Súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban – írja a Direkt36 a birtokába került számvevőszéki jelentéstervezet alapján.

Az ÁSZ a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. gazdasági tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben az adófizetőktől származó vagyon felett rendelkezett, ám az ÁSZ szerint befektetéseit „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában hajtotta végre.

A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része jelentősen lecsökkent,

miközben a pénzből részesültek Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek.

Az ÁSZ szerint az Optima Befektetési Zrt. országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, aminek nem találták racionális okát. Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több száz milliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amihez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat vesztettek értékükből. Emellett az Optima közel 130 milliárdhoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól kötvénykibocsátás útján, amire visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni. Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, ami a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető.

A jelentéstervezet kiterjedt vizsgálat alapján készült, amit megosztottak az érintett szereplőkkel, hogy reagáljanak a benne szereplő megállapításokra. Az ÁSZ a Direkt36-tal csak annyit közölt, hogy a jelentéseket napokon belül nyilvánosságra hozza. Az új jegybanki vezetés az MNB szerint fontos feladatának tekinti, hogy „minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására”.

Matolcsy Ádám a Direkt36 megkeresésére annyit közölt, hogy az ÁSZ-vizsgálat tartalmáról személyesen nincs tudomása, ő is csak a sajtóból értesült róla, de szerinte nem szereplője a vizsgálatnak, így nem is feladata reagálni arra.

Az oknyomozó portál felidézi, hogy az MNB 2014-ben hat alapítványt hozott létre, amelyeknek a rendelkezésére bocsátott összesen 266,4 milliárd forintot. Ezek 2019-ben egy alapítványba, a Pallas Athéné Domus Meritibe olvadtak össze. Az alapítványi vagyon kezelésére már 2015-ben külön cég jött létre, az Optima Befektetési Zrt., amely a részben állami tulajdonban álló MBH Banktól és a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól is forrásokhoz jutott. Így közel 500 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkezett, amelyből több mint 400 milliárd forint közpénzből származott.

A pénzt az Optima jelentős részben arra fordította, hogy két külföldi, ingatlanbefektetésekkel foglalkozó társaságban szerezzen részesedést. A jelentéstervezet szerint 2023 végén az Optima birtokolta a GTC S. A. lengyelországi társaság 62,61 százalékát. Ez a cég 42 milliárd forintnyi eurót fizetett ki olyan ingatlanokért, amelyeket a Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó Száraz István érdekeltsége, a Quartz Alapkezelő kezel. Ezek az ügyletek a Válasz Online korábbi cikke szerint sok esetben milliárdos nyereséget hoztak a Quartz által kezelt alapoknak. Az Optimához került a svájci Ultima Capital S. A. 33 százalékos, illetve 25 százalékos részvénycsomagja is. Ez a cég többek között európai luxusingatlanok üzemeltetésével és fejlesztésével foglalkozik.

A GTC megvásárlásáról az ÁSZ szerint az alapítvány kuratóriumának tagjai kevesebb mint öt óra alatt döntöttek egy hiányos, megalapozatlan előkészítő anyag alapján, így a meghozott döntés sem volt kellően megalapozott. A tulajdonrészért az Optima-csoport 31 százalékkal, közel 60 milliárd forinttal magasabb összeget fizetett annak tőzsdei értékénél. 2024 végére a megvásárolt részvénycsomag értéke több mint 160 milliárd forinttal csökkent. Az Ultima Capital részvényeinek ára 2024 decemberére ugyancsak csökkent, 20 százalékkal.

A befektetések után az alapítvány működése és fizetőképessége veszélybe került, amiről a felügyelőbizottság beszámolt az MNB akkori elnökének, Matolcsy Györgynek. Ő ugyancsak jelentős pénzügyi nehézségekről számolt be az ÁSZ elnökének küldött levelében. Az ÁSZ szerint az is felmerült, hogy az alapítvány beszámolói nem adnak megbízható és valós képet a szervezet gazdálkodásáról. Ezt a Pénzügyminisztériumnak is jelezték, majd a tárca néhány rendkívüli vizsgálat után kötelezte az alapítvány könyvvizsgálóját a 2021-es, 2022-es és 2023-as jelentések visszavonására.

Az Mfor már tavaly arról írt, hogy az alapítvány vagyonának gyarapodása messze elmaradt az inflációtól, és a kormány már 2020 végére ígérte, hogy az EU előírásának megfelelően felszámolja a szervezetet. Egy évvel ezelőtti cikkünkből pedig kiderül, hogy az akkor Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium kezdeményezte a jegybanktörvény módosítását, hogy rálátása legyen a jegybank alapítványának gazdálkodására. Varga azóta az MNB elnöke: miután megérkezett a jegybankhoz, váratlanul lefejezték az alapítványi vagyont forgató céget, és az eddigi, áttekinthetetlen vagyongazdálkodás felülvizsgálatát ígérték.