A demokrácia bonyolult „gépezet”, amelynek egymást segítő és ellenőrző intézményekből összeszerkesztett rendszerét a polgárok működtetik. Részben úgy, hogy megválasztják képviselőiket, akik - a nevükben és helyettük - meghozzák az életüket egyébként jelentősen befolyásoló döntéseket. Részben úgy, hogy folyamatosan ellenőrzik megbízottjaikat: vajon tényleg úgy és azt teszik-e, amivel megbízták őket?

A választás közeledtével ezért a polgár kötelessége (volna) visszapillantani: mi is lett a politikusok ténykedésének eredménye. Jó azonban, ha tudja: ami bekövetkezett, azt nem pusztán a politikus szándéka formálta. A történteket számottevően befolyásolták a körülmények is. Erre mindig hivatkoznak a politikusok, amikor nem úgy sültek el a dolgok, mint remélték. Amikor azonban siker koronázza ügyködéseiket, azt mindig saját bölcs tevékenységüknek tulajdonítják.

Választások előtt visszapillantva úgy tudjuk csak megítélni, miként teljesített országunk, ha összevetjük „versenytársaink” eredményeivel. Így kiszűrhető a környezet hol pozitív, hol meg negatív hatása, amely jelentősen befolyásolhatta a történéseket. Ám a választó nehezen tud eligazodni a sokféle vélemény sűrűjében, és inkább elbizonytalanítja a kedvező és kedvezőtlen hírek áttekinthetetlen sokasága. Az események kaotikus kavargásában ezért a választót többnyire pillanatszerűen változó élményei és a véletlen események által formált benyomásai vezetik.

Holott a volán mellett megtanulhatta: még jó úton és napfényes az időben is figyelnie kell, hát még akkor, amikor – mint most a világban - a társadalmak sűrű ködben és kátyúval teli történelmi pályán kénytelenek haladni. Szeretnék ezért egy választási útmutatót adni az olvasó kezébe: milyen tényeket volna elengedhetetlen megfontolni a szavazófülke magányában?

Azt, hogy egy ország jó irányban halad-e vagy sem, hogy az elmúlt évek során alapvetően kedvező vagy kedvezőtlen változás ment-e végbe, négy komplex mutató jelzi tévedhetetlenül:

- a demokrácia állapota: milyen mértékben képes a polgár véleményét kifejezni, és saját érdekét érvényre juttatni;

- az ország versenyképességének alakulása: előrelépett-e a nemzet legfontosabb versenytársaihoz képest, vagy elmaradt tőlük;

- a kormányzás minősége: vajon a különböző társadalmi rétegek és érdek-csoportok várakozásai milyen hatékonyan formálódnak kormányzati akciókká, és válnak valóra;

- végül az emberi haladás index: az előző három terület „összjátékának” eredményeként javult-e, vagy sem a polgárok társadalmi környezete.

Helyzetünket megkönnyíti, hogy rendelkezésre állnak olyan objektív adatok, amelyek az adott ország előrehaladását pontosan jelzik. Ezeket az adatokat elfogulatlan és megbízható szervezetek „állítják elő”, nem pedig részrehajló, a kormány által felügyelt „nemzeti” intézmények. Így arra a mindanyunkat érdeklő kérdésre – miként teljesített Magyarország az elmúlt nyolc, és ezen belül, az elmúlt négy évben – viszonylag pontos választ kaphatunk.

Vegyük tehát sorra az említett négy területen Magyarország 2010-es, a 2014-es és a - legutolsó fellelhető - 2016-2017-es eredményeit. Hazánk teljesítményét szokásos viszonyítási csoportunk (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia) eredményeivel vethetjük össze. (A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a fellelhető adatok hol a „helyezési számot” mutatják, máskor viszont a teljesítményt jelző értéket, és van, amikor a magas érték jót, máskor meg éppen rosszat jelent. Ezért a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a következőkben a „közös nevezőre” hozott adatokat mutatom be!)

A demokrácia mértéke egy ország megítélésének egyik legfontosabb tényezője. A „The Economist Intelligence Unit” által összeállított és rendszeresen nyilvánosságra hozott Demokrácia index, a demokrácia minőségét befolyásoló sokféle szempontot –a választási folyamat, a kormányzat működése, a politikai részvétel, a politikai kultúra, és a civil jogok – vesz számításba. Ezek együtt nemcsak a demokrácia állapotát jelzik pontosan, de alkalmasak a végbement javulás vagy romlás felbecsülésére is. Az EIU Democracy Index 2016 látványos ábrákkal is bemutatja a demokrácia alakulását az egyes országokban. (A táblázat a helyezési számokat mutatja: minél kisebb a szám, annál jobb a demokrácia helyzete az adott országban).

A demokrácia tehát 2010 óta folyamatosan hanyatlik Magyarországon. Az erózió ugyan már 2010-et megelőzően elkezdődött, de 2010-et követően, az illiberális demokrácia jelszavával, megállás nélkül tovább folytatódott. Ez a tény még akkor is sokkoló, ha tekintetbe vesszük, hogy a demokrácia megroppanása egész régiónkra jellemző, sőt még ennél is általánosabban, a világban és a fejlett demokráciájú országokban is előbukkan. Emiatt hazánk- a környező országokkal együtt - az erodálódó demokráciák csoportjába sorolható.

A versenyképesség alakulása egy ország lakosai számára éppen olyan lényeges, mint a tulajdonosoknak vállalatuk megítélésénél. A világgazdasági környezet hol kedvező, hol kedvezőtlen alakulása ugyanis elfedi egy ország – és az adott időszakban regnáló kormányok - valóságos teljesítményét: hol kedvezőbbnek, hol meg borúsabbnak mutatják az összképet a valóságosnál. Ha azonban az ország versenyképességének alakulását az összehasonlítható versenytársakéval vetjük össze, viszonylag pontos képet kaphatunk: vajon az adott nemzet gazdasága alapvetően jó úton halad-e vagy sem, azaz a kedvezőtlen helyzet ellenére sikeresen birkózik-e meg problémáival, vagy a kedvező körülmények ellenére hanyatlik.

A World Economic Forum a versenyképességi indexet olyan, a jövőbeli fejlődést meghatározó és statisztikailag jól mérhető mutatókból állította össze, mint az intézmények, az infrastruktúra, az alsó-, és a felsőfokú oktatás, a munkaerő- és a pénzügyi piacok, a technológiai képességek stb. (A táblázat adatai a nemzetközi mezőnyben elért helyezésre utalnak: a kisebb számok jelzik a nagyobb versenyképességet.)

Az adatok arra utalnak, hogy gazdaságunk versenyképessége a 21. századba átlépve sokáig együtt emelkedett a régióval. Már 2010 előtt stagnálni kezdett, majd a kormányváltást követően elindult egy romlási folyamat. Ez arra vezetett, hogy helyezésünk 2010 óta romlott és saját „súlycsoportunkban” nem voltunk képesek előbbre lépni. Ez a hanyatlás pedig szomorú jövőt jelez hosszú távon.

A kormányzás minősége azért fontos, mert egy társadalmat a törvények hatalmán és a hatalommegosztáson alapuló intézményrendszer vezérli célra. Ez az összetett kormányzási rendszer „fordítja le” a választói akaratot konkrét döntésekre, és hangolja össze a különböző érdekcsoportok többnyire ellentétes szándékait. A Világbank által kidolgozott és hat összetevőből álló mutató három legfontosabb elemét – a kormányzási hatékonyság, a szabályozás minősége és a törvények hatalma – alapul véve állítottuk össze az alábbi, a kormányzás minőségre vonatkozó mérőszámot. (Az adatok tehát helyezési számra utalnak, ahol a magasabb a szám jelöli a jobb a kormányzási minőséget).

A „Felelős kormányzás mutató” Magyarországra vonatkozó adatait szomszédaink teljesítményével összevetve, hazánk romló kormányzási minőségét állapíthatjuk meg. Szomszédaink - mint más esetekben is – szintén gondokkal szembesülnek, de a hanyatlás mértéke nálunk volt a legnagyobb.

A negyedik mérőszám, az emberi fejlettségi mutató (Human development index – HDI) az előző, - bizonyos értelemben ezt megalapozó - társadalmi szférák „működésének” eredményére utal. Azt jelzi, milyen mértékben vált élhetőbbé a társadalmi és emberi környezet az adott országban. Nagyon sokféle, pontos statisztikai adatokkal megragadható mutatószám együtteséből számolják ki, amelyek mindegyike a társadalom átlagos polgárának helyzetét jellemzi, pl. várható élettartam, életszínvonal, a képzettség. (A táblázat számai helyezési számra utalnak, azaz minél kisebb a szám, annál jobbak az „emberi” állapotok az adott országban.)

Az adatok – a korábban bemutatott területekhez hasonlóan - Magyarország romló teljesítményét mutatja. Míg a viszonyítási alapként rendszeresen alkalmazott „visegrádiak” közül volt, akinek a helyzete javult, másoké romlott, egészében azonban Magyarország saját súlycsoportjában is és nemzetközi összehasonlításban is visszaszorul.

Az összefoglaló értékelést - a könnyebb áttekinthetőségért - az alábbi táblázattal szeretnénk megkönnyíteni. Az alábbiakban szereplő pontszám a korábban a különböző területeket bemutató táblázatokban feltüntetett helyezések összegére utal, míg a helyezés arra, hogy az így megszerzett pontszám a többiekkel való összevetésben hányadik helyre elegendő.

Hirdetheti tehát óriásplakát, hogy Magyarország sikeres, ismételgetheti a kormánymédia, hogy nemzetünk jól teljesít, a nemzetközi összehasonlítás borús képet mutat. Miközben saját „súlycsoportunk” országai is hasonló problémákkal küszködnek, a Fidesz „áldásos” tevékenységének tagadhatatlan eredménye: az élbolyból sereghajtókká süllyedtünk.

Az „elmúltnyolcév” hanyatlását nem lehet a körülményekre kenni. Arra sem lehet hivatkozni, hogy a kormányt az ellenerők akadályozták, hogy megtegye, amit akart. Ami történt, az Orbán Viktor akaratának megfelelően, és nem annak ellenére valósult meg. Ez pedig előrevetíti: ha nincs kormányváltás, ez fog folytatódni.