Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Látszólag megingathatatlan a jó viszony Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, ám a két vezető budapesti találkozója utáni sajtótájékoztató a feszültségeket is felszínre hozta. Sorba vettük, hol szorongathatta meg az orosz elnök a magyar kormányfőt.

Olvassa el percről percre tudósításunkat a Putyin-látogatásról.

1. Paks

Az nem kérdés, a magyar kormány foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy a paksi bővítés orosz hitelből, orosz részvétellel valósuljon meg. Ezért komoly konfliktust vállal fel az Európai Bizottsággal is: ahogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztatóján is említette, a beruházás egyetlen akadálya jelenleg a finanszírozás miatti eljárás.

Egy neki szegezett kérdés azonban megvilágította, hogy nemcsak a brüsszeli közgazdászok, de a piaci viszonyokat felületesen ismerők számára is világos, a 2014-ben megkötött hitelmegállapodás már nem olyan előnyös, mint három évvel ezelőtt. Akkor még Magyarország bóvliban volt, a kamatok világszerte magasabban jártak, a 4-5 százalékos kamat a 30 éves lejáratú, 10 milliárd eurós hitelre – a kormány szemében legalábbis – kedvező lehetett.

©

Ma viszont nem az, ám Orbán Viktor az arra vonatkozó kérdésre, kezdeményezték-e emiatt a hitel újratárgyalását, mindössze annyit válaszolt: nem szerepelt a napirenden. „Jó megállapodás, nem akarjuk kockáztatni” – tette hozzá.

A projekt megtérülését firtató brüsszeli vizsgálat fényében ez kevéssé tűnt valószínűnek, nem sokkal később azonban éppen Putyin mondott ellent Orbánnak. Közölte: tájékoztatta a miniszterelnök urat más finanszírozási lehetőségekről is, például hogy a projekt 80 százaléka helyett akár a 100 százalékát is szívesen hiteleznék.

2. Földgáz

   Minden, amit a Putyin-látogatásról tudni lehet    

- Itt volt Putyin, felfordult az egész város - percről percre

- Mémhadsereg várta Putyint

- Videó: Ilyen belülről az orosz elnök különgépe

- Mit adnak nekünk az oroszok?

- Lavrov megtekintette a 167 milliós Szijjártó-villát

- Videó: Rendőrök álltak Juhász Péterék útját az Alkotmány utcánál

- Lőttünk a mesterlövészpuskával, amivel Putyint is védhetik

 

A Putyin-látogatással kapcsolatos összes hírünket dossziénkban érhetik el.

Ahogy az Európai Bizottság, mi is azt kérdezhetjük: ez a magyaroknak miért lenne jó? Ez a dilemma – Brüsszel részéről különösen – felvetődik az orosz földgázszállításokkal kapcsolatban is. Ezen a téren már bőbeszédűbbek voltak a felek. Elmondták, hogy a két éve 2021-ig meghosszabbított szállítási szerződés újratárgyalását megkezdték, és úgy általában „növelni fogják” az energetikai együttműködést.

Amíg korábban az orosz fél többször tett utalást arra, hogy az ukrán tranzitútvonalat feladnák, ma már Putyin nem itt tart. „Nem tűztünk ki olyan politikai célt, hogy ne Ukrajnán keresztül jöjjön a gáz” – közölte az orosz államfő, aki Orbán Viktorral együtt beszélt az alternatív útvonalakról is. Ezek közül a déli, a jelenleg Török Áramlat néven futó, a megvalósítástól még igen messze levő projekten túl felmerült az északi útvonal is. Magyarország ehhez már kiépítette a fogadó kapacitást: a magyar-szlovák gázvezeték megvan, csak éppen – erre utalt Orbán Viktor is – gáz nem nagyon halad benne.

A magyar miniszterelnök odaszúrt az EU-nak is, amely bírálja Magyarországot az oroszokkal kötött, nem átlátható földgázszerződés miatt. (Valójában az EU is pontosan tudja, milyen szerepet tölt be az orosz földgáz az európai gázellátásban, ez is magyarázza, hogy a lassan három éve érvényben levő gazdasági embargóból elegánsan kimaradt az energiahordozó kereskedelme.) Orbán megemlítette: Magyarország nem csak a szlovákok, de a románok és a horvátok felé is kiépítette a kétoldalú szállítást (és a román gáz, illetve az Adriáról érkező cseppfolyósított földgáz fogadását) lehetővé tevő vezetéket, ám a másik fél a mai napig nem oldotta meg a kétirányúsítást.

3. Külkereskedelem

Orbán Viktor - aki adott pillanatban arról értekezett, miért kell pontosan tisztában lenni, mekkora a valós súlya Magyarországnak - azt is a külső körülményekkel magyarázta, hogy az utóbbi években nagy mértékben csökkent a két ország közötti kereskedelem. Abban természetesen igaza van, hogy ennek a legfontosabb oka az EU oroszokkal szembeni gazdasági embargója és a válaszlépésül meghozott orosz importtilalom, ám – mint a Portfolio elemzésében kimutatta – a 6,5 milliárd dolláros visszaesés sehogy nem jön ki. Mi is utánaszámoltunk: ha a csúcsévnek számító 2013-at tekintjük alapnak, nagyjából 3,6 milliárddal csökkent 2016 végéig a magyar kivitel.

©

A 2014-ben még 7,2 milliárd dolláros orosz importunk már annál jobban (egy év alatt a felére) zuhant, ám ennek nincs sok köze az embargóhoz. A csökkenés ugyanis elsősorban a kőolaj- és a földgázimportban mutatkozik – ahol ebben az időszakban jelentős volt az áresés, miközben a fogyasztás is visszaesett.

4. Beruházások

A két fél a beruházások erősítését ígérte egymásnak, amitől valószínűleg a magyarok remélnek többet. Eddig az élelmiszeriparban nyomultak az itteni cégek (a termékkivitellel ellentétben ezt nem tiltják az oroszok, amire az lehet a magyarázat, hogy Putyin szeretné élelmiszerből önellátóvá tenni országát), Orbán Viktor emellett víziparban ajánlkozott.

Ez nem annyira izgalmas, mint két évvel ezelőtti felajánlása, miszerint magyarok építenének stadiont a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokságra. Más kérdés, hogy abból nem lett semmi, és nehezen elképzelhető, hogy egy hasonló hírt most eltitkolt volna Orbán Viktor.

Ami az oroszokat illeti, a legnagyobb itteni beruházásuk a Dunaferr, amelynek a fő tulajdonosa az orosz állami tulajdonú Vnyesekonombank. A dunaújvárosi vasmű utóbbi néhány éve azonban nem nevezhető sikertörténetnek: 2011 óta összesen 90 milliárd forint veszteséget halmozott fel, friss hírek szerint a tőkeleszállítás mellett érik a tulajdonosváltás is.

A korábban szintén a VEB résztulajdonában levő Malév még kellemetlenebb történet. Öt évvel a csőd után sem sikerült még rendezni a magyar állam és a VEB között fennálló vitát: az oroszok több mint 120 millió eurót követelnek, és per zajlik amiatt is, hogy az állam (az oroszok szerint áron alul) a csőd után megvásárolta a volt nemzeti légitársaság földi kiszolgálással és járműjavítással foglalkozó leányvállalatait.

Az oroszok többször világossá tették: nem akarják veszni hagyni a pénzüket, a kérdés az, Orbán Viktor most milyen ajánlatot tett. Elképzelhető, hogy a hármas metró felújítása az ár: a mostani találkozón is utaltak rá, hogy szívesen látják az orosz cégeket a vonal rekonstrukciójára kiírt tendereken is.

Ha szeretné pár másodperc alatt megérteni a tanácskozás hangulatát, ajánljuk ezt az GIF-et: