családi vagyonfelügyelő

A magáncsődvédelem alatt a csődvédelmi szolgálattól kirendelt kormánytisztviselő, úgynevezett családi vagyonfelügyelő (aki egy fizetésképtelenségi szakértő) felügyeli az adós minden pénzmozgását. A vagyonfelügyelő emellett a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, jogi, szervezési és pénzügyi feladatokat lát el, az eljárásokban döntés-előkészítő funkciója van, továbbá a bíróság határozatainak végrehajtását ellenőrzi. Jelentős szerepe lesz a bírósági egyezség előkészítésében is, és ha ez nem vezet eredményre, akkor a bírósági adósságtörlesztési terv kidolgozása is a feladata, csakúgy, mint a nagy értékű vagyontárgyak értékesítése.

És ha valami közbejön?

A magáncsődegyezséget és az adósságtörlesztést csak váratlan és rendkívüli kedvezőtlen változás miatt lehet módosítani. Ha viszont az adós az eljárás alatt nagy összegű rendkívüli bevételhez vagy vagyonhoz jut (például örököl), köteles azt is az adósságrendezésre fordítani.

A bíróságon akkor folytatódik az ügy,

ha nem sikerül bíróságon kívül megállapodni, esetleg nincs főhitelező, aki koordinálná a tárgyalásokat, vagy az adós nem teljesíti az első megállapodásban foglaltakat (és emiatt nem rúgták ki az eljárásból). A bírósági eljárás viszont kötöttebb és költségesebb lesz.

A bíróság elutasíthatja a kérelmet, ha az adós nem teljesíti a törvényi feltételeket, nem működik együtt, vagy visszaélésen kapják. A bíróságon is egyezségkötést próbálnak elérni, és ha ezt sem sikerül, akkor kötelező bírósági határozat születik. Ha az egyezség nem jön létre, a bíróság dönt az adósságtörlesztési határozatról, amely nemcsak az adós törlesztési kötelezettségét szabja meg, hanem az adós és családja elemi létfenntartása szempontjából nélkülözhető vagyontárgyak értékesítését és az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztását is elrendeli.

A védelem ára

A magáncsőd fő szabálya, hogy az adós mindenben kötelezően együttműködik a vagyonfelügyelőjével, a Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a hitelezőivel, a megállapodás szerint törleszt, és semmivel nem veszélyezteti az adósságrendezést. Már a kérelmi szakaszban is törlesztenie kell valamennyit, amíg ki nem derül, hogy kap-e átütemezést, fizetési könnyítést. Emellett a vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára rendelkezésre kell tartania, vagyis nem vonhatja el, beleértve azt a vagyon is, amit a csődvédelem idején kap (például örököl).

Ha az adós az eljárás szabályait megszegi, elvonja vagy eltitkolja a vagyonát és a bevételeit, a hitelezőkön kívül a családi vagyonfelügyelő is kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését, ami egyben a csődvédelem megszűnésével is jár.

De ennél pár még konkrétabb kellemetlensége is lesz a magáncsődnek:

  • Az adósnak (vagy adóstársaknak) olyan számlát kell nyitnia, amelyre a bevételek érkeznek és ahonnan törlesztik az adósságot. Erre a számlára minden készpénzt át kell utalni, és onnan csak a családi vagyonfelügyelő engedélyével (és aláírásával) lehet költeni (egyébként sem lehet olyan kiadás, ami meghiúsítaná az adósságrendezést vagy veszélyeztetné azoknak az érdekeit, akiknek tartozik az adós).
  • A mindennapi élethez szükséges szokásos kiadásokra külön számlát kell nyitni, de ennek a pénzforgalmáról kéthavonta tájékoztatni kell a vagyonfelügyelőt, mint ahogyan minden nagyobb felmerülő kiadásról is. Erről háromfős család esetén személyenként a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét (42 750 forintot) lehet csak elkölteni vagy felvenni havonta, a közműszolgáltatások, vagyonbiztosítások díján, és a társasházi közös költségen felül, amit átutalással teljesíthetnek. Ha három főnél nagyobb a család, az elkölthető összeg fejenként csak az öregségi nyugdíj (28 500 forint). Ennél nagyobb összegű kiadást a vagyonfelügyelő engedélyezhet.
  • Bármilyen egyéb számlát csak a vagyonfelügyelő engedélyével nyithat.
  • Az adósnak havonta legalább annyit kell törlesztenie, amennyi a zálogjoggal terhelt ingatlana értékének 7,8 százaléka tizenketted része (vagyis a hónapokra lebontott éves törlesztőrészlet).
  • Emellett – ha van – az adósnak folyamatosan fizetnie kell a tartásdíjat (az öregségi nyugdíj másfélszereséig, 42 750 forintig), a kártérítést, a sérelemdíjat (szintén 42 750 forintig), a közös költséget (15 ezer vagy rezsivel együtt 30 ezer forintig), a lakásbiztosítást, a közterheket (kivéve a diákhitelt).
  • A vagyonfelügyelő minden vagyoni és jövedelmi adatot láthat, folyamatosan ellenőrizhet, még az adóstárs hozzátartozóiét és azokét is, akik egy háztartásban élnek vele. Nyilvántartást is készít a bevételekről és a vagyonról.
  • A magáncsőd eljárás elején, a megállapodás előtt az adósnak a vagyonfelügyelőjével havi jövedelemfelosztási tervet kell készítenie, melyben a saját, az adóstársa és a vele együtt élő közeli hozzátartozók rendszeres bevételeit, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeket és az adósságai miatti fizetési kötelezettségeket kell feltüntetni. Ha minderre nincs elég rendszeres bevétel, a vagyonfelügyelő arányosan legfeljebb 20 százalékkal alacsonyabb mértéket határoz meg a fizetési kötelezettségekre. A fizetési kötelezettségek teljesítését az adósnak havonta írásban kell igazolnia a családi vagyonfelügyelő felé.
  • Az adósnak vállalnia kell, hogy munkát vagy más jövedelemszerző tevékenységet keres.
  • Az adósnak meg kell ígérnie azt is, hogy jól viselkedik: vállalnia kell, hogy tartózkodik az olyan magatartásoktól, amik olyan személyi és vagyoni szankciókkal sújthatják, amik hátrányosan érintik a törlesztési képességét.

El kell adni a kocsit és a tévét,

Nyilvántartásba veszik

Aki magáncsődbe kerül, azt regisztrálják az erre szolgáló, úgynevezett ARE nyilvántartásban is, ami minden lényeges információt, dokumentumot tartalmazni fog az eljárásával kapcsolatban, illetve emellett bekerül a Központi Hitelinformációs Rendszerbe, és minden más releváns nyilvántartásba (például a földtulajdoni lapra is kerül egy bejegyzés). Az ARE nyilvántartást a Családi Csődvédelmi Szolgálat fogja vezetni, az adatokat a családi vagyonfelügyelők töltik fel a rendszerbe.

Hacsak nem kell a munkájához. Az adósságot ugyanis az adós és adóstársa vagyonából, illetve jövedelméből próbálják rendezni a magáncsőd alatt. Az adósságrendezésbe tartozik az adós és adóstárs induló vagyona és bevétele, továbbá az is, amit az eljárás alatt szerez. Azt később, végrehajtási rendeletben fogják meghatározni, melyek lesznek azok a kisebb értékű vagyoni elemek, amelyeket nem használnak fel a tartozás rendezésére. Az általános elv az, hogy mentesek lesznek az eljárás alól az adós  és adóstársa, illetve a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevételek.

Ettől persze még nem kell megkönnyebbülni, az eladható vagyonelemekbe bőven beletartoznak majd például a 300 ezer forint alatt tárgyak, melyek eladását a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett az adós fogja végezni, és a bevételt befizeti az adósság rendezésére szolgáló számlára fizeti be. A 300 ezer forint feletti vagyonelemek értékesítését a családi vagyonfelügyelő fogja végezni.

A lakást is simán eladhatják

A javaslat azt írja, hogy a cél, hogy egy család ne veszítse el a lakását, ha az „méltányolható mértékű és értékű”. Ugyanakkor az adósnak már a magáncsőd kérésekor nyilatkoznia kell, hogy meg akarja-e tartani a lakást, vagy hajlandó kisebb lakásba költözni. Valaki akkor tarthatja meg a lakását, ha nem kell az adósságrendezéshez, vagy él benne gyermek vagy 70 év feletti idős ember is, esetleg tartósan súlyos beteg vagy fogyatékos.

Még örökölhető is lesz

Ha az adós meghal, az örököse a helyébe léphet a magáncsődben, ha akar, illetve ha kell a lakás, ami miatt indult.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!