szerző:
hvg.hu

Több mint öt évvel a Malév után a nemzeti légitársaság állami pénzből életben tartott, masszívan veszteséges egykori leányvállalata kerülhet az Európai Bizottság látókörébe. Ha törvénytelennek nyilvánítják az állami támogatást, az a Malév GH végét jelentheti.

Újabb, Magyarországot érintő vizsgálatot indíthat az Európai Bizottság, ezúttal egy állami tulajdonú cég miatt. Információink szerint a MGH Földi Kiszolgáló Zrt. (korábban Malév GH) finanszírozása miatt tett panaszt a cég egyik versenytársa, a feljelentés nyomán a bizottság versenyügyekért felelős főigazgatósága vizsgálja meg azt, kapott-e a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szolgáltatást nyújtó cég szabályellenes állami támogatást. Ha a brüsszeli revizorok így látják, eljárást indíthatnak – egy hasonló eljárásba bukott bele öt évvel ezelőtt az MGH korábbi anyacége, a Malév is.

Az állami tulajdonban levő, több mint 300 főt foglalkoztató céget a nemzeti légitársaság 2012-es csődje óta nem sikerült talpra állítani. Adósságállománya jelenleg 2,8 milliárd forint, saját tőkéje pedig immár harmadik éve van negatív tartományban. A cég a nyilvános adatok szerint minden évben félmilliárd forint körüli veszteséget termel. A MGH legutóbbi éves beszámolóját a KPMG vizsgálta felül. A független könyvvizsgálói jelentés szerint a krónikus – 2016-ban mínusz 754,9 millió forintos – tőkehiány „jelentős kétséget vethet fel a társaságnak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban”. 

Egy brüsszeli eljárásnak az lehet az alapja, hogy a cég az állami tőkeinjekciók nélkül működésképtelen. Ez a fajta finanszírozás azonban egy piaci cég esetében sérti a versenyjogi szabályokat, így szembemegy az uniós alapelvekkel is. Egy kivétel van, ha a cég egyetemes szolgáltatónak minősül, ám ebben az esetben erről nincs szó.

©

Lenne vevő? 

Ugyan információink szerint egy magyar tulajdonú vállalkozás tett vételi ajánlatot a cégre, a tulajdonos nem adná el – ehelyett adóforintokat tol a cégbe. Legutóbb márciusban, a minimálbér emelése miatt elvárt bérfejlesztésre kapott 153 millió forintot a társaság, ez azonban csepp a tengerben. Korábbi – meg nem erősített – sajtóhírek szerint a cég csaknem egymilliárd forintos tartozást halmozott fel például a Budapest Airport felé.

A Malév-csődöt követően a földi kiszolgáló céget az állam az MFB-n keresztül, finanszírozta, hitelnek álcázva az állami támogatást. Tavaly aztán, miután a cég már az állami MFB hiteleit sem volt képes fizetni, az állami bank inkasszálta a vállalatot. 260 milliót emeltek le a cég számlájáról, amely valójában egy fejlesztésre félretett – szintén állami – elkülönítés volt. Ugyanebből a forrásból tudta beszedni a cég adósságát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. Az esetről részletesen a Népszabadság írt. A lap megjegyezte azt is: az MGH átszervezése már 2012 óta érik, ez azonban azóta sem valósult meg.

A működésképtelenség határán egyensúlyozó cég több százmillió forinttal adósa a másik Malév-utódcégnek, a repülőgépek javításával foglalkozó, szintén masszívan veszteséges Aeroplex of Central Europe-nak is. Ez a cég a Magyar Nemzet múlt heti információi szerint a szintén állami Tiszavíz Vízerőmű Kft.-től volt kénytelen kölcsönkérni azért, hogy a dolgozóinak a bérét ki tudja fizetni. (A Tiszavíz résztulajdonosa a két társaságnak.) 

©

Dőlhet a Malév-dominó

2012-ben a Malév leállását az okozta, hogy a Wizz Air feljelentette a légitársaságot amiatt, mert az állam folyamatosan közpénzzel tartotta életben. Amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 100 milló forintnyi támogatást kell a cégnek visszafizetnie, az állam napokon belül feladta a további finanszírozást, és inkább hagyta bedőlni a céget. 

Ekkor vásárolta meg az állami vagyonkezelő a Malév GH-t és az Aeroplexet, a tranzakció során rendezték a két cég – állam felé fennálló – adósságait is. Ez a további működés biztosításához volt szükséges, ám a nyereségességhez alig: az MGH mindössze 2013-ban tudott pozitív eredményt felmutatni.

A vásárlás viszont szemet szúrt az orosz Vnyesekonombanknak, amely 5 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a magyar állami légitársaságban. A Fővárosi Törvényszék 2013-ban elutasította ugyan a keresetet, ám a másodfokon eljáró bíró új eljárást rendelt el, az újabb pert 2016 novemberében veszítette el a VEB. A Malév Zrt. felszámolása öt és fél évvel a csőd után sem zárult még le.

G. Tóth Ilda Vállalkozás

Szárnyszegetten

Masszív adósságai miatt csak a hitelezők – többek között Demján Sándor – türelmén múlhat a reptéri földi kiszolgáló Malév GH sorsa. Ráadásul a megítélt állami támogatás miatt a versenytársak feljelenthetik Brüsszelben.