Tetszett a cikk?

Három hónapja nem képes lezárni a Magyar Telekom tavalyi üzleti évét montenegrói leánycége vitatott szerződései miatt. A részvényeseik így egyelőre nem kapnak osztalékot.

HVG
Újabb 6 millió forintos, a tőkepiaci törvény által kiszabható maximális bírságot rótt ki kedden a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett Magyar Telekom Nyrt.-re (MTelekom) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A távközlési cég ugyanis többszöri felszólítása és a két és fél hónappal ezelőtti 6 milliós pénzbüntetése ellenére sem hívta össze éves rendes közgyűlését, hogy a részvényesekkel elfogadtassa 2005. évi mérlegét és eredménykimutatását. Az MTelekom négy hónapja sorra sérti meg a tőzsdei társaságokra vonatkozó jogszabályokat, s mulasztja el a befektetők tájékoztatását, arra hivatkozva, hogy az egyik leánycégénél, a Telekom Montenegrónál több mint fél éve húzódó belső vizsgálat miatt nem tudja lezárni 2005-ös üzleti évét.

Arra, hogy valami nincs rendben a hétfői tőzsdei záróárak alapján harmadik legnagyobb, 886 milliárd forint értékű BÉT-cégnél, először február közepén, az MTelekom 2005. évi gazdálkodásáról közzétett gyorsjelentésből következtethetett a nyilvánosság. E szerint könyvvizsgálója, a PricewaterhouseCoopers Gazdasági és Tanácsadó Kft. véleménye alapján vizsgálatot folytat az egyik, meg nem nevezett leányvállalata által összesen mintegy 700 millió forint értékben kötött szerződések ügyében, mivel felmerült a gyanú, hogy a kontraktusok törvénysértők, és nincsenek összhangban az MTelekom-csoport belső elveivel sem. Mégsem tulajdonítottak a befektetők, illetve az elemzők különösebb jelentőséget ennek a bejelentésnek, hiszen a szerződések összértéke elenyészőnek számított akár a cégcsoport 621 milliárd forintos tavalyi forgalmához, akár 90 milliárdos adózott nyereségéhez képest. Inkább azt értékelte a piac, hogy a cég profitja tavaly 2004-hez képest megduplázódott: az MTelekom papírjai a gyorsjelentés publikálásának napján 0,4 százalékponttal drágultak, miközben a legnagyobb tőzsdei forgalmú és értékű részvények árfolyammozgását jelző BUX-index negyed százalékpontot esett.

Annál nagyobb volt a megrökönyödés március utolsó napján, amikor az MTelekom közzétette, a vizsgált tételek miatt április végéig nem tartja meg 2006. évi rendes közgyűlését, mivel nem tudja auditálni tavalyi adatait. Mivel emiatt a cég megsértette a tőkepiaci törvényt, miszerint a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles legkésőbb az üzleti év végét követő 120 napon belül - tehát április 30-áig - egy országos napilapban, a saját és a BÉT vagy a PSZÁF honlapján megjelentetni éves jelentését, s azt elküldeni a felügyeletnek is, a PSZÁF határozatában figyelmeztette a céget, s felszólította mulasztása mielőbbi pótlására. Ám az éves beszámoló továbbra sem készült el, miközben arra sem derült fény, hogy a vitatott tanácsadói szerződéseket melyik leányvállalat kötötte, a kontraktusok pontosan mire vonatkoztak, ezért a PSZÁF május elején már bírságolt is. Az MTelekom azonban még erre is csak annyit közölt, hogy "bizonyos munkavállalókat átmeneti időre mentesítettek a munkavégzés alól". S hogy a befektetői kedélyeket megnyugtassa, a 100 forint névértékű részvények után a tavalyival megegyező, 70 forint körüli osztalékot helyezett kilátásba.

Pánik nincs (Oldaltörés)

© sxc.hu
Ám a befektetők nehezményezik, hogy az újságok pletykarovataiból kellett megtudniuk, a vitatott szerződéseket vélhetően az a Telekom Montenegro hozta tető alá 2005 őszén, amelynek 76,53 százalékát mintegy 120 millió euróért tavaly év elején vásárolta meg az MTelekom. Mint ahogy azt is, a könyvvizsgáló azért nem auditálta az MTelekom beszámolóit, mert állítólag az ominózus két, piackutatási és jogi tanácsadói szerződést offshore cégekkel kötötték, s a nekik kifizetett összegek nincsenek arányban az elvégzett munkával.

Megfelelő tájékoztatás híján a legkülönfélébb feltételezések forognak közszájon arról, miért kényszerül vállalni az MTelekom a szerződések együttes összegéhez képest aránytalanul nagynak tűnő következményeket. Hiszen nem kétséges, a PSZÁF után az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) még keményebben - szakértők szerint minimum 50 millió forintra - megbünteti majd a céget, mivel neki sem küldte el tavalyi beszámolóit a június 30-ai határidőig. Nem tudni, miért húzza ilyen sokáig a White & Case amerikai ügyvédi iroda a vizsgálatot, amelynek lezárulta után kerülhet csak sor a mérlegzárásra és a közgyűlésre. Az egyik verzió szerint az időhúzás az MTelekomot 59,21 százalékban tulajdonló Deutsche Telekom AG (DT) érdeke, amely arra használná fel a montenegrói bakit, hogy folytassa magyarországi leánycége "németesítését", azaz a tavaly a mobilcég beolvasztásával kiszorított exwesteles vezér, Sugár András után most Straub Elek elnök-vezérigazgató talpára kötne útilaput, s a 2007-ben esedékes vezetőcserét előrehozva már most hazulról hozna új irányítót. A másik feltételezés szerint viszont a White & Case az időhúzással akar betartani a DT-nek az amerikai értékpapírpiacon. Mindenesetre a DT idejében benyújtotta a SEC-hez az MTelekom adatait is tartalmazó 2005. évi beszámolóit, megemlítve az ominózus vizsgálatot - tájékoztatták a HVG-t a DT-nél, elhárítva a további kérdéseket.

Az ügynek eddig egy személyes kárvallottja van, az MTelekom külföldi felvásárlásokat intéző stratégiai igazgatóságának vezetője, Balogh András, aki emiatt múlt pénteken visszaadta július 1-jétől esedékes s egyszer már elhalasztott szakállamtitkári megbízatását a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (utódja még nincs, feladatkörét átmenetileg Garamhegyi Ábel általános államtitkár látja el).

Az elemzők viszont egyelőre nem pánikolnak. "Mai ismereteink alapján nem látunk okot arra, hogy lerontsuk az MTelekom-részvények rövid távú tartási és hosszú távú vételi minősítését, mivel a cég főbb adatai kedvezőek" - közölte a HVG-vel Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője. A Credit Suisse pedig legfrissebb, múlt szerdai elemzésében kifejezetten a távközlési részvények vételére buzdított, azt feltételezve, hogy azok egy év alatt 20 százalékkal is drágulhatnak. Leminősítésre legfeljebb az emelkedő magyarországi kamatok és állampapírhozamok miatt kerülhetne sor, ezek ugyanis nem kedveznek az MTelekomhoz hasonló, elsősorban a magas osztalékfizetési arányuk miatt vonzó papíroknak - mondták az elemzők.

CSABAI KÁROLY

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!