szerző:
Simonovits András
Tetszett a cikk?

Nincs szükség arra az „egészséges bérfeszültségre”, amellyel Orbán 2001 és 2002-ben megágyazott a Medgyessy-féle 100 napnak.

Hónapok óta keringtek a hírek: már jövőre elindul a valóban nagyon magas, 27 százalékos munkáltatói járulékkulcs (NER nevén: szocho) radikális csökkentése. Varga Mihály korábbi bejelentése szerint a kormány négy év alatt (2017-2020-ban?) 4+3x2=10 százalékkal csökkentené (ez most legfrissebben 5+2,5+2x2-re alakult, de a gondolatmenet még az eredeti számokkal kalkulál – a szerk.) a munkáltatói járulékkulcsot, és részben ebből fedezhetnék a vállalatok a megálmodott évi 7 százalékos reálbéremelést. Jellemző, hogy a kormány már szinte államosított gazdaságban gondolkozik, ahol az egyes vállalatokra vonatkozó munkáltatói járulékkulcs értéke függhet a vállalati bruttó béremelés (nehezen definiálható) mértékétől.

Ekkor a vállalatoknak négy éven keresztül fedezniük kellene a munkáltatói járulékkulcs csökkentésén túli, éves átlagban 7–2,5 = 4,5 százalékos reálbéremelést.

Végiggondolta-e valaki, hogy – hacsak nem változnak meg az eddigi nyugdíjszámítási szabályok, akkor – az új nyugdíjak reálértéke is évente 7 százalékkal emelkedne, és ez a járulékkulcs-csökkentéssel együtt romba döntené a kassza rövid távú egyenlegét? (Ezen nem sokat segít, hogy megnőnének az áfa- és az szja-bevételek, s a közszféra bérkiadásainak jelentős része visszacsorogna a költségvetésbe.) Talán még fontosabb, hogy szándékolatlan következményként a korábbinál sokkal szélesebbre nyílna az olló a régebbi és az újabb nyugdíjak között, s ez új érvet adna a svájci indexálást követelőknek, tovább növelve a nyugdíjkiadásokat. Az már csak hab a tortán, hogy a társasági adó (november 17-én bejelentett) egységes 9 százalékra csökkentésével a kormány már el is költötte a jövő évi költségvetés 200 milliárd forintos tartalékát.

A részletes kritikai számítást (egy gyorsabb és egy lassabb járulékkulcs-csökkentés mellett) egy MTA KRTK KTI-s blogon mutatom be, de az 1. táblázatot némi előkészítéssel idemásolom. Az első négy évben a bruttó és a nettó bérek évi 7 százalékkal nőnek, aztán növekedési ütemük visszaesik 2 százalékra. Évente a nyugdíjasok 5 százaléka hal meg (a legidősebbek) és ugyanannyi dolgozó megy nyugdíjba. Az egyszerűség kedvéért a járulékkulcs-csökkentést a munkáltatói nyugdíjjárulékra terhelem, és a 10 százalékpontos csökkentést évi 2,5 százalékban valósítom meg. A 2016-os bruttó átlagbért 1-nek vettem, és ebben fejezem ki az új és az átlagos (régi) nyugdíjakat. Felteszem, hogy 7 nyugdíjas jut 10 dolgozóra. Az új nyugdíjak öt éven át látványosan nőnek, a késleltetés miatt 2021-ben ugranak a 2016-os bruttó bér 46,4-százalékáról a 65,1 százalékra. Az átlagos nyugdíjak csigalassúsággal emelkednek: a mai bruttóbér 46,4 százalékáról a 48,9 százalékára. A kétfajta nyugdíj közti feszültséget fejezi ki a következő oszlop, amely az átlagos nyugdíjat az átlagos nettóbérhez viszonyítja: a helyettesítési aránynak nevezett hányadosuk a kezdeti 68,3-ről öt év alatt 53,8 százalékra zuhan. Végül a nyugdíjkassza járulékbevételéhez viszonyított hiánya 0-ról 14 százalékra nő, amely a GDP-nek kb. 1,4 százaléka.

Kétlem, hogy egy épeszű kormány egy ilyen négyéves tervbe belevág, és ha mégis, nem áll le vele a második évben. Lassabb (évi 1,5 százalékos) járulékkulcs-csökkentés mellett fennmarad a kassza enyhén pozitív egyenlege, de még nagyobb teher hárul a vállalatokra.

Egészen más irányban kellene keresni a megoldást. Vissza kellene hozni a 0-kulcsos szja-sávot, és némileg emelni kellene a túlzottan alacsony 15 százalékos kulcsot. Ekkor a bruttó minimálbért sem kellene nyaktörő ütemben emelni, s hosszabb távon lassulna a magas új nyugdíjak fenyegető szárnyalása, valamint gyorsabban emelkednének az alacsony új nyugdíjak. Nincs szükség arra az „egészséges bérfeszültségre”, amellyel Orbán 2001 és 2002-ben megágyazott a Medgyessy-féle 100 napnak. Végül egy szónoki kérdés: készített-e valaki a kormányzatban akármilyen egyszerű modellt a kérdésről, vagy az egész akciót a Habony-művekben tervezték meg? Ui. November 20-án a 21-i rádióadás előzetesében Orbán Viktor a következővel lepte meg a sorok íróját: ha a partnerek elfogadják a kormányzat minimálbér-emelési terveit, akkor a nagyobb infláció miatt hajlandó 0,8 helyett 1,6 százalékkal emelni a nyugdíjakat. Mintha az nem automatikusan járna?

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!