szerző:

A béremelésekre akár egy új eszközt is bevethetnek, amelyben az állam lemondana a fizetések egy részének járulékairól, ez tulajdonképpen a cafeteria készpénzesítése lehetne – közölte Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Szerinte versenyképességi fordulatra van szükség, részben azért, hogy a külföldre távozó fiatalok hazatérjenek.

Egy új, nem hagyományos eszközt is bevethetnének a béremelésekre, amire alkalmat adhat, hogy az Európai Bizottság (EB) elkaszálta a hazai cafeteria rendszer elemeit – mondta Orbán Viktor az MKIK évnyitóján.

Miután az EB szétzúzta a magyar cafeteriarendszert, fel kell vetni annak a lehetőségét, hogy az eddig rejtett kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. A kettős bérrendszer intézményében "van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot" - mondta Orbán.

"Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint "ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben".

Azt mondta, ma ez az egyetlen módszer, ami a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az összeg nem számít bele a nyugdíjba. A kettős bérrendszer kockázatának azt tartja, hogy "az innovatív magyar vállalkozók" az alapbért "felnyomják" a második kategóriába.

A rendezvényen korábban felszólaló Parragh László MKIK-elnök is megemlítette a járulékok egy részének elengedését a béremelésekkel kapcsolatban, részben erre reagálhatott a kormányfő.

©

Orbán Viktor arról is beszélt, nem akadályozható meg, hogy külföldre menjenek a fiataljaink, ezzel próbálkozni dőreség, a magyar fiatalban működik az a vágy, hogy menni kell, meg kell ismerni a világot. A versenyképesség szempontjából fontos fiatalok szerinte mindig is el fognak menni, a kérdés csak az, hogy haza fognak-e jönni. Ennek eléréséhez kell egy jó gazdaságpolitika és egy versenyképességi fordulat, ez gazdaságpolitikai, demográfiai és családi érdek is – tette hozzá.

Létrejött a munkában és adózásban is érdekelt többség, nem azzal a tudattal kell gondolkodni a gazdaságpolitikában, hogy vagy jót teszünk, és megbukunk, vagy nem teszünk jót, és maradunk a hatalomban – mondta. Közölte azt is, a következő évben a gazdasági növekedés 3 százalék fölé emelését tekinti célnak, a realitás 2,5 százalék körül van, de ezt jó döntésekkel, például a bürokráciacsökkentéssel, 3 százalék fölé lehet vinni.

Orbán bejelentette azt is, hogy új döntési rendszert vezet be a kormány az európai uniós pályázatoknál. Az előző napi kormánydöntést ismertetve közölte, hogy a korábban kiszervezett pályázati döntési rendszert megszüntetik, és felállítanak egy, az államigazgatásban dolgozókból álló pályázatbíráló szaknévsort. Ez a rendszer szerinte gyorsabb és átláthatóbb lesz.

A kormányfő szerint a menekültválsággal kapcsolatban időről időre felvetődik, hogy Magyarország hálátlan, mert az uniós források felhasználása ellenére nem vállal a terhekből. Orbán azt mondta, hazugság, hogy ingyen kapunk uniós forrásokat. Kvittek vagyunk, az ide juttatott forrásokért nem tartozunk hálával – mondta még a kormányfő, aki szerint egy euró uniós forráson a cégek egy euró feletti hasznot csinálnak. 

Az államadósság-csökkentésben nem érdemes lapos ívű tervet kialakítani Orbán szerint. Azt mondta, el kell kezdeni beszélni arról, hogy bár az adósság GDP-hez viszonyított aránya csökken, de az adósság abszolút összege nő. Bátran meghirdetné azt a politikát, hogy csökkenjen az abszolút értéke az adósságnak, sőt, később Magyarország hitelezőként tudjon megjelenni a piacon, ez szerinte nem elképzelhetetlen. 

Szétválaszthatják a jövő évi költségvetésben a működésre, fenntartásra, illetve a fejlesztésekre szánt költségeket. Az előbbiek nem növelhetnék az adósságot, azaz akkorák lehetnének, amennyi a befolyó jövedelem, hitelt csak a fejlesztésekre vehetne fel az állam – mondta Orbán.

A rendezvényen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Matolcsy György MNB-elnök is felszólalt, ők hosszasan sorolták az eddigi gazdasági sikereket.

A miniszterelnök előtt megszólaló Varga szerint a kormány törekvései egyértelműek, számottevő külső forrás nélkül kell biztosítani a gazdaság működését, ehhez pedig többek között gondoskodni kell a beruházások és fejlesztések növekedéséről, illetve figyelni kell a fiskális fegyelemre, sőt, belátható időn belül belül hiánymentessé is lehetne tenni a költségvetést, elérhető lehet a nullás büdzsé.

Ma már tartós pályán van a gazdaság növekedése, lényegében elértük, hogy a régió országaival "partiképesek" vagyunk – mondta Varga. Az ipar növekedése 7,5 százalékos volt tavaly, ezt a növekedési ütemet a következő években is hozni lehet a miniszter szerint. Hozzátette, a közeli jövőben elérhetjük azt a kitűzött célt, hogy a GDP-n belül 30 százalékra nőjőn az ipari termelés részaránya. Erősíteni kell szerinte a magyar gazdaság "válságállóságát" is. 

A NAV átalakításáról azt mondta, az elmúlt néhány hónapban öt százalékkal csökkent a dolgozói létszám, vezetői posztból is kevesebb lett. A miniszter szerint még nem zárult le az adóhatóság átalakítása, mentális, gondolkodásbeli változásra is szükség van még. Egyszerűbb, gyorsabb ügyintézést akarnak elérni, és jó hír a vállalkozóknak, hogy elindítják a megbízható adózók különválasztását – a NAV a tárcavezető szerint őket "kevésbe piszkálná".

Matolcsy György MNB-elnök azzal kezdte, nem mindenkinek tetszik, hogy a jegybank együttműködik a kormánnyal, de szerinte ez is segítette az eddigi gazdasági sikereket. Magyarországon végbement egy olyan gazdaságpolitikai fordulat, amely új képletet vezetett be, e szerint a konszolidáció érdekében nem hoztak növekedési áldozatot – ez a fordulat szerinte bevált, még Magyarország külső gazdasági megítélésében is. Egy "aranypillanat" nyílt meg 2010-től, ez szerinte folytatódik.

Magyarország nyerésre áll az államadósság elleni küzdelemben is, a CDS-felárak a befektetésre ajánlott országokéval már megegyeznek, ezért Matolcsy szerint kérdés, a hitelminősítők miért nem veszik már ki a bóvli kategóriából az ország minősítését.

Jó teljesítményt nyújtottunk, néha példátlan bravúrokkal, de ez nem elég, egy teljes körű versenyképességi fordulatra van szükség a növekedési és monetáris fordulat után – közölte Matolcsy, aki szerint a következő 25-30 évben az osztrák gazdasági szint elérése a cél. Ehhez az oktatási átalakítások és a források hatékony felhasználása mellett több százezer külföldön dolgozó magyart kell hazacsábítani, nekik vonzó üzleti ajánlatot tenni – tette hozzá.