Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"0c36c6a6-94dc-40f9-9874-8d487fd69e73","c_author":"Nemes Nikolett","category":"360","description":"Számos vezető még mindig abban hisz, hogy inkább a félelem ereje motivál, holott a pszichológiai biztonság az, amivel fokozható a teljesítmény a munkahelyeken, sőt ez a tartós üzleti siker alapja – állítja Amy C. Edmondson, a Harvard Üzleti Iskolájának professzora. Mi az a pszichológiai biztonság, hogyan teremthető meg, és mennyire van jelen a magyar munkahelyeken?","shortLead":"Számos vezető még mindig abban hisz, hogy inkább a félelem ereje motivál, holott a pszichológiai biztonság az, amivel...","id":"20250530_Pszichologiai-biztonsag-a-munkahelyen-hibazas-kerdezes-teljesitmeny-bizalom-Amy-C-Edmondson","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0c36c6a6-94dc-40f9-9874-8d487fd69e73.jpg","index":0,"item":"4838e9fc-0577-45c3-8fa9-223912a5e0b3","keywords":null,"link":"/360/20250530_Pszichologiai-biztonsag-a-munkahelyen-hibazas-kerdezes-teljesitmeny-bizalom-Amy-C-Edmondson","timestamp":"2025. május. 30. 19:06","title":"„Nem akarjuk, hogy tudatlannak higgyenek? Ne kérdezzünk!” – kiégés ellen a hibázás kultúrájára lenne szükség a magyar munkahelyeken","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b711e29a-e874-4e8b-898b-4c1a4307b8e6","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Nem feltétlen csak ezen lista alapján érdemes autót választani, de szempontként érdekes lehet.","shortLead":"Nem feltétlen csak ezen lista alapján érdemes autót választani, de szempontként érdekes lehet.","id":"20250530_Ezek-a-legjobb-es-legrosszabb-ar-ertek-aranyu-villanyautok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b711e29a-e874-4e8b-898b-4c1a4307b8e6.jpg","index":0,"item":"c55a77b8-6f41-498d-bf55-e22ac9533868","keywords":null,"link":"/cegauto/20250530_Ezek-a-legjobb-es-legrosszabb-ar-ertek-aranyu-villanyautok","timestamp":"2025. május. 30. 20:20","title":"Ezek a legjobb és legrosszabb ár-érték arányú villanyautók hatótávjuk szerint","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3e01b6c8-a6e7-404f-9d2a-93bea5d6fe26","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Ez a bukólámpás hátsókerék-hajtású Lamborghini Diablo SV egyenesen a 90-es évekbe repít vissza bennünket.","shortLead":"Ez a bukólámpás hátsókerék-hajtású Lamborghini Diablo SV egyenesen a 90-es évekbe repít vissza bennünket.","id":"20250601_28-eves-de-alig-hasznalt-brutalis-lamborghini-diablo-sv-var-uj-gazdara","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3e01b6c8-a6e7-404f-9d2a-93bea5d6fe26.jpg","index":0,"item":"cf858b48-9930-400a-84a9-b4880d84b1e2","keywords":null,"link":"/cegauto/20250601_28-eves-de-alig-hasznalt-brutalis-lamborghini-diablo-sv-var-uj-gazdara","timestamp":"2025. június. 01. 07:21","title":"28 éves, de alig használt brutális Lambo vár új gazdára","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d80440d3-c365-4301-8232-58449b907f01","c_author":"MOHU","category":"brandcontent","description":"Az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere 2024 júliusában élesedett Magyarországon, és elképesztő gyorsasággal futott fel. Rengeteg helyen találkozhatunk a REpont automatákkal. A 400 négyzetméternél kisebb boltokban önkéntes ezeknek a visszaváltó automatáknak az üzemeltetése. A legkisebbek pedig – szintén önkéntesen – kézi visszaváltóhelyekké válhatnak: a boltosok egy okostelefonos alkalmazás segítségével manuálisan vehetik vissza az italcsomagolásokat. Vecsésen egy ilyen kisboltban néztük meg, hogyan működik a kézi visszaváltós REpont. Bíró Márióval, a bolt tulajdonosával és a szállításért is felelős Returmatic Zrt. munkatársával, Szunyog Józseffel beszélgettünk a tapasztalatokról. ","shortLead":"Az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere 2024 júliusában élesedett Magyarországon, és elképesztő...","id":"20250428_Akar-naponta-elviszik-a-palackokat-mohu-kezi-visszavaltas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d80440d3-c365-4301-8232-58449b907f01.jpg","index":0,"item":"9332499b-7eac-430d-a1f1-ce8a767d05cd","keywords":null,"link":"/brandcontent/20250428_Akar-naponta-elviszik-a-palackokat-mohu-kezi-visszavaltas","timestamp":"2025. június. 01. 11:30","title":"Nem is kell automata a visszaváltáshoz?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":true,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":true,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9f630584-7965-4a24-a608-68d6f6cf19ed","c_author":"hvg.hu","category":"gazdasag","description":"A szaúdi király a fiát küldte Iránba, hogy átadja a figyelmeztetést az ország államfőjének.","shortLead":"A szaúdi király a fiát küldte Iránba, hogy átadja a figyelmeztetést az ország államfőjének.","id":"20250530_iran-szaudi-targyalas-figyelmeztetes-usa-atomalku","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9f630584-7965-4a24-a608-68d6f6cf19ed.jpg","index":0,"item":"fd2b126f-4c20-4779-bb10-c254561dcba2","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250530_iran-szaudi-targyalas-figyelmeztetes-usa-atomalku","timestamp":"2025. május. 30. 16:59","title":"Rijád megüzente Teheránnak, hogy kössék meg az atomalkut Trumppal, különben egy izraeli támadást kockáztatnak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"24e19613-14ae-473a-bae6-bfcbead0dfd6","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: a magyar elhárítás valamit nagyon benézhetett, a hatalom pedig bárkit elsöpörhet.","shortLead":"Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el...","id":"20250529_Uj-osellenseg-regi-szolamok-Elvitelre-kemugy-podcast","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/24e19613-14ae-473a-bae6-bfcbead0dfd6.jpg","index":0,"item":"3f1739ff-4e58-4eae-a029-e3179a125399","keywords":null,"link":"/itthon/20250529_Uj-osellenseg-regi-szolamok-Elvitelre-kemugy-podcast","timestamp":"2025. június. 01. 06:00","title":"Új ősellenség, régi szólamok │Elvitelre","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"da4a99e3-67d9-4b44-b5ea-99f79c0223db","c_author":"László Ferenc","category":"tudomany","description":"A csúcsmobilok árának töredékéért kínál meglepően komoly tudást a Honor két vadonatúj 200 megapixeles telefonja, a kellemesen kompakt 400-as, illetve a főleg chipsetben és kamerában erősebb 400 Pro modell – kipróbáltuk őket.","shortLead":"A csúcsmobilok árának töredékéért kínál meglepően komoly tudást a Honor két vadonatúj 200 megapixeles telefonja...","id":"20250531_200-megapixel-honor-400-pro-teszt-velemeny","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/da4a99e3-67d9-4b44-b5ea-99f79c0223db.jpg","index":0,"item":"19a62dff-0e36-452e-a733-8e304726c0f9","keywords":null,"link":"/tudomany/20250531_200-megapixel-honor-400-pro-teszt-velemeny","timestamp":"2025. május. 31. 16:03","title":"Ár-érték bajnokság: teszten a 200 megapixeles Honor 400 és 400 Pro","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c22097dd-25cc-4945-b296-6a64f233218d","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Nehéz mérni, pedig a szén-dioxid az egyik leghatékonyabb módszere a közelgő vulkánkitörések előrejelzésének – de egy új módszerrel a jövőben akár az űrből is követni lehet majd ezeket a jeleket.","shortLead":"Nehéz mérni, pedig a szén-dioxid az egyik leghatékonyabb módszere a közelgő vulkánkitörések előrejelzésének – de egy új...","id":"20250531_vulkankitoresek-elore-jelzese-falevelek-mulhold-megfigyeles","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c22097dd-25cc-4945-b296-6a64f233218d.jpg","index":0,"item":"e094ed42-4dac-4f8f-987a-d2286d26d34f","keywords":null,"link":"/tudomany/20250531_vulkankitoresek-elore-jelzese-falevelek-mulhold-megfigyeles","timestamp":"2025. május. 31. 12:03","title":"Életmentő jelzést adhatnak le a falevelek, csak tudni kell olvasni belőle","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Greenpeace-vélemény: a magyar érdek bizonyíthatóan a mielőbbi kiszállás lenne.
Az Európai Bizottság március eleji döntése nem jelent mást, mint hogy Brüsszel kijelentette: ha egy tagállam olyan politikát folytat, amivel saját magát és állampolgárait egy veszteséges óriáserőmű érdekében eladósítja, az nem az unió problémája. Az EU ugyanis ahhoz járult hozzá, hogy a Paks II. üzemelése során keletkező veszteséget a magyar állam adófizetői pénzből pótolja – ez maradt mára az „évszázad üzletéből” és az olcsó áram ígéretéből.
Odaadná ön a saját jószántából félretett pénzét egy befektetőnek, aki olyan beruházást tervez, ahol minden elköltött száz forintból legfeljebb nyolcvan jön vissza? Az ilyen üzletre kényszerítést a köznyelv inkább rablásnak nevezi. Pedig most, hogy az Európai Bizottság rábólintott a kormány paksi lázálmaira, pont egy ilyesféle remek invesztícióra készülünk. Bár a régóta húzódó döntéssel állítólag az utolsó uniós akadály is elhárult a legalább 4000 milliárdos paksi atomerőmű-bővítés elől, eddig csak a lényegi kérdéseket elhallgató megnyilvánulásokra futotta a bővítést amúgy nemzeti ügyként, az uniós vizsgálatokat pedig idegen ármányként kezelő itthoni legfelső körök részéről.
Hogy nem felhőtlen az öröm, annak oka van: a bizottsági ámenért cserébe olyan feltételeket kell vállalnia a kormánynak, amelyek önmagukban is kérdésessé teszik a beruházás életképességét. Mostantól nagyon nehéz lesz hihetően azzal érvelni, hogy Paks II.-nek köszönhetjük majd az olcsó áramot: a kabinet éppen arról kapott pecsétes papírt Brüsszeltől, hogy a két új reaktorblokk a teljes életútja során veszteséget fog termelni, és sok pénzébe kerül majd az adófizetőknek.
Az adófizetők pénze
A bizottsági verdikt mindenképpen kommunikációs fordulatot kényszerít a kormányra. A paksi beruházásról három éve azt hallgatjuk, hogy nincs ennél jobb befektetés Magyarország számára. Lázár János legalábbis az elmúlt 40 év legjobb bizniszének tartotta, a miniszterelnök pedig erre is rátromfolt, amikor egyenesen az évszázad üzletének nevezte az atomerőmű-bővítést. Aszódi Attila paksi kormánybiztos szerint Paks II. nem tartalmaz állami támogatást, és a beruházást piaci alapon egy magánbefektető is hajlandó lenne megvalósítani. Ehhez képest az a Bizottság most azt mondta ki, hogy Paks II.-t piaci befektető nem vállalná, csak állami támogatással valósítható meg a projekt – azaz az atomerőmű bővítése minden, csak nem az évszázad üzlete.
A Paks II.-ről szóló monoton sikerkommunikációt sosem sikerült hihetően, adatokkal alátámasztani. Emlékezetes: 2014-ben, az Orbán–Putyin-megállapodás aláírásakor a kormány egyetlen olyan elemzést sem prezentált, amely igazolta volna, hogy a Paks II. megépítéséről szóló döntés körültekintő és hiteles gazdasági számítások alapján született. A parlamenti képviselők számára sem vált hozzáférhetővé ilyen kalkuláció: bár a Fenntartható Fejlődés Bizottság tagjai ígéretet kaptak Kovács Pál államtitkártól, hogy megtekinthetik a számításokat, erre végül valamiért mégse került sor.
Az orosz-magyar szerződés aláírása után csaknem két évet kellett várni arra, hogy nyilvánosságra hozzanak egy megalapozó(nak szánt) dokumentumot. Ez volt a Rothschild bankház által 2015 szeptemberében készített elemzés, amelyre a kormánykörök máig hivatkoznak, pedig csupán az derül ki belőle, hogy minimum 150-160 százalékos piaci áramár-emelkedés kellene Paks II. megtérüléséhez, még abban a hipotetikus esetben is, ha – egy nukleáris beruházás esetében Európában ebben az évszázadban először – sikerülne tartani az eredetileg vállat bekerülési költséget.
A Bizottság döntéséről szóló közleményből viszont a vágyálmok helyett a rideg valóság ugrik elő. Míg a Rothschild-tanulmány egy teljesen valószínűtlen árprognózisra támaszkodva a piacról megtérülő beruházásnak nevezte a bővítést, addig a brüsszeli testület éppen azt jelentette ki, hogy megtérülésről szó sincs: a kormány olyan gazdasági kockázatot vállal Paks II.-vel, amely meghaladja egy racionálisan gondolkodó – és közpénz helyett a saját tőkéjét költő – magánbefektető tűrőképességét. Világossá vált, hogy Paks II. várható gazdaságosságával kapcsolatban a kincstári optimizmussal szemben inkább azoknak a súlyos veszteségeket jósoló elemzéseknek lesz igazuk, amelyeket a Greenpeace, az Energiaklub vagy a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont készített, a politikai elvárások helyett az energiapiaci trendekre koncentrálva.
Magyarország legdrágább beruházása
A jelek szerint az Orbán-kormány éveken keresztül félrevezette a magyar embereket, vagy – ami nem sokkal jobb – téves alapokon nyugvó, hibás elemzésekben bízva hozott döntéseket Magyarország történetének legdrágább beruházásáról: a kormány úgy akar elkölteni alsó hangon (a várható költségemelkedések, illetve a kötelezően végrehajtandó járulékos beruházások nélkül) 4000 milliárd forintot (nyolc és fél 4-es metró költségét) a bővítésre, hogy vagy nem számol az egyébként józan ésszel előre tervezhető veszteséggel, vagy egyáltalán nem törődik vele, hogy a projekt vastagon ráfizetéses lesz. Vagyis minden magyar háztartás egymillió forinttal fog beszállni egy olyan üzletbe, amelyről már most tudjuk, hogy nem profitot, hanem ráfizetést fog termelni.
A döntés óta elhangzott egyetlen tétova kormányzati állításnak, miszerint Paks II. lesz a garanciája a megfizethető energiának, semmilyen valóságalapja nincs. Az államilag támogatott erőmű piactorzító hatásának minimalizálását szolgáló brüsszeli feltételek miatt pedig a kép még sötétebb.
A legsúlyosabb következményei annak az előírásnak lesznek, amelynek alapján a Paks II. által termelt áram legalább 30%-át a tőzsdén, és a maradékot is átlátható aukciókon kell majd értékesíteni – ám ha a paksi áram drágább lesz a piacinál, ahogyan az a reális prognózisokban szerepel, akkor biztosra vehető a folyamatos ráfizetés. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Paks II. legalább kétszer annyiért fogja termelni az áramot, mint Paks I., márpedig jelenleg az árampiacon olykor a régi paksi blokkok termelői ára körül, vagy olykor éppen az alatt folyik a kereskedés.
A másik brüsszeli feltétel szerint a Paks II. és Paks I. cégeket (illetve az utóbbit birtokló MVM-et) teljesen külön kell választani, hiába üzemelnek ugyanazon telephelyen. Ez önmagában is felvet érdekes kérdéseket – például azt, hogy hogyan fognak megegyezni a közös infrastruktúra használatáról, miközben valójában egymás versenytársai –, de ami igazán fontos: az önálló cégként működő Paks II. veszteségét így majd nem lehet szétteríteni a cégcsoporton belül. A két atomerőműnek külön entitásként kell megjelennie a piacon, és nem lehet egyben árulni a hat reaktor által termelt energiát sem, Paks I. nyereségével csökkentve Paks II. biztosra vehető veszteségét.
A Bizottság harmadik előírásának teljesítésével Paks II. végképp nem lehet nyereséges: az esetlegesen keletkező profitot (bár a Bizottság a sajtóközleményében nem tisztázta, mit ért profit alatt) ugyanis kizárólag az üzemeltetésre és a hiteltörlesztésre lehet majd felhasználni, újabb beruházásokra, az energiapiacon való terjeszkedésre nem. Ez olyan szigorúan behatárolja a lehetőségeket, hogy az minden ép ésszel gondolkodó tulajdonos számára vállalhatatlan lenne.
Itt a vége?
A brüsszeli döntés alapján egy minimális felelősségérzettel rendelkező kormányzatnak most haladéktalanul újra kellene számolnia a beruházás megtérülését, hogy lássuk, a befektetett milliárdokat miből fizetnénk vissza a finanszírozási hitelt nyújtó orosz államnak. Ha az állam nem Csáky szalmájaként tekintene a közvagyonra, a bővítési beruházás ezen a ponton véget is érne, hiszen a három bizottsági előírás közgazdasági szempontból is értelmezhetetlenné teszi a lakosság többsége által elutasított, Ausztria közbelépése után várhatóan az Európai Bíróság elé kerülő projektet. Ehhez képest alig érkezett meg a brüsszeli jóváhagyás híre, a kormány máris elkezdené önteni a milliárdokat a paksi közpénztemetőbe, az idén eredetileg tervezett mintegy 99,7 helyett akár 200 milliárdra növelve a költségvetés vonatkozó kiadásait.
Igaz, annyit Lázár János is elismertmár, hogy a piaci befektetők által elvárt profitszintet (amit ő valamiért “extraprofitnak” minősített) Paks II. nem fogja tudni kitermelni. Innen már csak egy apró lépés lenne annak bevallása, hogy a bővítés nemhogy “extraprofitot”, hanem semmilyen nyereséget nem fog tudni biztosítani a tulajdonos államnak, azaz nekünk, adófizetőknek. Épp ellenkezőleg: a kormánytól független elemzések alapján a veszteség mértéke több százmilliárd forint lehet évente – tudottan deficites projekteket pedig nemcsak privát befektetőknek, hanem a magyar államnak sem lehet oka finanszírozni.
Hiába bólintott rá Brüsszel Paks II.-re (a kibicnek semmi sem drága alapon), a magyarok érdekében mégiscsak a kormánynak kellene eljárnia – és a magyar érdek itt bizonyíthatóan a mielőbbi kiszállás lenne.
A szerző a Greenpeace klíma- és energiakampányosa.