Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Pillanatok alatt elkapkodják a külföldi utakat Kínában, ahol hétfőtől lehet újra a világban utazni három évnyi Covid-szünet után.
Több mint 155 millió kínai turista utazott külföldre 2019-ben, és ez óriási pénzt hozott a fogadó országoknak. Mennyit? Ebben nagy az eltérés: a hivatalos kínai adatok szerint évi 133 milliárd dollárt, míg a nyugati becslések 245 milliárdos számot említenek.
Sokan várják tehát a kínai turistákat, és a pekingi Global Times riportjából kiderül, hogy jelenleg az ázsiai utak a legnépszerűbbek. Az első helyen Thaiföld áll, mely a pandémia előtt rekordot döntött, hála a kínai turistáknak, akik csaknem 30 százalékot jelentettek a 40 millió turistából – írta a Bloomberg. Thaiföldön ünnepélyesen köszöntötték az első kínai turistacsoportot, mely Kantonból érkezett.
A pekingi listán szerepel Dubaj és Egyiptom is. Ebben a két arab országban szintén ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy hároméves szünet után visszatértek a világ egyik legnagyobb turista nemzetének polgárai.
Új-Zélandra is lehet utazni: amint meghirdették az utat, azonnal elkapkodták a helyeket, pedig kínai pénztárcához képest húzós az ár: 27 999 jüan, vagyis másfél millió forint.
Japán és Dél-Korea nincs a listán
A világon sok ország tart attól, hogy a kínai turisták magukkal hozzák a koronavírust is. A pekingi járványügyi hatóságok igyekeznek mindenkit megnyugtatni: a kínai lakosság 80 százaléka már átesett a fertőzésen. Japánban és Dél-Koreában ezt nem tartják elég meggyőző érvnek, és ezért tesztnek vetik alá a kínai polgárokat a kikötőkben és a repülőtereken.
Peking ezen megsértődött, és lehúzta Japánt és Dél-Koreát a látogatható országok listájáról. Thaiföldön viszont legkevesebb 5 millió kínai turistára számítanak. Ez nagyon sok, de csak körülbelül fele a rekordnak, melyet az utolsó Covid előtti évben állítottak fel.
„Ez még csak a kezdet“ – mondja az egyik legnagyobb kínai utazási iroda vezetője a Global Times tudósítójának. Mit jelent a nyitás a gyakorlatban? „A 20 kijelölt országba 200 alapprogramot hirdettünk meg. A második negyedévben már arra számítunk, hogy több országba lehet majd utazást szervezni. Májusban kezdődik meg az „aranyszezon”, amikor a kínaiak tömegesen utaznak külföldre.”
A kínai turistaáradat növelheti a helyi GDP-t
Erre a nyilvánvaló tényre legutóbb a Fitch Ratings mutatott rá. Amikor tavaly Srí Lanka csődbe ment, akkor a pénzügyi szakértők ezt jelentős részben a kínai turisták elmaradásával magyarázták. Malajzia GDP-jét idén egy százalékkal emelheti meg az újrakezdődött kínai turizmus. Thaiföld pénzügyminisztere pedig úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy az újrainduló kínai turizmus meghatározó szerepet játszhat abban, hogy elérjék az idei 3,8 százalékra tervezett GDP-növekedést.
200 milliárd dollárt hozhat az idén a kínai turisták visszatérése a globális piacra – írta ezzel kapcsolatban a londoni Financial Times.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Fontos volna a változás, mert aggasztó állapotban vannak a gyerekek, ezért a Bethesda Kórház szakemberei közös, családi képernyőcsökkentési programot dolgoztak ki. Nagy Péter gyerekpszichiáterrel beszélgettünk.
Az izraeli légicsapások egy Hamász-forrás szerint teljesen szétverték a terrorszervezetet, és nincs senki, aki újra tudná azt szervezni.
Donald Trump elnök katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította az érintett térséget.
Tovább folytatódik a harc az egykori szövetségesek között.
Amerikai kutatóknak sikerült csodát tenniük.