szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szinte kivétel nélkül nagy profitot termeltek a kormányhoz hű médiacégek. Az állam pumpálja a közpénzt a hirdetésekbe, így aztán torzul a piac, de mindenhova eljut a kormányzati reklám, a hatalom kedvenc vállalkozói pedig nagyot nyernek.

Nem csak szóvirág az, hogy az államból él a média jelentős része. A reklámpiac teljesen átalakult az elmúlt években: amíg a megmaradt független média egyre inkább a neten hirdetők figyelméért küzd, a nyomtatott lapok egy része már szinte az államból él, a hirdetési bevételek 50-90 százaléka az államtól vagy az államhoz közeli szereplőktől származik. Május 31-én járt le a határidő, amíg be kellett adni a cégek 2017-es beszámolóit, ezekből pedig jól láthatóan kiderült, milyen jól megy azoknak a médiavállalkozásoknak, ahova az állam pumpálja a közpénzt.

Mészáros most legyőzte Vajnát

A kormányhű médiában pénzügyileg a TV2 jelenti a kivételt: míg szinte mindenhol máshol komoly pluszban sikerült zárni 2017-et, Andy Vajna tévéje kétmilliárd forint veszteséget hozott össze. Igaz, még ez is kisebb bukás, mint a 2016-ban elért 7 milliárd forint veszteség. Pedig pénz aztán bőven volt a TV2-nél: az árbevétel majdnem a másfélszeresére nőtt egy év alatt, 34,5 milliárd forintra, de hiába, ha eközben a kiadások is megugrottak. Mészáros Lőrinc közben bemutatta, hogy lehet tévét csinálni nyereségesen is, az Echo TV négyszeresére növelte a bevételét, közel négymilliárd forintra, így 1,2 milliárd forint profitot hozott. Igaz, az összehasonlításnál nem árt az óvatosság, az Echo TV sokkal kevesebb pénzből gazdálkodik, mint a TV2, szinte nem is egy ligában játszik a két médium.

Túry Gergely

Első ránézésre azt hihetnénk, hogy Andy Vajna másik nagy médiabiznisze óriási bukást hozott, de ez tévedés. A Borsot, a Délmagyarországot és a Kisalföldet is kiadó Lapcom – amelyet csak tavaly ősszel vásárolt meg Vajna – 636 millió forint veszteséget hozott 2017-ben. A nagy mínuszt azonban egyetlen fontos tétel magyarázza: a cég elengedte azt a kölcsönt és kamatait, összesen 2,1 milliárd forint értékben, amelyet az előző tulajdonosának nyújtott. Vagyis a cégcsoport egyik zsebéből rakták át a pénzt a másikba, enélkül 1,5 milliárdos profitot mutatna a mérleg.

Az viszont egy pillanatig sem kérdés a beszámolók alapján, hogy Mészáros Lőrinc óriásit kaszált. A Mediaworks, amely Mészáros megyei lapjait, a Nemzeti Sportot és a Világgazdaságot is kiadja, egy évvel korábban még 2,4 milliárd forint mínuszt hozott, most viszont 4,3 milliárd forint lett a profitja. A vállalat csökkentette a tartozásait is, a nyereséget azonban az magyarázza, hogy egyetlen év alatt duplájára nőtt az árbevétel. A 2016-os 11,3 milliárd forint után tavaly már 20,4 milliárd jött össze. A munkának pedig megvan az eredménye is, a tulajdonosok 600 millió forint osztalékot vehetnek ki.

Jó éve volt az Origót kiadó New Wave Media Groupnak is. A Matolcsy Ádámhoz tartozó vállalat 400 millió forinttal növelte az előző évi nyereségét, így már 902 milliós pluszban zárta 2017-et. Az árbevétel majdnem 300 millió forinttal volt magasabb, mint 2016-ban, egyebek mellett az állami hirdetéseknek is köszönhetően. A tavalyi első három negyedévben a New Wave az összes hirdetési bevételének 40-45 százalékát az államtól vagy az állam közvetlen közeléből szerezte.

Lehajolnak az apróért is

A Figyelő 2017-ben nyereségessé vált. Az ottani növekedésre már akkor felfigyeltünk, amikor a reklámbevételeken hízó médiacégeket mutattuk be: a tavalyi első kilenc hónapban 298 százalékkal több pénzt kaptak a hirdetésekért, mint 2016. január-szeptemberében. Az országos médiában ez volt a legnagyobb növekedés, az eredménye pedig nem maradt el: az egy évvel korábbi 19 milliós mínuszt 183 milliós pluszba fordították át. Azt is kibírták, hogy a kiadások megugrottak, az árbevétel ugyanis 800 millió forinttal nőtt.

Ehhez képest már aprópénz az, amit a Magyar Hírlap tulajdonosai szereztek: a lap 82 millió forint profittal zárta az évet. Azért mégsem lehetnek elégedetlenek, ez is azt jelenti, hogy kilencszeresére nőtt a nyereség. A növekedés legnagyobb részét az árbevétel emelkedése okozta, miközben a hirdetési bevételek megduplázódtak.

De legalább olvassák?

Érdekes elgondolkozni azon, hogy mire lennének képesek a médiavállalkozások, ha nem segítene az állam, és csak a szabad piacon kellene megélni. Az egészen biztos, hogy Mészáros Lőrinc megyei lapjai nem lennének veszélyben, az, hogy napi 400 ezer újságot adnak el, amelyet 1,7 millióan olvasnak, megbízható bevételt és sok hirdetőt hozna az állam nélkül is.


A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) hivatalosan mért adatai szerint a Nemzeti Sportot 33 ezer, a Borsot 53 ezer, a Népszavát 20 ezer példányban adják el naponta, míg a Magyar Nemzetet a megszűnése előtt 13 ezren vették. Ám az összehasonlítás nem sokat ér, amíg a legtöbb újságnál úgy döntenek, hogy nem tesznek közzé hivatalos adatot a példányszámokról. A Magyar Hírlap utoljára 2014-ben, a Figyelő 2015-ben adott ki olvasottsági számot, mindketten alig 7 ezer fölötti példányszámról számoltak be, a Magyar Idők eladásait pedig a lap alapítása óta nem is mérik.

Érdekes kivétel a Magyar Idők. A lap hiába kapta a reklámbevételei közel 90 százalékát az államtól, a tavalyelőtti 342 millió helyett már csak 82 millió forint profitot termelt.

Fülöp Máté

 A bevétel az egy évvel korábbi háromnegyedére esett vissza, 1,8 milliárdra. Az a tavalyi beszámolóból derült ki, hogy a Mediaworks megveszi a lapot – a kiadó most önálló cég, a terjesztést azonban a Mediaworks végzi.

De a NER ott van a bulvárban is. A Ripost például szárnyal: a 2016-os nyereségét majdnem négyszeresére növelte, így már 208 milliós pluszt hozott Habony Árpádnak és Győri Tibornak. A cég a hirdetési bevételeinek közel felét az államtól kapja, így aztán nem okoz nagy meglepetést, hogy az árbevétele egy év alatt a háromszorosára nőtt. A Lokál és a 888.hu mögött álló Modern Media Group még jobban rá van szorulva az állami hirdetésekre, a reklámbevételeik kétharmada származik onnan, így sikerült a profitot egy év alatt a 12-szeresére növelni, 683 millió forintra. Pedig ennek a cégnek az árbevétele csak a másfélszeresére nőtt 2016 óta.

Puchnak összejött, Simicskának nem

Aki azon gondolkozik, hogy milyen összefonódások vannak a Fidesz és az MSZP között, az hamar észreveszi, hogy a Figyelőnél is nagyobbat fordított a Népszava: a lapot kiadó cég a korábbi 52 milliós mínusza után 289 millió forintos profittal zárta az évet. Az látszik, hogy amióta Puch Lászlóhoz került a lap, a hirdetések száma majdnem megduplázódott, a reklámbevételek 56 százaléka pedig államhoz kötődő forrásból származott. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy a Népszabadság bezárása után ez maradt az egyetlen baloldali napilap.

Puch László
MTI / Szigetváry Zsolt

Az is jól látszik, mi történik, amikor valaki kikerül a NER-ből. Simicska Lajos a Magyar Nemzetet már be is zárta, a pénzhiányra hivatkozva, és a Hír TV-nél sem jó a helyzet. A tévé már egy évvel korábban is 770 milliós veszteséget hozott, mostanra viszont ezt majdnem sikerült megduplázni. A bevétel eközben zuhant, nagyjából 300 millió forinttal. A Magyar Nemzet kiadója pedig 919 millió veszteséggel zárta az utolsó teljes évét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!