Mi tettük a jobb ajánlatot, az önkormányzat mégis a Pannonplastot (PP) választotta - fakadt ki Kiss-Illés Károly kiskunhalasi vállalkozó, miután a város a minap a ma már hivatalosan PannEnergynek nevezett PP Polifin nevű leánycégét kérte fel arra, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készítsen a térségben fellelhető geotermikus energia (termálvíz) hasznosítására. Ha a tanulmány nem készül el egy éven belül, a mostani vesztest, Kiss-Illés és Gál István Gyula közös kisvállalkozását, a Halas-Geoterm Kft.-t (HG) bízza meg ugyanezzel az önkormányzat. "Közben senki sem törődik azzal, hogy emiatt 5 ezer lakónál csak később csökkenhet a távfűtés ára, ami egy 50 négyzetméteres panelben most havi 40 ezer forint" - dohogott Kiss-Illés.
Az önkormányzattal tuti közös üzletre készülő HG tulajdonosai nem számoltak azzal, hogy más súlycsoportba tartozó játékos tyúkszemére léptek. A korábban a műanyagiparban utazó, tőzsdén jegyzett PP tavaly ősszel ugyanis izlandi technikával és nemzetközi banki finanszírozási ígérvényekkel megpatkolva átnyergelt a több ezer méteres mélységben fellelhető, akár 120-170 Celsius-fokos víz kiaknázására, amelyre alapozva villamos és hőerőműveket akar építeni. Hogy pontosan hányat, azt nem tudni, ám a cégnél 2010 végétől a jelenlegi kétszeresére rúgó, 20 milliárd forintos éves árbevételt remélnek az erőművek bevetéséből. Emellett a most 1500 forint körül ingadozó - amúgy a spekulációnak igencsak kitett - tőzsdei árfolyamuk megsokszorozódását várják.
A PP az önkormányzatokra épít: eddig 16 várossal (köztük Nyíregyházával, Debrecennel és Péccsel) kötött szerződést, és még 10-zel tervez hasonlót - mondta a HVG-nek Papp Csaba, a PP önkormányzati tárgyalásokkal megbízott lobbistája. A városok induláskor egy fillért sem tesznek a közösbe, a dolguk "csupán" az, hogy segítsék a melegvíz-kutak fúrására alkalmas területek és a hatósági engedélyek megszerzését, és részt vegyenek a hasznosításban. Ha az adott területen erőmű fűtésére alkalmas termálvíz nincs, minimális célként a település távfűtését váltják ki a gáznál olcsóbb meleg vízzel, ami önmagában is másfél milliárd forint körüli beruházás.
"A PP az egyetlen a geotermikus energiával foglalkozó magyar cégek közül, amely nem uniós pénzekre kacsingat, hanem a saját kockázati tőkéjét, összesen 18-20 milliárd forintot hajlandó a kutatásokra fordítani" - jelentette ki Papp Csaba. Mivel azonban egyetlen fúrás mélységtől függően 200-600 millió forintba kerül, a PP tőkéje kevés lenne 26 város környékének a megfúrására. Sikerült azonban 300 millió eurós hitelkeretet nyitniuk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál, amelyet a későbbiekben az Európai Beruházási Bank is kiegészítene. Az országos projekt 80 milliárd forintnál is többe kerülhet, nem számítva az önkormányzatok és egyéb fogyasztók későbbiekben hozzáadandó saját forrásait, illetve pályázati pénzeit.
A mindössze 12,6 milliárd forintos saját tőkéjű PP azonban - a garantált árak ellenére - bele is bukhat az energiabizniszbe. Ezért is olyan fontos a társaság számára, hogy a kiszemelt önkormányzatoknál befutó legyen. "Tisztességes eszközökkel versenyzünk, persze ha kell, politikai kapcsolatainkat is bevetjük" - hangsúlyozta Papp Csaba, aki kiterjedt politikai összeköttetéseiről ismert. A jobboldal megdolgozásába azonban szükség esetén vélhetően a fideszes kötődésű üzletember, egykori bankár Töröcskei István is beszáll, aki üzlettársaival - például Bokorovics Balázs vezérigazgatóval - együtt döntő befolyással bír a PP irányításában. Részben ugyanez a csapat irányítja a szintén tőzsdei Synergont is, amelynek a PP kezében lévő 11 százaléknyi részvényeit hitelfedezetként használhatják a felveendő kölcsönökhöz.
"Kiskunhalason felelőtlenség villamos erőmű felépítésében gondolkodni, mert az ottani geológiai viszonyok közepette az nem lenne gazdaságos. A távfűtés kiváltásához viszont nincs szükség hosszas előkészületekre, a mi rendszerünk már 2009-ben működhetne. Vélhetően azért vesztettünk mégis, mert nem voltunk hajlandók előleget fizetni" - sejtette Kiss-Illés, mi állhat lemaradásuk hátterében. "Csak a város érdekeit tartottam szem előtt" - szögezte le a HVG-nek Szarvas Tibor, az önkormányzat által tavaly augusztusban alapított, az ajánlattevők szakmai értékelésével megbízott Halasi Városgazda Zrt. vezérigazgató-helyettese, egy szélenergiával foglalkozó székesfehérvári cég résztulajdonosa. Szarvas szerint azért kértek előleget, hogy megbizonyosodjanak leendő partnerük tőkeerejéről. Igaz, szokatlan módon: 20 millió forintot iparűzésiadó-előlegként, 24 milliót a Városgazda Zrt. szolgáltatásaiért, 24 milliót pedig afféle kötbérként két év múltán kértek volna, ha a beruházás addigra nem valósul meg. A tőkeerő effajta ellenőrzése Várnai László szocialista polgármesternek is szemet szúrhatott, mert kihúzatta azt a Városgazda Zrt. által még tavaly eléje tett munkaanyagból.
A győztes PP-nek nem kellett letennie előleget, miután vállalta, hogy 100 millió forintból egyedül megalapítja az önkormányzattal közös projektcéget (a városnak csak öt év múlva kellene kifizetnie 10 százalékos tulajdonrészét). Ehhez képest Szarvaséknak nem volt meggyőző, hogy a HG szakmai befektetőként a Hódmezővásárhelyen és környékén több, geotermikus beruházásban részt vevő, magyar mérnökcsapat tulajdonában álló Brunnen Hőtechnika Kft.-t jelölte meg, finanszírozóként pedig 2,4 milliárd forint erejéig az osztrák Hypobankot, amely valójában nem vállalt kötelezettséget.
Kiskunhalason a PP győzelme után furcsa helyzet alakult ki, az önkormányzat ugyanis tavaly a HG-nek is megígérte, hogy két évig támogatja a tevékenységét. Így a HG megkezdheti a termelőkút fúrását, ha sikerül engedélyt szereznie, igaz, a Városgazda Zrt.-nél ebben nem hisznek. "Pedig nekilátunk, nekünk ugyanis már megkutatott saját területeink vannak" - mondta erre Kiss-Illés, aki minderről egy jövő heti lakossági fórumon a kiskunhalasiakat is tájékoztatni készül, aláfúrva ezzel a kutatások előtt álló PP friss győzelmének.
A PP kontra HG harc kimenetele hatással lehet a többi önkormányzat álláspontjára is. Az első város, amellyel a PP tavaly nyáron szerződést kötött, a Pécshez közeli Szentlőrinc, ahol négy hónapos határidőt vállalt a kutatások megkezdésére - tájékoztatta a HVG-t Győrvári Márk polgármester. Noha a település számtalan adatot gyűjtött össze korábbi próbafúrásokból, a PP határideje úgy járt le, hogy semmit sem tett. "Ezért újra kell tárgyalnunk vele a megállapodásunkat" - szögezte le a polgármester. Apáti György, Csenger polgármestere határozottabb: "Ha a PP nem tartja a határidőket, a konkurens Brunnen Kft.-t hozzuk helyzetbe." A leghosszabb türelmi időt feltehetően Gyöngyösön kapta a PP, ahol szintén a Brunnen maradt alul vele szemben 2007 végén. A bonyolult kőzetviszonyok miatt ugyanis - mondta Hiesz György polgármester - a kutatások csak 2008 nyarán, a fúrások pedig 2009 elején kezdődhetnek el. Ennek ellenére az erőmű - ha lesz - a 2010-es önkormányzati választásokig felépülhet.
GYENIS ÁGNES
