Lökösházától az andalúziai Málagáig, a kelet-lengyelországi Terespoltól a szicíliai Palermóig, az észt-orosz határnál fekvő Narvától a La Manche csatornánál lévő Calais-ig - karácsonytól anélkül utazhatunk át Európán, hogy a határokon ellenőriznék útlevelünket. Az uniós belügyminiszterek múlt heti brüsszeli tanácsülésükön ugyanis megerősítették: a 2004-ben csatlakozott új tagállamok felkészültek az úgynevezett schengeni vívmányok rendelkezéseinek az alkalmazására. Azaz képesek hatékonyan ellenőrizni az EU közös külső védvonalává váló keleti határaikat, vízumpolitikájuk igazodik a schengeni szabályokhoz, bekapcsolódtak a fokozott rendészeti együttműködésbe, és megbízhatóan, az adatvédelmi szabályokat betartva működtetik a schengeni információs rendszert (SIS). December 21-étől így a belső szárazföldi és vízi, március 30-ától - a tavaszi menetrend életbe lépésével - pedig a belső légi határokon is megszűnik a személyek ellenőrzése. Ezzel jelképesen és a gyakorlatban is beteljesül az EU 2004-es bővítése. A határőrizeti szabályok bevezetése csak idő kérdése volt, és az új tagállamoknak sem volt választásuk: az 1999-es amszterdami szerződéssel a schengeni vívmányokat beemelték az EU intézményi és jogi kereteibe, így a csatlakozással arra is kötelezettséget vállaltak, hogy belépnek az övezetbe.
Csak azért nem koccinthattak a hét elején a miniszterek a schengeni térség történetének legnagyobb bővítésére, mert az Európai Parlament (EP) véleménye még hiányzott - a szavazás lapzártánk után szerepelt a strasbourgi plenáris ülés napirendjén -, Carlos Coelho portugál néppárti jelentéstevő támogató határozatának elfogadása azonban valószínűnek látszott. Igaz, Coelho megfontolásra ajánlotta, hogy az érintett tagállamok fél éven belül írásban tájékoztassák a tanácsot és az EP-t, hogy mit tettek az értékelések során rögzített hiányosságok felszámolására. Apróbb kifogások ugyanis valamennyi Schengen-tagságra jelölt tagállam esetében adódtak, egyedül Magyarországon nem kellett március és szeptember között utólagos helyszíni ellenőrzéseket végrehajtani. A legtöbb fejfájást az észtek okozták: a balti országban olyan mértékű az elvándorlás a határőrségtől, hogy ha a tendencia folytatódik, az már az észt-orosz határforgalom ellenőrzését is veszélyeztetheti. Elhúzódik a tallinni repülőtér átépítése is, ami megnehezíti a schengeni zónán belülről, illetve kívülről érkező utasok elkülönítését.
Az EU kelet-európai külső határainak 15 százalékáért felelős Magyarország jó tanulónak bizonyult: a tanács szerint a magyar határrendészet szervezete takarékos és funkcionális, személyzete hozzáértő. A SIS minden határszakaszon jól működik, a kiképzés megfelelő, ám a tanács szerint az adatbázisok kezelését még nem árt gyakorolni. Az EP-jelentés indoklása a vízumkiállítással kapcsolatos kisebb hiányosságokról, illetve ajánlásokról is említést tesz. A szakértők szóvá tették a személyes elbeszélgetéseknek a kérelmekhez viszonyított kis számát és az alacsony elutasítási arányt.
Az osztrák kormány döntését, hogy továbbra is eddigi schengeni határai körzetében állomásoztat több mint ezer határőrizetet ellátó sorkatonát (HVG, 2007. szeptember 29.), Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter a minap Brüsszelben nem kívánta kommentálni, mondván, ez nem érinti a belső határok megszűnését. December 21-étől Magyarországról ellenőrzés nélkül, akadálytalanul lehet átkelni Ausztriába, Bécsnek ugyanakkor - minden más tagállamhoz hasonlóan - joga van ahhoz, hogy mélységi ellenőrzéseket végezzen rendőrségi hatáskörben. Ezt a schengeni szabályozás is lehetővé teszi, feltéve, hogy az intézkedések "nem a határforgalom-ellenőrzéssel azonos tartalmúak", vagyis szúrópróbaszerűek, és főként a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányulnak. Az osztrák közvélemény megnyugtatására a bécsi kormány élni is kíván e lehetőséggel, annál is inkább, mivel jövő júniusban, a Svájccal közösen rendezendő labdarúgó-Eb alatt, átmenetileg úgyis visszaállítja a személyellenőrzést a belső határokon.
A schengeni övezet bővítésében rejlő vélt biztonsági kockázatokra hivatkozva - de sokszor azért is, mert a határellenőrzés felszámolása egyben munkahelyek tömeges leépítését is jelenti - Ausztria, Németország, Luxemburg, Hollandia és még néhány régi tagállam megpróbálta halogatni az eredetileg 2007 elejére, majd 2007 őszére tervezett belső határbontást. Kapóra jött nekik, hogy a - legfeljebb 18 tagállam kiszolgálására méretezett SIS-1-et felváltó, sokkal több adattal feltölthető - SIS-2 rendszer kiépítése nem haladt zökkenőmentesen, márpedig az új tagállamok belépését ettől tették függővé. Végül tavaly ősszel született az a portugál mentő ötlet, hogy a SIS-1 feltuningolásával teremtsék meg a bővítés technikai-műszaki feltételeit. A biometrikus információk kezelésére is képes és a vízuminformációs rendszerrel összekapcsolható SIS-2 2008 decemberére halasztott üzembe helyezése egyébként máris csúszik: bár hivatalos módosítás egyelőre nincs, uniós berkekben három-hat hónapos késésről beszélnek.
VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL
