Nem minden a megfeszített munka: így maradj hosszú távon is jó vezető!
A sikeres vezető kiváló stratégiai gondolkodó, empatikus, hiteles és inspiráló személy, aki egyensúlyt tud teremteni a hatékonyság és a csapat jólléte között. Ugyanakkor az, hogy e kritériumoknak folyamatosan meg tudjon felelni, hatalmas érzelmi és szellemi megterheléssel jár. Hogyan lehet ezt a nyomást hosszú távon kezelni, mi az, ami nélkül még a legtehetségesebb vezető sem képes sikerre vinni csapatát?
Ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen, nem elég az, ha a szakmájában kiváló, hiszen az emberek irányításához teljesen más típusú készségekre is szüksége van. Míg egy jó szakember megteheti azt, hogy elsősorban önmagára figyel és a saját munkájába fekteti a legtöbb energiát, egy vezetőnek az általa irányított csapatra, az abban dolgozó emberekre kell fókuszálnia. Mások irányítása egy emberközpontú, kommunikációs és stratégiai feladat, ahol a vezető reakciói, viselkedése és hozzáállása alapjaiban határozza meg a csapat sikerét vagy esetleges kudarcát.
A vezetők feladatainak jelentős része tehát inkább emberi, mintsem szigorúan szakmai feladat, amelyek alapos önismeretet, empátiát, jó döntéshozó képességet, türelmet és rengeteg önkontrollt igényelnek. Ezek azonban mind olyan tulajdonságok, amelyek, ha alapesetben meg is vannak, jelentősen leromolhatnak akkor, ha az egyén nem szentel elég figyelmet a saját szellemi és fizikai jóllétére, pszichés stabilitására.
De mitől romolhatnak, sérülhetnek ezek a készségek?
Egy sikeres vezető kulcskészségei akkor tudnak kibontakozni, ha kiegyensúlyozott, elegendő energiával és érzelmi tartalékokkal rendelkezik, hogy a mindennapi, szakmai feladatok elvégzése mellett a csapat irányításával együtt járó emberi helyzeteket is jól oldja meg: tudjon motiválni, inspirálni, türelemmel végighallgatni bárkit, konfliktusokat kezelni, hosszú távon is jó döntéseket hozni. Ezekhez az első és legfontosabb a minőségi és elegendő mennyiségű alvás és pihenés. Ez ugyanis közvetlenül befolyásolja azt, hogy valaki hogyan birkózik meg az aznapi feladatokkal. És ha a vezető nem funkcionál jól, akkor az a csapat teljesítményére, hatékonyságára is negatív hatással van.
Nézzük, melyek azok a területek, amelyek jelentősen romlanak a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiányában:
1. Problémamegoldás és kreativitás
Az alvási szakaszok közül főként a REM (gyors szemmozgásos vagy álomalvás) fázis segít hozzá bennünket a kreatív és absztrakt gondolkodást igénylő feladatok megoldásához. Ilyenkor szilárdulnak meg ugyanis az aznap tanultak és tapasztaltak, összekapcsolódnak különböző benyomások, emlékek és információk, az agy új összefüggéseket keres, ami elősegíti másnap az új ötletek születését. Ha az egészséges alvásciklus (a REM és a NREM fázisok váltakozása) sérül vagy rövidül, akkor az agynak nincs ideje az élményeket feldolgozni, közöttük új kapcsolódásokat létrehozni, így jelentősen romlik a gondolkodás hatékonysága.
2. Érzelmi intelligencia és konfliktuskezelés
Érzelmeink kezeléséért agyunk két területe felelős: az egyik a primitív amigdala, ami az ösztönös érzelmi válaszreakcióinkért felel, a másik pedig a prefrontális kéreg, ami az egyik legfejlettebb része az agyunknak. Ez utóbbi teszi lehetővé azt, hogy képesek legyünk „emberként”, az érzelmeinket szabályozva, olykor azokat teljesen visszaszorítva létezni egy csoport részeként. A prefrontális kéreg összeköttetésben áll az amigdalával, és szabályozza annak működését. Kutatások bizonyítják, hogy a megfelelő alvás hiányában a prefrontális lebeny és az amigdala összeköttetése romlik, így az amigdala felett megszűnhet a kontroll. Ilyenkor az érzelmeinket sokkal nehezebb irányítani: türelmetlenek, agresszívak lehetünk, impulzív döntéseket hozhatunk, kevésbé leszünk empatikusak, rosszul kezeljük a stresszhelyzeteket.
3. Stresszkezelés
A nap folyamán bennünket érő stresszhelyzetek megoldásában segít minket a kortizol, amelyet stresszhormonnak is nevezünk. Ennek a nappal hasznos hormonnak azonban szervezetünk hosszú távú, jó működéséhez éjszaka le kell csökkennie, máskülönben nem hagyja azt pihenni és felkészülni a következő nap kihívásaira. Ha valamiért magas marad a kortizol az éjszakai órákban is (például krónikus stressz, rossz alvásminőség, túlzott esti képernyőhasználat stb. következtében), az nemcsak a minőségi pihenést gátolja meg, hanem az alvás közben végbemenő gyógyító, regeneráló folyamatokat is akadályozza, valamint könnyen kiégéshez, szorongáshoz, de akár depresszióhoz is vezet. Ezért nagyon fontos a vezetők számára, hogy a stressz levezetésére is megfelelő hangsúlyt fektessenek: alakítsanak ki rendszeres napi rutint, amelyben a lefekvés előtti órákban már tudatosan olyan tevékenységeket választanak, amelyek segítik a kortizol csökkenését. Ilyen lehet például egy esti séta, jóga vagy meditáció, de egy jó könyv is. Fontos, hogy lefekvés előtt mellőzzék a képernyőhasználatot, hiszen ezek fénye visszaemelheti a kortizol szintjét, valamint kerüljék a koffein és alkohol fogyasztását is.
4. Koncentráció és produktivitás
A jó vezetőnek természetesen a szakmai feladatokat is jól el kell látnia. A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás növeli a figyelmet és a munkamemóriát, ami elengedhetetlen a komplex feladatokhoz. A mélyalvásban regenerálódik a leggyorsabban agyunk, ilyenkor javulnak a kognitív funkcióink. Ha az alvás nem elégséges, a reakcióidő és a fókusz csökkenését figyelhetjük meg, valamint nő a hibázás esélye is. Tehát hiába ülünk egy-egy feladat, probléma felett órákat, nehezünkre fog esni koncentrálni rá, figyelmünk gyakran elkalandozik, így megoldásaink csak lassan, esetleg hibásan vagy egyáltalán nem jönnek. Érdemes ilyenkor átmenetileg felfüggeszteni az adott szakmai feladatot és ahogy a mondás is tartja: „aludni rá egyet”. És ha eleget és jól tudtunk aludni, akkor kipihent agyunk másnap nagy valószínűséggel sokkal gyorsabban, kreatívabban és hibák nélkül fogja megoldani azt.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
