A részvényesek a világ tőzsdéin megint azt hiszik, hogy nagy baj van, és még nagyobb baj lesz a világgazdasággal: visszatért a Kína-pánik, amelyről a magyar olvasók először tavaly nyáron kaptak nagyobb tételben híreket. A kínai tőzsdék 2015 júniusától kisebb kihagyásokkal hónapokon át zuhantak, ezermilliárd dollárok váltak köddé a részvényárakban, majd augusztusra a zuhanás a világ többi tőzsdéjén is hatalmas eséseket generált.

Év eleje óta ismét eladói nyomás alá kerültek a tőzsdék, de egyelőre talán pontosabb enyhébben Kína-parának nevezni a jelenséget, ugyanis még nincsenek olyan pánikszerű eladások mindenütt, mint tavaly. Az ázsiai tőzsdéken vaskos mínuszokat könyvelnek el: a shanghaji tőzsde fő indexe, a Shanghai Composite 6,4 százalékkal esett kedden, ami legutóbb több mint egy éve, 2014 decemberében volt ilyen alacsony. A kínai tőzsdeindexek az év eleje óta már 22 százalékkal gyengültek. Veszteséggel zárt a japán és a dél-koreai tőzsde is.

Az európai tőzsdék kedden komoly veszteséggel indították a napot, majd nap végére ledolgozták a veszteségeket. A budapesti tőzsde részvényindexe, a BUX is végül 1 százalék feletti emelkedéssel zárt. A New York-i tőzsde már erősödéssel nyitott délután.

A kínai tőzsdéken a zöld színnel jelölik az esést.

AFP / Wang Zhao

Az olaj világpiaci ára a péntek-hétfői emelkedés után kedden ismét a múlt héten elért 12 éves mélypont közelébe esett vissza, 30 dollár alatt jár. A tőzsdéken pedig szórják az autógyárak, az elektronikai eszközöket gyártó cégek és a bányaipari vállalatok részvényeit.

A kínai lassulás réme

A probléma nem a tőzsdéken van, hanem a kínai reálgazdaságból indul. A kínai gazdaság ugyanis már jó ideje a vészes lassulás jeleit mutatja. Márpedig Kína a világgazdaság egyik legfontosabb motorja (a világgazdaság GDP-növekedésének felét generálta az elmúlt években).

A most kibontakozó válság elsősorban az árupiacokon és a tőkepiacokon zajlik, és előzményei egészen 2008-ig nyúlnak vissza – mondta a hvg.hu-nak Zsiday Viktor, a Plotinus igazgatótanácsának elnöke. A befektetési szakértő szerint az elmúlt években a kínai gazdaság robusztus növekedése óriási keresletet támasztott az árupiacokon, a növekedéshez hatalmas mennyiségű nyersanyagra volt szükség. A kínálat viszont szűkös volt, így árrobbanás következett például a réz, az acél, az alumínium, a mezőgazdasági áruk és számos más termék esetében. Ennek az összefüggésnek köszönhettük a 150 dollárig elszálló olajárat is.

A kínai piacon nem tolonganak a vásárlók.

AFP / Fred Dufour

A nagy kereslet hatására elindultak a fejlesztések a kínálat növelésére, és beértek, ma már a kínálat képes kielégíteni a nagy nyersanyagigényt. Igen ám, de időközben a kínai gazdaság lassulni kezdett és visszaesett a kereslete, aminek az lett a következménye, hogy 2011-től elkezdtek esni a nyersanyagárak. Ez lassítani kezdte a nagy nyersanyag-kitermelő feltörekvő országokat, például Brazíliát, Oroszországot vagy Dél-Afrikát. És beindult egy ördögi kör, ugyanis a feltörekvő országok Kína exportpiacai is, a lassulásuk csökkentette a kínai termékek iránti keresletet, ami egy újabb körben lassítja a kínai gazdaságot.

Ez a folyamat már érinti a fejlett országokat is, nekik ugyanis Kína egyre fontosabb exportpiaccá vált az elmúlt években. A Kínában gyárakat működtető és már jelentős tételben oda is termelő világcégek lassabban fognak növekedni: kevesebb a beruházás, kevesebb nyersanyag kell a bányavállalatoktól, kevesebb munkagép, és például kevesebb Audit, BMW-t fognak eladni, vagy lassabban nőhet az Apple vásárlóinak száma is. A német autógyárak bevételének nagyjából a fele már kínai eladásokból származik.

Ennek az eredményét látjuk most a tőzsdéken, a befektetők most azzal számolnak, hogy a fejlett gazdaságok nagy cégei kevesebbet érnek a várható profitcsökkenés miatt.

Magyarország is megérezheti

Zsiday Viktor szerint a folyamat várható recessziós hatása valószínűleg nem lesz olyan erős, mint amit például a 2008-as világgazdasági válság után láthattunk. Megtörténhet, hogy olyan felemás recesszió alakul ki, amelyben a gyáripar zsugorodik, a szolgáltató szektor viszont nem.

Magyarország ebben a helyzetben nem számít védettnek. Ha a német cégek megérzik a kínai lassulást, azt mi is megérezzük, miután Németország a legfőbb exportpartnerünk, és a gazdaságunk jelentős részben támaszkodik a német autóipar kiszolgálására.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!