A beruházás kezdete óta mintegy 45 milliárd forintot - ebből tavaly 15,2 milliárdot - fizetett a főváros (és kisebb...
A beruházás kezdete óta mintegy 45 milliárd forintot - ebből tavaly 15,2 milliárdot - fizetett a főváros (és kisebb részben a kormány) a 4-es metróra, az idei számla várhatóan legalább 50 milliárd forintra rúg. A földalatti-beruházás a jelek szerint mindenek fölött áll, a Városháza a Lágymányosi híd átadása óta eltelt másfél évtizedben nem tartotta fontosnak, hogy a híd közepén meglevő talpfákra rátegyék a síneket. Így az Észak-Budáról az Árpád hídon és a Hungária-körúton közlekedő 1-es villamos kényszervégállomása hat éve a híd pesti lábánál van, s csak 2010 táján van remény rá, hogy a villamos átjut Dél-Budára, a közlekedési operatív program akcióterve szerint akkor is csak a híd lábáig. Merthogy a Kelenföldi pályaudvarig húzódó további útvonaláról még nem készültek jóváhagyásra váró tervek. Vélhetően azért sem, nehogy az onnan induló metró elől annyi utast hordjon el, amennyi - az időközben feljavított útvonalon közlekedő 7-es buszokkal és további két belvárosi villamosjárattal együtt - gazdaságtalanná tenné a metróberuházást. Kimaradt az akciótervből a mostaninál hatékonyabbnak ígérkező 5-ös metró előkészítése - azaz a szentendrei és a csepeli HÉV összekötése.
Pedig a kormány nem is a teljes metróberuházási összeget vette alapul a támogatási döntéskor. A Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér közötti, 3,3 kilométeres második szakasz finanszírozását nem tartalmazza az akcióterv. A Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti első szakasszal együtt a teljes beruházás idei árát a 2002. évi 195 milliárd forintról az infláció, egyes létesítmények áttervezése, a kapcsolódó felszíni beruházások és az uniós támogatási konstrukció előtt nem alkalmazott, 40 milliárd forintos tartalékkeret bevezetésével együtt 485,6 milliárd forintra sikerült feltornásznia a fővárosnak. A kormány ebből 350 milliárdos beruházási költséget vett számításba az első két évre, s ehhez hagyott jóvá 260 milliárd forintnyi uniós forrásigénylést. "Jelenleg is tárgyalunk róla, hogy a beruházás mely elemeire adhatjuk be támogatásigényünket" - világosította fel a HVG-t Becker László, a főpolgármester által kinevezett metróbiztos. Vagyis most alakul ki, pontosan mire is fordítsák a 350 milliárdos keretet.
Ez a summa feltehetőleg elég az első tíz állomásból álló szakasz megépítésére és néhány felszíni beruházásra, talán még a szerelvények vásárlására is. "A labda a főváros térfelén van, az általuk beadott pályázat minőségétől függ, hogy Brüsszel jóváhagyja-e a kormány által javasolt támogatást" - említette Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Az 50 millió eurót meghaladó beruházásokról ugyanis az Európai Bizottság egyenként dönt. Így a múlt heti után mintegy fél év múlva újabb píárkampány következhet a főváros által összeállítandó pályázati anyag beadásáról, majd újabb hónapok múlva az arra adott brüsszeli válaszról. Elutasítástól azonban aligha kell tartania a Városházának, hiszen a kereteket már kialkudta a kormányzat az Európai Bizottsággal. "Magát a beruházást nem, legfeljebb a pályázati anyagunkat kell majd módosítani" - jellemezte a helyzetet a metróbiztos.