Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Az uniós vezetőkhöz hasonlóan a magyar miniszterelnök sem elégedett azzal a tervvel, amelyet Theresa May vezetett elő a brüsszeli EU-csúcson a szigetországban élők jövőjével kapcsolatban.

Óvatossággal kell kezelni a britek legújabb javaslatát a szigetországban élő uniós állampolgárok státuszával kapcsolatban – mondta Orbán Viktor a hvg.hu kérdésére a brüsszeli EU-csúcs után. Theresa May a találkozó első napjának a végén, a vacsora közben vezette elő tervét, amely szerint azok, akik legalább öt éve az Egyesült Királyságban élnek, letelepedéshez kapnak jogot. Az öt év valamikor a Brexit elindítása, vagyis 2017. március 29-e után és a kilépés előtt jár be – az egyelőre nem derült ki, mikor is.

A magyar miniszterelnök azonban egy újabb problémára is felhívta a figyelmet: méghozzá arra, hogy nem derült ki "May előzetes gesztusából", hogy mi lesz azokkal, akiknél ez az öt év nem jár le.

A brit kormányfő terve csalódást okozott az uniós vezetők körében is. Donald Tusk a csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján arról beszélt: alulmúlta a várakozásokat a javaslat, amelynek a részleteit egyébként hétfőn ismerteti May a brit parlament alsóháza előtt. Hasonlóan nyilatkozott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Angela Merkel német kancellár is. Igaz, előtte még azért sem lelkesedtek, hogy egyáltalán bármit mond a Brexit-tárgyalásokkal kapcsolatban, mondván, "nem az EU-csúcs a fóruma" ennek.

Orbán Viktor azt is megjegyezte: elég kényelmetlen és udvariatlan módja a tárgyalásnak, hogy May, miután ismertette javaslatát, elhagyta a termet, és utána érkezett Michel Barnier, aki az unió részéről vezeti a tárgyalásokat.

©

A miniszterelnököt megkérdeztük arról is, Magyarország milyen álláspontot képvisel az egyik legforróbb uniós vitában, a kiküldött munkavállalók kérdésében. Orbán Viktor azonban csak annyit válaszolt, fel kell mérni, pontosan hány embert érint a kérdés. (Az Európai Bizottság és a nyugat-európai államok korlátok közé akarják szorítani azt a lehetőséget, hogy például magyarországi cégek a helyi áraknál olcsóbban vállaljanak szolgáltatásokat, például szállításban vagy építőiparban.) Több tízezer emberről van szó – ennyit tudni lehet.

Azt viszont nem mondta el, milyen kompromisszumokra kész a magyar kormány a vitában, amelynek most Emmanuel Macron francia államfő állt az élére.

Orbán beszélt a frissen megválasztott francia elnökkel folyó tárgyalásairól is. Sokkal okosabbak persze itt sem lettünk – az mindenesetre előremutató, hogy egyáltalán tárgyalóasztalhoz ültek a V4-es országok vezetői és Macron az előző nap durva szócsatája után. Vagy ahogy ő fogalmazott:

A francia elnökkel való barátságunk férfiasan kezdődött. Ezt így szokták kezdeni a férfiak.

Az euró bevezetésének esetleges felgyorsításával kapcsolatban sem kaptunk érdemleges választ. A miniszterelnök szerint nagy léptékű változásokról kell dönteni Európában, ami "komoly koponyákat" fog majd lekötni. Ehhez képest a jelenlegi gazdaságpolitika biztonsági játék – mondta, és újra elsorolta, hogy minden területen javuló trendeket látni Magyarországon.

Annál nagyobb lelkesedéssel beszélt a védelmi együttműködés elindításáról, amelyről csütörtökön döntöttek a csúcs résztvevői. "Ha egyszer létrejön az európai hadsereg, akkor ez a csúcs bevonulhat a történelembe" – mondta, és hozzátette: a gazdasági problémák megoldása után eljött az ideje annak, hogy beindítsák a magyar hadiipart.

 

©

A migráció kérdésében már nem volt ekkora egyetértés az országok között – itt az állam- és kormányfők játszottak biztonsági játékot azzal, hogy olyan kérdésekről tárgyaltak, amelyeknél esélye van a megegyezésnek. Nagy dolgokra azért itt sem kell gondolni, hiszen például a menekültpolitika szempontjából fontos biztonságos harmadik országok meghatározásánál megint csak odáig jutottak el, hogy erre a listára szükség van.

Ami a menekültkvótákkal kapcsolatos vitát illeti, a miniszterelnök azt közölte: ha az Európai Bíróság az ezzel kapcsolatban, magyar és szlovák indítványra most folyó perben nem nekünk ad igazat, el fogja utasítani a kormány az ítéletet. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég – a per kezdete előtt – ennek épp az ellenkezőjét mondta. Mikor az ellentmondásra rákérdeztünk, Orbán annyit mondott: Magyarországnak senki nem mondhatja meg, mit tegyen.

Brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor – sajtófőnöke, Havasi Bertalan moderátori segítségével – mindent megtett annak érdekében, hogy a csúcs témájával nem összefüggő kérdésekre ne válaszoljon. Így nem tudtuk meg azt sem, lát-e összefüggést a civiltörvényt be nem tartó szervezetek és az uniós kvótarendelet betartását elutasító országok (a magyarok és lengyelek) között, vagy hogy mit gondol arról, megéri-e ennyi pénzt betolni a magyar labdarúgásba. Utóbbi felvetésre adott válaszát alábbi cikkünkben olvashatja.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.