"Amikor egy főnök széttárja a karját, és azt mondja: fiúk, nem tudok segíteni rajtatok, jelentsetek fel, akkor már nagy a baj" - summázta a helyzetet Nyulász Ferenc, 27 éves komlói bányász, akit a társai Nyuszinak becéznek. Egyik kollégája - aki pedig a helyi folklórban a Kecske névre hallgat -, a 42 éves Hajós Károly mindehhez hozzáfűzte: "Ráadásul még egy ügyvéd ismerősének az elérhetőségét is megadta!"

Az észak-spanyolországi León tartományban a Hullera Vasco Leonesa (HVL) bányavállalkozással kötött szerződés értelmében a 2M Mecsek Marketing S.L. (2M S.L.) alkalmazottaiként szenet fejtő, vágathajtásban közreműködő magyar bányászok helyzete tavaly decemberben vált bizonytalanná. A bányában akkor tűz ütött ki, és az ünnepekre hazatért dolgozók napokig nem tudták, érdemes-e visszautazniuk, felvehetik-e a munkát. A bizonytalanság ellenére a tavaly alkalmazott 93 bányásznak több mint a fele visszaszállingózott, ha másért nem, a spanyol munkanélküli-segély reményében. Közülük 15-en a bánya helyreállításán dolgoznak - mondta a HVG-nek Várbíró Gábor, az őket foglalkoztató spanyolországi cég magyar ikervállalata, a 2M Mecsek Marketing Kft. (2M Kft.) fő tulajdonosa, elismerve, hogy azt is a szokásos bér "nagyjából" kétharmadáért teszik.

Magunk ellen beszéltünk - reagált Nyulászék kifakadására Várbíró, aki saját gesztusukat a "jóindulat jelének" tekinti. "Munkahely hiányában nem tudjuk alkalmazni őket. Ha viszont feljelentenek minket, spanyol bíróság elé kerül az ügy, ahol cégünket elmarasztalják, de mivel annak jelenleg nincs jövedelme, a bíróság megítéli a munkanélküli-segélyt" - taglalta a várható esélyeket. "Nincs tolmácsunk, és ebben a madridi nagykövet asszony sem tudott segíteni" - nyilatkozták a dolgozók telefonon a HVG-nek. Hajós és több tucat kollégája január 21-én valóban a spanyol munkaügyi és társadalombiztosítási felügyelőséghez fordult, mivel nem kapták meg a január 15-én esedékes, decemberi fizetésüket. Egy héttel később a bér megérkezett a számlájukra, a felügyelőség pedig lapzártakor is vizsgálódik.

A növekvő szén-monoxid-szint már tavaly december közepén jelezte a tűz veszélyét, ami végül a bánya lezárásához vezetett. Az ott dolgozó mecseki és borsodi bányászok - akiket a 2M S.L. foglalkoztat, mióta az apa és fia, Várbíró Gábor és Zsolt tulajdonában lévő 2M Kft. egy nemzetközi pályázaton koncessziós jellegű megbízást kapott a szén kitermelésére (HVG, 2001. július 7.) -, ahogy eddig minden év végén, tavaly is hazautaztak a családjukhoz. Ezzel egy időben munkaadójuk, a 2M S.L. közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyukat. Ez is a "szokásos" koreográfia része: a HVL a 2M S.L.-lel minden év szeptemberében egyéves szerződést köt a szén kitermelésére, az utóbbi pedig decembertől decemberig állapodik meg a feltételekről a bányászokkal. "A karácsonyi időszakra a spanyol társadalombiztosításból (tb) is kijelentjük őket" - mondta Várbíró, aki szerint a szerződés "most szünetel". A munka felvételére az eddigi gyakorlat szerint január első hetében került sor, ami viszont az idén, a még egy hónap után is tartó tűz miatt elmaradt. A Spanyolországból január 20-án az RTL Klub Híradójához, majd a Dunántúli Napló című laphoz fordult bányászok kétségbeesetten tudatták, sem munkájuk, sem fizetésük nincs, és érdemi információt sem kapnak vezetőiktől.

Most pedig lemaradhatnak még a munkanélküli-segélyről is. Várbíró szerint erre azok jogosultak, akik harminc napon belül bejelentkeznek az illetékes hatóságnál. A spanyol Országos Munkaügyi Intézet szerint ezt 15 napon belül kell megtenniük, s egy év munkaviszony után négy hónap, másfél év után hat hónap munkanélküli-ellátás adható - és így tovább. Tehát a legrégebben kint levők egy évig kaphatnának segélyt, ha addig ott maradnak, és ha igényük megfelel a követelményeknek. "De nem felel meg" - véli Asunción Martínez, a castilla-leóni munkaügyi tanács hivatalvezetője -, mert a segély feltétele az elbocsátás. Arra a kérdésre pedig, hogy a 2M S.L. vezetői folytattak-e velük külön tárgyalásokat a bányatűz kapcsán előállt vis maiorról, azt válaszolta: "A magyar cég részéről semmiféle megkeresés nem történt." Pedig hasonló esetben a munkáltató öt napon belül kezdeményezheti a dolgozók munkaviszonyának felfüggesztését, akik átmeneti juttatásban részesülhetnek - ahogy a HVL alkalmazásában álló bányászok ezt meg is kapták.

A magyar bányászok alkalmazását a Vasco szakszervezetei - a Comisiones Obreras, az Unión General de Trabajadores (UGT) és az Unión Sindical Obrera -, valamint a környező települések, La Pola de Gordón és La Robla polgármesterei 2000 nyárutóján meg akarták akadályozni, mivel a HVL várólistájára 3 ezer spanyol iratkozott fel munka reményében. A szakszervezetek egészen a spanyol gazdasági minisztériumig mentek, ám hiába. A HVL ugyanis költségei csökkentése miatt érdekelt volt a magyar munkaerő importjában, és a termeléshez 1998 és 2006 között uniós pénzeket is igénybe vesz. Az EU szénprogramjának keretében a tagállamok vállalatai a működési költségekre, az előnyugdíjazásra, a termelés csökkentésére, valamint új munkahelyek teremtésére kaphatnak támogatást, amire a HVL is rástartolt. A helyi ellenkezés dacára a kezdetben harminc-negyven fős magyar létszám csakhamar száz körülire duzzadt, és a komlói Zobák-akna bezárása következtében utcára került dolgozók egy része kereseti lehetőséghez jutott. A cél kétszáz fő foglalkoztatása és évente 400 ezer tonna szén kitermelése lett volna, ám ilyen mértékűre már nem sikerült felfuttatni a magyar részvételt.

Pedig a magyar bányászok általában havi négy hetet dolgoztak heti hat munkanappal, míg spanyol társaik három hét - hetente mindössze ötnapi - munka után egy hetet pihentek. A magyarok közül jó néhányan rendszeresen vállaltak 16 órás műszakot, így akár 1300 eurós havi fizetés is összejöhetett - szemben a helyiek 1600 eurós átlagbérével. 2003 nyara óta a mecsekieknek tudomásul kellett venniük egyes megszorításokat is: lakbértámogatásuk és keresetük - az utóbbi 20 százalékkal - csökkent, a La Robla és Komló közötti, alkalmi, céges buszjárat megszűnt, végül a fizetéseket a termeléshez kötötték, holott a kitűzött 100 százalék szinte teljesíthetetlen volt. 2004 februárjában például a napi 600 tonnának csupán a 80 százalékát hozták. Az elkeseredett bányászok az UGT-hez fordultak, amely ügyükben közvetítő szerepre vállalkozott.

A vizsgálódások során kiderült, hogy ugyanarra a munkára két különböző tartalmú szerződést írattak alá a bányászokkal; a Spanyolországban a munkaügyi tárca pecsétjével ellenjegyzett, hivatalos, spanyol nyelvű szerződést fordítás és tolmács hiányában. E szerint a munkavállaló - beosztása szerint "mélyművelésben dolgozó fejtési bányász" - a Pozo Emilio üzemében "az első három szinten vágathajtást és omlasztást végez (...) önállóan, a saját vállalat alkalmazásában", a munka- és pihenőidőt az érvényes törvények és szakágazati keretegyezmények szabályozzák. Ennél jóval szigorúbb a magyar nyelvű szerződés, amely rögzíti: "A munkavállaló tudomással van arról, hogy a jelen megállapodás alapján elvállalt munkavégzés a magyarországi munkavégzéstől több tekintetben eltér, fokozott igénybevételt jelent munkavállaló részére, így különösen az alábbiak miatt: A munkaidő hétfőtől szombatig, 6 napos munkahétben történik, váltott műszakban, nyolcórás munkaidőben." Az évi szabadság minden ledolgozott hónap után két nap, a fizetés nélküli szabadság maximum 24 nap, amelyből hat napot a karácsonyi szünetre kell tartalékolni - áll a Várbíró Zsolt ügyvezető aláírásával és a 2M S.L. pecsétjével hitelesített szerződésben, megtoldva azzal, hogy a munkakört a munkáltató határozza meg az igények szerint, átmeneti időszakra akár szüneteltetheti is, amennyiben a spanyol fél létszámcsökkentést követel. Létezik egy harmadik, munkaerő-közvetítői szerződés is a 2M Kft. és a 2M S.L. között.

Valóban sokat túlóráztak a bányászok - ismeri el Várbíró -, ám ezt "lecsúsztathatták, vagy kifizettük nekik, és ők az utóbbit választották". A minden év szeptemberében lejáró HVL-szerződés eddig automatikusan ment tovább, és ő most is bízik benne, hogy egy-két hónap múlva folytatni lehet a kitermelést. "Megpróbálunk kinyitni egy olyan részt, amelyet nem érintett a tűz, ez harminc embernek munkát jelenthet" - mondta. Perspektivikusan azonban akkor lehet szó a szerződés szerinti folytatásról, ha a kitermelt szén ára - vagy a méterben elszámolt vágathajtás ellenértéke - meghaladja a bérköltséget. "Már tavaly is többet fizettünk, mint amennyi bevételünk volt - ismerte el -, a spanyol tb-nek is tartozunk, adósságunkat három-négy év alatt akarjuk kiegyenlíteni." Az ily módon a pénze után futó 2M S.L. tekintélyes tőkeinjekcióra a 2M Kft. részéről sem számíthat, mivel az 2003-ban minimális, 3 millió forintot alig meghaladó nyereséggel működött, tavaly azonban már szintén veszteséges volt.

ARANYOS ESZTER, ENGI EMESE