Ismét rózsaszínűre festik az eget tagjaik előtt a nyugdíjpénztárak: a tavalyelőtti kiemelkedő, az esetek többségében 15-18 százalék közötti nettó hozamok után 2005-ben sokan 11-14 százalékos mutatókról számolnak be. Ez a teljesítmény többeknél növekvő reálhozamot jelez, hiszen tavaly az infláció 3,6 százalékra mérséklődött az előző évi 6,8 százalékról. Ennél kedvezőbb startot el sem lehet képzelni az új mutató, az ötéves átlaghozam közléséhez, ami január elsejétől kötelező a pénztárak számára (lásd táblázatunkat).

Nyugdíjpénztári hozamok

	Létszám (fő)* 2005. 12. 31.	Hozam 2005 (%)	Ötéves átlaghozam (%)
Magánnyugdíjpénztár vagy nyugdíjpénztár magánága
OTP Magánnyugdíjpénztár**	723 452	14,18	8,28
Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár	108 079	12,44	9,26
Aranykor Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár**	80 294	10,75***	8,14
Budapest KötelezőMagánnyugdíjpénztár	35 524	11,21	7,86
Erste Bank Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár**	30 055	10,18	8,94
MKB Nyugdíjpénztár	27 000	12,41	9,69
Postás Magánnyugdíjpénztár	22 248	11,76	12,43
Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár	18 924	13,97	10,24
Dimenzió Magánnyugdíjpénztár	12 477	15,94	10,11
VIT Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár	8 344	12,47	9,89
Életút Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár	2 700	11,30	10,32
Önkéntes nyugdíjpénztár
OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár**	225 851	14,03	9,18
MKB Nyugdíjpénztár önkéntes pénztári ág	113 000	12,45	9,72
Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár**	49 596	10,82***	8,12
Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztár	40 477	13,74	9,44
Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár	33 400	9,97	9,10
VIT Önkéntes Nyugdíjpénztár	33 248	13,17	10,59
Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár	27 920	12,23	8,05
Életút Önkéntes Nyugdíjpénztár	22 900	11,40	10,34
Erste Bank Önkéntes Nyugdíjpénztár**	21 220	11,11	8,90

*Ahol külön jelzés nincs, ott a 2005. évi fedezeti tartalékon elért nettó hozam szerepel, az átlaghozam pedig a pénztár teljes vagyonára számított, 2001-2005. évi nettó hozamátlag. **Előzetes, nem auditált adatok. ***A pénztár teljes vagyonára számolt nettó hozam.

A pénztárak hosszú távú teljesítményének összemérését pénzügyi csoporttól független nyugdíjpénztárak szorgalmazták, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) támogatásával. (HVG, 2005. június 25.). A felügyelet azért karolta fel a kezdeményezést, mert az átláthatóbbá teszi a piacot, hosszabb távú gondolkodásra, például a részvénybefektetések növelésére ösztönöz. A magán-nyugdíjpénztári portfóliókat ugyanis mintha beoltották volna a tőzsdei papírok ellen, márpedig így a tagok sem részesednek abból a nagy árfolyamnyereségből, amelyet jó pár év óta rendre elkönyvelnek a parketten. A részvények aránya a teljes magánpénztári befektetésekben utoljára 2004 első negyedévében haladta meg a 10 százalékot, azóta hányaduk 8 százalék körül mozog, miközben a jogszabályok alapján a magánpénztárak már tavalyig is akár a portfólió felét részvényekben tarthatták. Az önkéntes kasszák sem voltak merészebbek, holott ők egészen 60 százalékig elmehettek volna. Január óta pedig minden korlát megszűnt, pusztán a tagok vérmérsékletétől függ, mekkora arányban vásárolnak be az értékpapírokból. Nem használják ki az ingatlanbefektetési limiteket sem. Ha viszont egy pénztár bátrabban válogat az ingatlanalapok között - mint ezt a Honvéd Nyugdíjpénztár tette -, ennek jótékony hatása az eredményben is rögtön meglátszik.

Az év elejétől már kockázatitőke-alapba is fektethetnek a pénztárak, de ez még kevesek fantáziáját mozgatta meg. "Választási évben, a fokozódó bizonytalanság miatt, nem vállalkozhatunk a befektetések radikális átcsoportosítására" - indokolta a HVG-nek Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke, miért nem élnek az új lehetőségekkel. A tavaly úttörő módon elkezdett ingatlanfejlesztést folytatják ugyan, de az elsősorban építési telkek vásárlása révén elért 0,7 százalékos ingatlanhányad 2006-ban csak kismértékben emelkedik. A tervezett lakások építésével ugyanis megvárják az államháztartás konszolidációját, s csak akkor csökkentik majd az állampapír hányadát az ingatlan javára, ha a makrogazdasági környezet kiegyensúlyozottabb lesz. A kincstári kötvények ugyanis egyelőre jól hoznak a konyhára, miután a korábban kibocsátott fix kamatozású papírok árfolyamát hizlalja a folyamatosan csökkenő irányadó jegybanki kamat.

Csakhogy ez a helyzet nem tart örökké, hosszú távon a folytatódó kamatcsökkentés lemorzsolja az állampapírhozamokat, figyelmeztetnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői, akik nemrégiben a szakmát megrázó vitaesten mutatták be azokat a tanulmányokat, amelyekben a nyugdíjpénztárak teljesítményének javulásától tették függővé a kétpilléres nyugdíjrendszer, illetve a jelenlegi nyugdíjszintek hosszú távú fenntarthatóságát. Orbán Gábor és Palotai Dániel jegybanki elemzők számításai szerint a megalakulásuk óta átlagosan évi 2,1 százalékos nettó reálhozamot elérő magánnyugdíjpénztáraknak legalább évi 2,7 százalékos reálhozamot kellene produkálniuk ahhoz, hogy a tagok magánpénztártól várható járadékának értéke versenyt tartson a tébés nyugdíjrésszel. A jobb teljesítményhez egyszerre kellene csökkenteni a költségeket és - kockázatosabb befektetéseket vállalva - növelni a hozamokat. Mindezt gátolja a pénztári piac 90 százalékát lefedő banki és biztosítói hátterű pénztárak közötti csekély verseny - tette hozzá Czajlik István, az MNB pénzügyi stabilitási főosztályának munkatársa.

A pénztári tagok vagyonát a bankok és biztosítók saját csoportjukon belül kezelik, versenyeztetés nélkül, hosszú távra szóló szerződésekkel. Ezzel magyarázható az is, hogy a legnagyobb pénztáraknál alig változott a tagok százalékos díjterhelése, miközben a pénztárakban mind hatalmasabb vagyont kezelnek fix díjjal. "Változtatni kell a szabályozáson, például a több százezres tagsággal rendelkező pénztáraknál meg kellene szüntetni a működésképtelen önkormányzati formát, és a vagyont kezelő pénzügyi csoportoknak tulajdonosi felelősséget kellene vállalniuk" - vázolta a tennivalókat a HVG-nek Kálmán Tamás, az MNB ügyvezető igazgatója.

A jegybankban kisebbfajta nyugdíjreform előkészítése keretében különféle módosítási javaslatokon dolgoznak, amelyek egyeztetését még 2006-ban elkezdenék a Pénzügyminisztériummal és a PSZÁF munkatársaival. A jegybanknál nem tértek ki rá, de a változások ellen leginkább a jelentős lobbierővel rendelkező pénzügyi csoportok ágálhatnak. Ráadásul van köztük olyan, amely visszamenőleg is fel tud mutatni akkora átlaghozamot, hogy lesöpörhesse a központi banki kritikákat. Így tehetne például az MKB Nyugdíjpénztár is, ahol a magánpénztári ágban az évi átlagos reálhozam 3 százaléknál magasabb. Az MKB önkéntes pénztára pedig az alakulása óta eltelt tíz év alatt mintegy 5 százalékos reálhozammal forgatta a vagyont.

A banki és biztosítói hátterű pénztárak csoportja más tekintetben sem egységes. A piacon sokan tudnak az ING és az Aegon Magánnyugdíjpénztárak ügyfélcsábítás miatt kirobbant csatározásáról, amely miatt néhányan versenyfelügyeleti bejelentéseket is sejtenek. A folyamatban lévő eljárások miatt több nagy pénztár például nem volt hajlandó előzetes számokat adni a várható eredményekről, mondván: rosszakaróik beleköthetnek a nem végleges adatokba. Nem véletlen, hogy már sokan várnak a tisztességes piaci magatartás védelmét rögzítő etikai kódexre, amelyhez a nagy pénztárak közül az OTP, az Allianz, a Winterthur, az ING, az MKB és az Aranykor Nyugdíjpénztár már csatlakozott, s a kisebbek közül a Honvéd is feliratkozott. A többieket március végéig várják a kezdeményezők. A kódex fegyelmező erejét többek között az jelentheti, hogy a csatlakozott pénztárak a piacon tapasztalt sérelmeiket egy választott bíróság elé vihetik, amely a piaczavarónak tartott ügyekben hozott döntéseit nyilvánosságra hozza - árulták el a HVG-nek a kódex körül bábáskodó pénztári vezetők.

PAPP EMÍLIA