"Tizenöt éve a hétfő reggel még igazi Casablanca volt. A gyári melós hétvégén kirúgott a hámból, hétfőn elaludt, és taxival ment dolgozni. Ezt ma már nem engedheti meg magának" - réved a múltba Tóth Csaba taxis, aki szerint az ő szokásos tarifáit az utasok ma is drágállják. Jelenleg a fővárosban egy telefonon rendelt taxi átlagosan 180 forintos kilométerdíjjal szállít, míg az utcán leintett körülbelül 240 forintért. Április-májustól - feltéve, hogy a fővárosi közgyűlés rábólint a rögzített hatósági ár bevezetésére - minden taxis 240 forintot számláz majd kilométerenként, az alapdíj 300 forint lesz, a várakozás percenként 60 forint, a telefonon rendelt kocsiért pedig 300 forintos plusz kiállási díjat kell leszurkolni. Ez utóbbira az előterjesztő Rusznák Imre - a közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának elnöke - szerint azért van szükség, mert a telefonos rendelés a diszpécserszolgálat üzemeltetése miatt drágább, emellett a taxis gyakran kilométereket autózik üresen a megadott címre.

Az új módival feltétel nélkül azonosuló Taxigépkocsi-vezetők Független Szakszervezete (TFSZ) úgy kalkulál, hogy a rendelet maximum 9 százalékos áremelést jelentene a mai tarifákhoz képest. Ám ez aligha felel meg a gyakorlatnak, a piac ugyanis az utcára az olcsóbb, telefonos tarifákat árazta be. "Az élelmes utas még akkor is felhívja mobilról a központot, ha a droszton vagy az utcán száll be, és akkor kedvezményes tarifára jogosult" - avat be a költségcsökkentő fogyasztói trükkök egyikébe Tóth Csaba. "Mivel a legtöbb rendelés telefonon érkezik, ráadásul ezek 60-80 százaléka a még kedvezményesebb szerződéses ügyfelektől származik, a tervezet elfogadása 60 százalék fölötti áremelkedést jelentene" - állítja Sipeki József, a Taxi 2000 igazgatója. Veszlényi Gábor, a Főtaxi Rt. forgalmi igazgatója még ennél is magasabb, 80-90 százalékos drágulással fenyeget. Épp e riogatásokra válaszul közölte a TFSZ, hogy ilyen túlzó kijelentést csak az tesz, aki 10-15 éve nem taxizott, és egyetlen gépkocsi beszerzési, üzemeltetési költségeit sem viselte.

"Nincs szó jelentős áremelésről - véli Rusznák is -, csak egy új rendszer bevezetéséről. Rövid távon csökkenhet a taxisok forgalma, de hosszú távon utas is, taxis is jól jár." Ám a fuvarszervezők ebben nem annyira biztosak. Főleg attól tartanak, ha a hatósági árakat a "céges", szerződéses ügyfelekre is kiterjesztik, sok megrendelő lemond a taxizásról. Rusznák maga is úgy érti, hogy az új díjszabás a céges fuvarokra is vonatkozik. Vele ellentétben a tervezetet végigböngészve Darázs Ferenc, a közigazgatásra is szakosodott Darázs, Szabó és Társai Ügyvédi Iroda vezetője arra a következtetésre jutott, hogy az árak megállapításáról szóló törvény alapján megengedhető a felek különalkuja; a céges megrendelőkkel szerződő taxitársaságok a hatósági ártól lefelé továbbra is eltérhetnek.

A szakma egy része nem hisz a rendeletterv legfőbb indokaként felhozott kiszámítható fuvardíjakban sem. A nagy társaságok eddig is hasonló áron dolgoztak, olyannyira, hogy nyolcukra 29,8 millió forintos bírságot szabott ki két éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), kartellezés miatt. "Nem látom sem költségalapúnak, sem gazdaságilag indokoltnak a tervezetet" - foglalja össze a GVH véleményét Kovács Csaba irodavezető, hozzátéve, hogy a versenyhivatal véleményére a főváros nem volt kíváncsi. Rusznák maga is elismeri, hogy nem költségalapon vagy piaci elemzéseket figyelembe véve határozta meg a tarifát, hanem a benzin árából kiindulva, de szerinte ez megfelel a nyugat-európai gyakorlatnak. Csakhogy több taxis szerint ez a számítás ma már idejétmúlt, mert egy lízingelt vagy bérelt autóval futó taxis havi fix költsége 200 ezer forint fölött van, s a szolgáltatás jövedelmezősége nem a benzináron múlik. Az esetenként irreálisan magas számlák mögött egyébként sem a kifüggesztett díjtáblázatban szereplő tarifák keresendők, hanem a megbuherált, úgynevezett "pörgetős órák", amelyek gyorsabban számolják a kilométereket (nem is állhatnak, mivel a fővárosi közgyűlés 1998-ban a nappal elkérhető alapdíjat 300 forintban, a kilométerdíjat 240 forintban maximálta; éjszaka 420 forint az alap- és 336 forint a kilométerdíj plafonja).

Nem örülnek a kiállási díj bevezetésének a fuvarszervező cégek, amelyek a taxisok által havonta fizetett 30-60 ezer forintos díjakból élnek, amiért cserébe a telefonon bejövő címeket közzéteszik. Ugyanakkor a TFSZ közleménye szerint egy-egy fuvarszervező irodával szerződésben álló taxis évente 10-15 ezer kilométert is ingyen "gurul", mire az URH-n magadott címekre odaér. "Nagyon helyesnek tartom a fix tarifát és a kiállási díjat is" - mondja például Lombosi Tibor, aki nyugdíja mellett "mezítlábas" taxisként dolgozik Óbudán. Nem csoda: árai azonosak a taxis cégek tarifáival, és ha a spórolós utasok a telefonálás helyett a drosztokra kezdenek járni, nőhet a forgalma. Mások viszont úgy vélik, a jól bejáratott telefonos rendelések megdrágítása mögött a taxisok drosztokra kényszerítése állhat. Ami tavaly április óta évi 17 ezer forint leperkálása mellett amúgy kötelező is (HVG, 2004. február 21.), ám férőhelyből változatlanul kevés van: a 6500 budapesti taxisra csupán 1500 jut. A taxisok a drosztolás helyett változatlanul főleg "tutiznak", azaz igyekeznek a jó vételkörzetű helyeket elfoglalni.

A budapesti példán felbátorodva a náluk lényegesen alacsonyabb tarifákkal dolgozó vidéki kollégák is próbálnak áremelést kicsikartatni saját helyhatóságuknál. Nyíregyházán jelenleg 90-100 forint között van az alapdíj, a kilométerdíj pedig 150-160 forint közé esik. Ezzel szemben 200-250 forintos alapdíjat és 200 forintos kilométerdíjat szeretne Zatureczki Pál, a legnagyobb helyi társaság, a Szabolcs Taxi tulajdonosa. "Az árharcot már nem lehet bírni. Nyáron még olyan akciónk is volt, hogy 500 forintot elengedtünk a fuvardíjból" - indokolta a HVG-nek. Márpedig ez ingyen taxizást jelent, Nyíregyházán ugyanis egy átlagos út körülbelül 400-500 forintba kerül. Mikó Dániel, a város MSZP-s alpolgármestere szerint azonban nem biztos, hogy szerencsés, ha az önkormányzat beavatkozik a piaci folyamatba. "Nem hinném, hogy az önkormányzatnak kellene lenyeletnie a keserű pirulát, az áraikat nélkülünk is megemelhetik a taxisok, ha akarják."

Miskolcon 1999 óta 180 forint a maximális alap- és kilométerdíj, amit a valós tarifák hat év alatt sem közelítettek meg; 130 forint körül vannak. Ennek ellenére 200 forintos alapdíjat és 160 forintos kilométerdíjat tart kívánatosnak Devera István, a Nonstop Taxi Kft. ügyvezető igazgatója. Ezt a helyi kamara is támogatja, a miskolci önkormányzat pedig áprilisi közgyűlésén határoz róla. "Az egyik társaság tavaly nyáron 55 forintos kilométerdíjjal kecsegtető akciót hirdetett, ami sértette a többi érdekeit" - hoz példát az árháborúra Csiszárné Sajgó Erika, a hatósági és ügyfélszolgálati főosztály vezetője, aki azonban a hatósági ár bevezetését nem ezzel, hanem a kiszámíthatósággal és az ellenőrizhetőséggel indokolta. Arra a kérdésre, hogy az utasok érdekét nem sérti-e az áremelés, a főosztályvezető azt válaszolta: az önkormányzatnak a vállalkozók érdekeit is képviselnie kell.

Debrecenben a budapestihez hasonló árakon jár a taxi, áremelést nem is kértek a fuvarozók, a fix tarifát csupán a drágán szállítók ellen szeretnék bevetni, akik Gál József, a Hajdú-Bihar Megyei Magánfuvarozók Ipartestületének titkára szerint elijesztik az utasokat. Ennek ellenére az önkormányzat a be nem avatkozás mellett tette le a voksát. "Egy tízéves Suzuki ne kerüljön annyiba, mint egy klímás luxusautó. Nem látom be, hogyan javítana az árszabályozás a szolgáltatás színvonalán" - mondta a HVG-nek Pajna Zoltán fideszes alpolgármester, aki szerint a taxisok 85-90 százaléka hatósági beavatkozás nélkül is azonos áron fuvaroz.

HERMAN BERNADETT