szerző:
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Néppárt is belement abba, hogy bevethessék a hetes cikkely szerinti szankciókat a magyar kormánnyal szemben. Ez végső soron a szavazati jog megvonását is jelentheti.

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben.

Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali képviselőcsoport együtt nyújtotta be. Az indítványt a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta.

Videón is megnézheti a szavazást, és az eredmény bejelntése utáni tapsot:

A határozat szerint Magyarországon fennáll a kockázata az uniós alapértékek súlyos megsértésének, s ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.

Az állásfoglalásban a képviselők
  • azt kérik, hogy indítsák el a 7-es cikkelyt és utasítják az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról
  • felszólítják a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket és állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessen Budapesten
  • felszólítják a Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását.

A magyarországi helyzettel kapcsolatos vita után a képviselőcsoportok két indítványt vittek a plenáris elé. A Fidesz EP-anyapártja, az Európai Néppárt egy enyhébbet, ez igazából abban különbözött a baloldali frakciókétól, hogy nem tettek említést a hetes cikkelyről. Manfred Weber frakcióvezető azonban délelőtt a Twitteren is azt üzente képviselőtársainak, hogy nem zárja ki a végső soron a magyar kormány szavazati jogát is megvonó lépést.

 

 

Azt is hozzátette azonban, hogy a magyar kormánynak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy reagáljon a javaslatokra.

Webernek nem ez volt az egyetlen posztja a délelőtti órákban. Azt is elismételte, hogy a kormánynak haladéktalanul végre kell hajtania a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos bizottsági ajánlásokat. A kormánynak hivatalos egy hónapja van, hogy reagáljon a Lex CEU-val kapcsolatos brüsszeli kifogásokra, ebből nagyjából két hét telt már le.

Mi a következő lépés?

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke az Origo szerint "teljesen súlytalannak" nevezte az európai parlamenti szavazást, és azt is kifejtette az Országgyűlésben, hogy az EP "sokadszorra lépi át a hatáskörét".

©

Ez persze akkor lenne igaz, ha most egyből megvonnák a magyar kormány szavazati jogát, ám erről szó sincs: a parlamenti határozat politikai állásfoglalás, amely jogi erővel legfeljebb annyiban bír, hogy ha egy ilyen szigorú javaslat átmegy az unió bonyolult döntéshozatalán, akkor a parlamenti támogatást már készpénznek lehet venni.

Addig azonban sok dolognak kell még történnie, most ugyanis még csak arról van szó, hogy az illetékes bizottság vizsgálja meg a magyarországi jogállamiság helyzetét. Ha ezt megállapítják, valószínűleg újabb EP-szavazásra lehet szükség. A folyamatot ugyanakkor elindíthatja a tagállamok négyötöde vagy az Európai Bizottság is.

A bizottság ugyan keményen bírálja Magyarországot - például a mostani határozatban felvetett kérdések: a felsősoktatási törvény, a civiltörvény vagy a menekülttörvény miatt is - azt azonban mindig hozzáteszik, hogy az Orbán-kormánnyal legalább párbeszédet lehet folytatni szemben a lengyelekkel.

Ha mégis elmérgesedne a viszony Brüsszel és Budapest között, még mindig nem lehet biztosra venni a hetes cikk szerinti szankciók bevetését. Ahhoz a tagországok minősített többségének a jóváhagyására lenne szükség.

Ha valami csoda folytán ez is meglenne, még ez sem feltétlenül jelenti az "atomfegyver bevetését". Az alapszerződés ugyanis több fokozatot szab meg a szankcióknál, ezek közül a legszigorúbb nem a kizárás, hanem a szavazati jog megvonása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarországnak ugyan be kell tartania az unióban elfogadott intézkedéseket, de nem vehet részt az azokról szóló döntések során.

Állítsuk meg a pénzt

A javaslat elfogadása - de akár a hetes cikkely bevetése - nem jelenti azt, hogy leállítanák az uniós források kifizetését Magyarországon. Ennek ellenére fontos, hogy az állásfoglalásban az uniós pénzek magyarországi felhasználásának szigorúbb ellenőrzésére szólítják fel az EP-képviselők az Európai Bizottságot.

Brüsszelben ugyanis nem csak az elmúlt időszakban elfogadott vagy benyújtott törvényjavaslatok miatt kritizálják a magyar kormányt, hanem amiatt is, hogy - természetesen több más tagországgal - megfúrta az EU-pénzek felhasználásával, illetve a belső piacon belüli áfacsalásokkal kapcsolatban nyomozati jogot kapó Európai Ügyészség felállítását. Az intézmény így önkéntes alapon állhat fel, és a bizottság a jelek szerint abba is belenyugodott, hogy emiatt nem vonnak el pénzt Magyarországtól.

Valóban súlytalan lenne?

Az EP lépése még akkor is fontos, ha nem követik további szankciók az unió más intézményei részéről. Az pedig különösen fontos, hogy még a Fidesz pártcsaládjának képviselői közül is többen támogatták az indítványt: 67 néppárti képviselő igennel szavazott, negyvenen pedig tartózkodtak. Ez persze annak fényében nem meglepő, hogy április végén az EPP vezetősége éles hangon bírálta a Fideszt. Weber pedig akkor azt mondta:

nem marad következmények nélkül, ha a Fidesz kitart politikája mellett.

Az meg különösen fontos, hogy ilyen indítványt most először szavazott meg az EP.