szerző:
MTI / hvg.hu

Sikeres az EU tavaly indított grandiózus beruházási terve, ám a pénzből leginkább a gazdagabb országok profitáltak.

A régebbi, fejlettebb uniós tagállamokra jutott a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) keretében eddig megvalósult beruházások legnagyobb része - derült ki az Európai Beruházási Bank (EIB) csütörtökön közzétett jelentéséből.

A tavaly útjára indított európai beruházásösztönző csomagból eddig a legtöbbet Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia profitált, számos infrastruktúra-fejlesztési projekt kapott támogatást ezekben az országokban.

A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) eddig juttatott pénzek többségét, összesen az 54 százalékát is német, francia és olasz cégek kapták. A nagyberuházásoknál azonban ennél is rosszabb a helyzet: ezeknek a 92 százaléka valósult meg az EU tizenöt régi tagországában, a tizenhárom 2004 óta csatlakozott állam, például Magyarország osztozik a maradék 8 százalékon.

Magyarországra eddig a kkv-k számára jött pénz az alapból, az EFSI néhány napja írt alá egy 50 milliárd forintos hitelgarancia-megállapodást az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal. Nagyberuházás azonban sem a tervezett, sem a már támogatott projektek között nem szerepel egy sem.

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság három év alatt, túlnyomórészt magántőke mozgósításával 315 milliárd euró értékű beruházás megvalósulását szeretné elérni. A tervek szerint 240 milliárd eurót infrastruktúra-fejlesztésre és innovációra, 75 milliárdot pedig a kkv-k támogatására szánnak, és jellemzően olyan projektek finanszírozását segítik, amelyekre a garancia nélkül nem nyújtanának hitelt a bankok.

A terv mindenesetre halad az útján: június végéig éppen a 315 milliárd euró egyharmadát, 104,8 milliárd értékű beruházásokat indítottak be. Ezért is jelentette be nemrég Jean-Claude Juncker, hogy javaslatot tesz a beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására. A kiterjesztett program keretében a brüsszeli tervek szerint 2020-ig legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani, 2022-ig pedig 630 milliárd eurót.