Tetszett a cikk?

Fellélegezhet a kormány és az önkormányzatok többsége is, miután az Európai Bíróság a múlt héten úgy döntött: nem ellentétes az uniós előírásokkal az iparűzési adó. Pórul jártak viszont az iparűzési adó eltörléséért pereskedő cégek.

Attól még nem kell szeretni, hogy az Európai Bíróság (EB) nem talált benne kivetnivalót - így is összegezhetők az adó-tanácsadói reagálások arra a múlt csütörtöki hírre, mely szerint a luxembourgi székhelyű testület szabad utat adott az iparűzési adónak (ipa). Ezzel ellentétes ítéletre csak az ipa legvérmesebb ellenzői számítottak azok után, hogy az EB szinte pontosan egy évvel ezelőtt jogszerűnek ítélte Olaszország hasonló regionális adóját (HVG, 2006. október 14.).

A múlt heti ítélet közvetlen előzménye, hogy a Zala Megyei Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság kérte az EB döntését arról, összeegyeztethető-e az iparűzési adó a hozzáadottérték-adóról (héa) szóló uniós irányelvvel, különös tekintettel arra, hogy a tagállamokban egyetlen forgalmi típusú adó lehet, mégpedig az általános forgalmi adó (áfa). Magyarországon eddig a Pénzügyminisztérium közlése szerint mintegy száz cég fordult bírósághoz amiatt, mert szerintük Magyarország 2004. május 1-jei uniós csatlakozása óta a héa-irányelv következtében nem lehetne iparűzési adót szedni.

Az EB elé azonban csak kilenc társaság (köztük például a Kögáz, két E.On-cég, az OTP Bank, az OTP Garancia, a Tesco, az Erste Bank, valamint a Vodafone Magyarország) és a Zala Megyei, illetve a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal között folyamatban lévő eljárások alapján terjesztették elő a kérelmet. Ebben arra kértek választ a magyar bíróságok: azzal, hogy a csatlakozási szerződés lehetőséget adott Magyarországnak az ipa-mentességek és -kedvezmények 2007. december 31-éig történő fenntartására, egyúttal az ipa (átmeneti) fenntartásához is hozzájárult-e. Amennyiben erre nemleges a luxembourgi testület válasza, arra kértek értelmezést, hogy az ipa az uniós irányelv alapján forgalmi jellegű adónak minősül-e.

Az EB először a második kérdést vizsgálta, hiszen ha ennek során arra a következtetésre jut - mint ahogy az a múlt héten történt -, hogy az ipa nem forgalmi jellegű, akkor fölöslegessé válik az első kérdés. A testület mindenekelőtt leszögezte: egy adó forgalmi jellegű, ha rendelkezik a héa alapvető jellemzőivel, még akkor is, ha nem mindegyikkel. Az EB mostani ítélete során pontosította, mi tekinthető alapvető jellemzőnek. Négy karakterisztikus jegyről van szó: az áfát minden tevékenységre, általánosságban alkalmazzák, összege arányos a termék, illetve szolgáltatás árával, az adót a teljes vertikumban a termeléstől az értékesítésig fizetni kell, de az előzőekben megfizetett adó levonható, és az áfa végül a fogyasztót terheli.

Ezzel szemben az ipát nem feltétlenül kell fizetni, csak akkor, ha a helyi önkormányzat bevezeti. 2006-ban Magyarország háromezernél több települése közül 2651-ben volt ipa, sok helyütt számos kedvezménnyel (például a kezdő, illetve az alacsony árbevételű vállalkozásoknak). Az ipa mértéke sem egységes: maximum 2 százalék, de ennél alacsonyabb kulcsról is dönthet az önkormányzat. Az ipa nem teljesíti az ár-adó arányosság feltételét sem. Egyrészt, mert nem a termék, illetve szolgáltatás ügyletenkénti értékesítése után, hanem egy év korrigált nettó árbevétele után szabják ki (azaz bizonyos költségek levonhatók, és ezek tevékenységtől függően eltérőek lehetnek).

Nem arányos az ipa az árral amiatt sem, mert a szabályozás az átalányadózóknak megengedi, hogy az ipát is átalányban fizessék. Nem felel meg az ipa annak a karakterisztikus jegynek sem, hogy a fizetendő adót egy az egyben csökkenteni lehessen az előzőleg megfizetett adóval. Végül a héa negyedik karakterisztikus jegyével kapcsolatban is arra jutott az EB, hogy nem jellemző az ipára. A testület elismerte ugyan, hogy a vállalkozások arra törekednek, hogy adóikat a végső fogyasztóra terheljék, ugyanakkor leszögezte: az ipa áthárítása nem szükségszerű, s az áthárítást a vevő nem ismeri fel úgy, mint például a számlában kötelezően szerepeltetendő áfát.

Két éve még senki sem lehetett biztos az ügy kimenetelében. Nem véletlen, hogy 2005 őszén a Gyurcsány-kormány javaslatára az Országgyűlés úgy döntött: 2008. január 1-jétől (vagyis a csatlakozáskor elfogadott kedvezmények fenntarthatóságának lejártát követően) megszűnik az ipa. Szűk egy éven belül azonban visszatáncoltak a képviselők; pillanatnyilag nincs dátum az adószakértők által legigazságtalanabbnak tartott adó végleges eltörlésére.

A tavaly nyári parlamenti hátraarcot a minden fillérre igényt tartó konvergenciaprogram indokolta, de egyes feltételezések szerint az is bátorságot adott a kormánynak javaslata előterjesztéséhez, hogy jó füleseket kaptak Luxembourgból az olasz regionális adó várható sorsáról. Magyarország esetében nem csekély összegről határozott az EB; az idén várhatóan 420-430 milliárd forint is csuroghat ipából az önkormányzatok kasszájába. Ha ez a summa kiesik, főhetett volna a kormány feje, milyen új adóból teremt pótlólagos forrást. Korábban arról volt szó, hogy ez a kötelező ingatlanadó lett volna. A mostani adócsomagban viszont csak a - helyi adókról szóló törvényben jelenleg is szereplő - építmény- és telekadót konstruálnák újra. E szerint ezeket a kötelezően nem bevezetendő adókat értékalapúvá tennék, igaz, csak 2009-től.

Megoszlanak a vélemények arról, mi lett volna, ha az EB mégis elmeszeli az ipát. Voltak, akik a csatlakozásig visszamenőleg ezermilliárd forintos visszatérítési kötelezettségről beszéltek, de az EB korábbi ítéleteiből akár arra a következtetésre is lehetett volna jutni, hogy csak a jövőre nézve tiltja meg az ipát. Benne volt a kalapban az is, hogy csak azok lesznek jogosultak visszatérítésre, akik peres útra terelték az ipa ügyét - a PM szerint az utóbbi esetben 25 milliárd forintnyi lett volna a visszafizetési kötelezettség.

Most viszont azok a vállalkozások jártak pórul, amelyek teljes ellenállást tanúsítottak, például be sem vallották és meg sem fizették az iparűzési adót. Ez ugyanis adóhiánynak minősül, ami után 50 százalékos bírságot és (a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő) késedelmi pótlékot kell fizetni. Csak az utóbbira kötelezett viszont az, aki bevallotta, de nem fizette meg az ipát. Kisebb vesztességgel úszták meg az ügyet azok, akik bevallották, befizették, majd ezt követően nullásra önellenőrizték bevallásukat, de nem kérték vissza az ipát: nekik 200 ezer forint önellenőrzési pótlékot kellett fizetniük. Ennél is óvatosabb stratégiát ajánlott ügyfeleinek a Deloitte Zrt. - hangsúlyozta a HVG-nek Oszkó Péter, az adótanácsadó cég a Kögázt és társait Luxembourgban is képviselő elnök-vezérigazgatója.

A nullás önellenőrzéssel ugyanis a cégek elveszítették azt a jogukat, hogy az ipa összegét leírják a társasági adóból. A Deloitte viszont tanácsai miatt nem érzi magát kényelmetlenül, mert miután senki sem vehette biztosra az EB döntését, kifejezetten ellenőrizte ügyfelei ipás bevallását és befizetéseit, és azt tanácsolta nekik, hogy csak az önkormányzatok által kiküldött fizetési meghagyás ellen fellebbezzenek, illetve a folyószámla-kivonatukat vitassák. Így, ha a hazai bíróságokon még az első tárgyalás előtt visszavonják kérelmüket, legfeljebb 90 ezer forint, az ezt követően, de még az ítélethozatal előtt visszavont kérelmek esetén legfeljebb 270 ezer forint eljárási illetéket kell fizetniük.

Molnár Patrícia

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Vállalkozás

Növelhetik az áfakulcsot, törölhetik a hipát?

A Deloitte és a PwC lehetségesnek, a KPMG pedig szinte kizártnak tartja, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) megbukjon csütörtökön az Európai Bíróságon. Ha mégis, az államnak közel ezer milliárd jogtalanul beszedett adóforintot kellene visszafizetnie, és évi 350-400 milliárd forintot pótolnia a költségvetésből. Milyen forgatókönyvek lehetségesek?

MTI Gazdaság

KPMG: valószínűleg maradhat a helyi iparűzési adó

A KPMG adószakértői szerint az Európai Bíróság (EB) csütörtöki, első tárgyalásán elhangzottak tovább erősítik annak valószínűségét, hogy bíróság nem minősíti (tiltott) forgalmi adónak a helyi iparűzési adót (hipa) - közölte az adótanácsadó társaság.