szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nagyobb segítséget a szegény családoknak, egyenlő esélyeket az oktatásban, átláthatóságot Paks ügyében – ezekkel a javaslatokkal álltak elő ma délután civil szervezetek, a költségvetési vita kezdetére időzítve mondandójukat. Sok felvetésük annyira evidens, hogy már szinte emlegetni is kínos. Ennél csak az a kínosabb, hogy a címzettről mindez lepereg.

Nemzetközi összehasonlításban elfogadhatatlanul kevés időt szán az Országgyűlés a 2016. évi költségvetési törvény tárgyalására – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője, aki a civil szervezetek javaslatait gyűjti össze abban a reményben, hogy érdemi beleszólásuk lehet a jövő évi költségvetés összeállításába. A ma délután bemutatkozó civil szervezetek érzékeny területeket érintettek.

Az MTA egykori, Ferge Zsuzsa vezette Gyermekszegénység Elleni Programirodájának kutatói által alapított Gyerekesély Egyesület például felrótta, hogy a költségvetési tervezet továbbra is a jobb helyzetű családoknak juttat többletforrásokat, hiszen a személyi jövedelemadó kulcsának 1 százalékos csökkentéséből – ami 120 milliárd forint körüli bevételkiesést jelent – és a kétgyermekes családok által igénybe vehető adókedvezmény növeléséből (gyerekenként 10 ezerről 12,5 ezerre havonta) főleg ők profitálnak. Ezzel szemben az univerzális juttatás, a családi pótlék 2008 óta változatlan összegű, azóta több mint 20 százalékot inflálódott, és nem változott a gyes összege sem. Ezekhez most sem nyúl hozzá a kormány. Farkas Zsombor, az egyesület elnökségi tagja az utóbbiak emelését javasolja, illetve a családi adókedvezmények negatív adóvá alakítását. Utóbbi annyit tesz, hogy aki az adókedvezményt nem tudja igénybe venni, mert túl alacsony a jövedelme, az a „maradék” értéknek megfelelő támogatásban (vagy adóhitelben) részesülne.

Mi lesz a paksi erőmű előkészületeire elkülönítendő 113 milliárd forint sorsa? – ezt firtatja nagy odaadással az Energiaklub, amely az idei évben erre fordítandó 28 milliárdnak is nyomába eredt. A válaszokból kiderül, hogy engedélyezésre 7 milliárd, a beruházások előkészületeire több mint 6 milliárd megy el az idén, a kommunikációra pedig önmagában 857 millió. Mivel a kormányzati válaszból kiderül, hogy a beruházó Roszatom a költségvetési keretekből az idén nem részesedik, Koritár Zsuzsanna programvezető arra következtet, hogy ez a 28 milliárd forint a beruházás „hivatalosan” megjelölt 12,5 milliárd eurós értéke fölött van. Sőt, szerinte a Kalocsánál megépítendő híd sincs benne a paksi projekt büdzséjében, ez is extra kiadás lesz. Mindenesetre a költségvetés a 113 milliárd forint jövő évi felhasználását nem részletezi. Még nagy vonalakban sem.

A felsőoktatás jövőre sem kapja vissza azt a támogatást, amelyet a kormány a korábbi években elvont tőle – summázta az Oktatói Hálózat véleményét Lukács András, aki azt is furcsállja, miért vesz el az állam 17 milliárdot az innovációs alap bevételeiből, hogy a másik kezével 7 milliárdos támogatást adjon neki. A különböző típusú iskolafenntartókat az állam nem egyenlően finanszírozza, fűzte hozzá Daróczi Gábor, a Romaversitas igazgatója, az Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek kuratóriumi elnöke. Ő úgy kalkulál, hogy ha a civil fenntartású intézmények az egyháziakéhoz hasonló apanázsban részesülnének, akkor 15-20 milliárd forinttal több támogatás járna nekik. Daróczi azt javasolja, hogy a civilek is legyenek jogosultak a kiegészítő támogatásra, amit az egyházi intézmények megkapnak, vagy pedig a kiegészítő támogatás épüljön be az alapszintű támogatásokba.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!