Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között – mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után.
A miniszter bejelentette: az egyeztetést jövő kedden folytatják.
A nemzetgazdasági miniszter egy hete mutatta be a nagyra törő terveit: a kormány 15 százalékos minimálbér-növelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánlott 2017-re, a garantált bérminimumot pedig 25 százalékkal növelnék. 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint. A munkáltatók azt kérték a kormánytól, hogy legyen kisebb a minimálbér emelése, mert egy ekkora ugrás cégek tömegét teheti veszteségessé, a járulékot pedig négy helyett minimum 5 százalékkal csökkentsék. Ahhoz viszont, hogy kormány eredeti terveit elfogadják a béremelésről, már 6 százalékos járulékcsökkentést kérnek.
Túry Gergely
Simon Attila, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára ezt még azzal is megfejelte, hogy a nehéz helyzetben lévő cégek béremeléséhez hozzá is járulna az állam két évig, amennyiben azok igazolni tudják alacsony jövedelmezőségüket.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára tegnap azt nyilatkozta a hvg.hu-nak: úgy mennek el a ma délelőtti tárgyalásra, hogy arra kérik a kormányt, mindenképp csökkentsék az élőmunka terheit. Ha bármi nagy változást el akarunk érni a gazdaságban, akkor ez a legfontosabb szerinte. Azt is hozzátette, hogy ha a kormány talál 145 milliárd forint tartalékot, hogy a vállalati nyereségadó csökkentését megígérje, akkor inkább százmilliárdos mozgásteret kellene találniuk, hogy az élőmunka terhei kisebbek legyenek.
