Teljes információhiányban van a világ Fukusima következményeivel kapcsolatban: az öt éve történt atombaleset gyökeresen átalakította a japánok gondolkodását, és minden új nukleáris projekt számára intő jel lehet, derült ki egy múlt heti londoni nemzetközi konferencián, melyen a tanulságok mellett a katasztrófa emberi-társadalmi oldaláról is benyomást szerezhettünk.

”Csernobil után csak legyintettünk. A japán technológiai színvonal, fegyelem és szervezettség mellett nálunk ilyen soha nem történhet meg” – mondta Naoto Kan egykori japán miniszterelnök egy múlt heti westminsteri nemzetközi konferencián, melyet brit képviselők egy csoportja kezdeményezett. Nagy-Britanniában jelenleg hat különböző helyszínt felölelő, ambiciózus angol nukleáris fejlesztési projektet terveznek: egyre több a kritikus hang, ennek az ülésnek az apropóját is két nukleáris katasztrófa évfordulója (Csernobil, 1986, Fukusima, 2011) adta.

Naoto Kan a katasztrófa miatt kitelepített embereket látogat meg egy ideiglenes szálláson 2011-ben
©

Öt év elteltével elmondható, Fukusima nagyon sok japánnak örökre megváltoztatta a gondolkodását. Naoto Kan is úgy beszélt magáról, mint aki korábban pártolta az atomenergia használatát, még akkor is, ha a veszélyeket látva az atomenergia felügyeletét még jóval a baleset előtt a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium helyett a Környezetvédelmi Minisztériumhoz utalta.

Akár 50 millió embert is érinthetett volna

A világ nem igazán érzékeli Fukusima következményeit: a katasztrófa miatt ma is több mint százezren élnek távol lakóhelyüktől, nagy részük ideiglenes céllal felépített konténerekben és lakóépületekben, közülük legalább huszonötezren soha nem is térhetnek majd vissza otthonukba. De nem is lenne igazán hová, hiszen a munkahelyek megszűntek, a mezőgazdasági termelés pedig szinte lehetetlenné vált. A környéken termelt, fogyasztásra alkalmasnak ítélt élelmiszereket is csak azért veszik a segíteni akarók, mert ezzel hozzájárulnak a katasztrófától sújtott prefektúrákat támogató jótékonysági alaphoz.

„Március 11-én éppen egy megbeszélésen ültem Tokióban, mondta Kan, amikor egyszer csak kilengett felettünk a csillár. Egyből az ugrott be, hogy vajon hol lehetett az epicentrum és mennyire volt súlyos a rengés. Később utánaszámoltunk: ha ugyanez a rengés a Tokió közeli atomerőműveket sújtja, akkor mintegy 50 millió embert kellett volna kitelepítenünk.”

A jövőt illetően ma már csakis atomenergia-mentes megoldást tud elképzelni Kan. „A japán nemzet jövőjét kockáztatja az, aki az atomból akarja kinyerni a szükséges energiát. Igaz, kényszerből, de akkor is meg tudtuk oldani az ország energiaellátását, amikor Fukusima után a biztonsági felülvizsgálat miatt mind az 54 japán reaktort leállíttattuk."

©

Noha akkor jócskán megugrott az ország olaj- és földgázszámlája, de Kan szerint észszerű energiagazdálkodással és a megújuló energiaforrások fejlesztésével Japán Németországhoz hasonlóan végleg le tud mondani az atomenergia használatáról. "A napenergia hasznosítása már most is gyorsan terjed, ha ehhez még a biomassza, a geotermikus és a szélenergia is hozzájön, akkor 2050-re atommentes ország lehetünk. Ez már csak azért is fontos, mert azzal, hogy Fukusima nyomán megszigorodtak a biztonsági követelmények, a világon mindenütt sokszorosára növekedett az atomerőművek tervezéséhez és megépítéséhez szükséges idő – a már amúgy is drága nukleáris beruházások még drágábbak és még nehezebben finanszírozhatóvá és megtérülővé váltak” – mondta a volt miniszterelnök.

Az öregek visszamennek meghalni

Yoshiko Aoki szülőfaluját, Tomiokát a cunami mintegy 20 méteres hullámai elmosták. Mielőtt kitelepítették, ő szervezte a mentést. A falut elvileg mára lakhatásra újra alkalmasnak ítélték: a fiatalok, és különösen a kisgyerekesek azonban nem vállalják a kockázatot, amelyet a sugárszennyezett élőhelyek rejtenek. Az öregek viszont költöznek vissza a moratórium alól feloldott településekre. „Visszamennek meghalni, a családok pedig véglegesen szétszakadnak” – mondta Aoki, aki beszélt a kárpótlás ellentmondásairól is.

Azok jó része, akiket a legközvetlenebbül sújtotta tragédia, tetemes pénzügyi kárpótlást kapott, amiből jó néhányan szemet szúróan magas színvonalon kezdtek új életükbe. Akik akár csak néhány kilométerrel távolabb laktak a tragédiától, nem pénzt, hanem lakhatási lehetőséget kaptak – ha a moratórium feloldása után nem vállalják a visszaköltözést, akkor még a lakhatási támogatást is megvonhatják tőlük.

Japán még mindig atomsokkban van

Tetsunari Iida, a megújuló energiaforrások stratégiai kutatóintézetének igazgatója is fordulópontnak nevezte a fukusimai balesetet. „Fukusima után az atomenergia kapcsán már nem lehet biztonságos és olcsó energiáról beszélnünk – mondta Iida, aki az ipari forradalomhoz hasonlította a megújuló energiaforrások nyújtotta lehetőségeket. – Nálunk nem a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, hanem a Fukusima utáni atomsokk az új megoldások kutatásának a legfőbb mozgatója.”

©

Az emberek elkezdték keresni, hogy hogyan tudnak saját maguk is spórolni az energiával. Szaporodnak a napkollektorok, terjednek a geotermikus megoldások. Már 180 önkormányzat hozott létre a helyben rendelkezésre álló forrásra alapozva a közösség energiaellátását biztosító helyi erőművet.

Kormányzati hitelvesztés, öntudatra ébredő civilek

Fukusima óta sem a kormánynak, sem a média jórészének nem hisznek az emberek, mert azt gondolják, hogy nem kis részben a kormányzati semmittevés, a nagyvállalatokkal történő összefonódás, az atomerőművek felügyeletének hiányosságai, a nyilvánosság teljes kizárása vezetett a katasztrófához. Az emberek úgy látják, hogy a televízió és az újságok elhallgatták a katasztrófa súlyát, és csak a hivatalos tájékoztatást szajkózták. A fiatalok politikai öntudata ébredését, például a tervezett alkotmánymódosítás elleni tavaly őszi kétszázezres tüntetést is nem kis részben a kormány fukusimai betlije váltotta ki, mondta Iida.

A kormány és a média teljes hitelvesztése, az információhiány egészen vad összeesküvés-elméleteknek is utat nyitott. Erre maga az ülés is szolgáltatott példával: az egyik fukusimai résztvevő bizalmasan odasúgta, hogy ugyanaz az izraeli cég, amelyik 2001 előtt a New York-i ikertorony ingatlankezelője volt, később a fukusimai atomerőmű ingatlanjainak kezelésében is részt vállalt, és hogy biztos forrásból tudja, hogy Fukusimában valójában izraeli titkos kísérleti atomrobbantás zajlott – ami természetesen őrült konteó, de egy súlyos, negatív következményt pontosan szemléltet.

Súlyos következmények
A fukusimai katasztrófa költségeit soha nem is lehet majd számszerűsíteni. Eddig több mint 2,2 millió kártérítési igényt nyújtottak be. Minden nap több száz teherautó hordja a depókba a sugárszennyezett földet és törmeléket, amelyet egyelőre 50 évre, ideiglenesen helyeznek el. Csak a sugárszennyezett anyagok kezelésére 8 milliárd angol fontnyi összeget (a tervezett paksi beruházás összegével nagyjából megegyező, 3500 milliárd forintot) tett félre a kormány, de mind az elhúzódó peres ügyek, mind az újabb és újabb technológiai problémák a költségvetés Fukusima-tételét folyamatosan felfelé módosítják. A baleset társadalmi költségeinek (otthonok elvesztése, egészségügyi kockázatok, pszichés következmények stb.) számszerűsítése lehetetlen. Ahogy azt sem, ahogy az egyik idős túlélő fogalmazott „Ha én vissza is tudok majd költözni, azt ki fogja nekem megfizetni, hogy az unokáimat nem látom felnőni?”

 

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!