Huszonkét, az Övezet és Út Kezdeményezésben (Belt and Road Initiative, BRI) részt vevő, ám fizetésképtelen fejlődő országnak összesen 240 milliárd dollárnyi mentőövet biztosított Kína 2008 és 2021 között, állapítja meg egy kedden publikált tanulmány.

A mentőövek folyósítása ráadásul az elmúlt néhány évben pörgött fel látványosan, miután egyre több ország jelentette, hogy képtelen visszafizetni az ázsiai nagyhatalom által a program keretében nyújtott kölcsönöket. A mentőövek összegének közel 80 százalékát Peking 2016 és 2021 között osztotta ki, a kedvezményezettek között ott van Argentína, Mongólia és Pakisztán is, állapították meg együtt a Világbank, az AidData, a Harvard Kennedy School és a Kieli Világgazdasági Intézet kutatói.

Kína a hitelek túlnyomó részét a BRI 2013-as indulása és 2016 között folyósította. 2016 után a hitelezés nagyot fékezett, akkor már tisztán látszott, hogy több projekt esetében visszafizetési gondokkal küzdenek a házigazda partnerországok. A Világbank egy kutatója azzal kommentálta a fejleményeket, hogy Kína valójában a saját bankjait akarja menteni, azért szállt be a nemzetközi segélyezés "rizikós bizniszébe".

Peking határon túli hitelezésének kevesebb mint 5 százaléka ment törlesztési nehézségekkel küzdő országokba 2010-ig, ám 2010 és 2022 között ez 60 százalékra szökött fel. Argentína kapta a legtöbb pénzt, 111,8 milliárd dollárt, Pakisztán 48,5 milliárddal a második a listán, Egyiptom a harmadik, 15,6 milliárddal, kilenc ország pedig kevesebb mint 1 milliárd dollár kölcsönt kapott.

A tanulmány egyik szerzője szerint Kína segélyezése "zavaros és koordinálatlan". A pénz négyötöde a közepes bevételű országokba megy, az alacsony jövedelműek inkább türelmi időt kapnak, illetve meghosszabbítják nekik a lejáratokat.

Kína Övezet és Út Kezdeményezéséről, annak részleges kudarcáról, és különösen Peking afrikai nyomulásáról hamarosan bővebb cikkben is foglalkozunk a hvg360-on.

(Reuters)