© Végel Dániel

Szeptembertől bárki fogadhat magának kijáróembert, hivatalos nevén építésügyi igazgatási szakértőt, ha az eddigieknél rövidebb idő alatt szeretne építési engedélyhez jutni. A szakértő ugyanis nyilatkozatával tanúsíthatja, hogy az engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek a jogszabályban előírtaknak, így a hatóságok akár a helyszíni szemlét is mellőzhetik, mielőtt soron kívül, de legfeljebb harminc napon belül ráütik a pecsétet a tervekre.

Ennyi haszna mindenkinek lehet abból, hogy a kormány úgy ítélte meg, gyorsítósávot kell garantálnia a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások engedélyeztetésének (az erről szóló salátatörvényt az Országgyűlés hétfőn elfogadta). Mindazonáltal a gyakorlatban dől el, profitál-e az ország az új jogszabályból, azaz az építkezők jó- vagy rosszhiszeműen használják-e ki a kivételeket soroló paragrafusok lehetőségeit.

Építésügyi igazgatási szakértővé azok válhatnak, akiknek legalább nyolc év szakmai gyakorlatuk van, és legalább a felét építésügyi igazgatásban töltötték el. A beruházók ebből a néhány száz fős körből választhatnak majd maguknak - ahogy az előterjesztő Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, Heil Péter fogalmazott - segéderőt, hogy asszisztáljon az engedélyezési dokumentáció összeállításában, és igazolja, hogy a tervezett építmény mindenben megfelel az előírásoknak. "Ez nem más, mint az intézményesített korrupció lehetősége" - veti ellen a Levegő Munkacsoport jogásza, Bendik Gábor, aki szerint a szakértők gyakorlatilag hatósági jogköröket vesznek át, miközben tevékenységüket a beruházó finanszírozza. Bendik attól tart, lesznek köztük, akik nemcsak legális lobbistaként járnak el a számukra ismerős közegben, hanem kapcsolataik alapján, netán egykori kollégáik lefizetésével jogszabályba ütköző terveket fogadtatnak el. A szaktárca ugyanakkor abszurdnak tartja az intézményes korrupció vádját, mert bár az igazgatási szakértőknek nem kötelező a kamarai tagság, etikai és fegyelmi eljárásokat velük szemben is lehet indítani.

Azt is aggályosnak tartják a környezetvédők, hogy a gyorsítás hevében esetenként garanciális elemeket is átlépnek az engedélyeztetési eljárás során. Az önkormányzatoknak például ezentúl nem kell véleményeztetniük a civil szervezetekkel településrendezési terveiket, ha az nem érinti a város vagy a falu "alapvető zöldfelületi rendszerét". Márpedig ha egy építkezés kedvéért Kispesten száz fát kivágnak, az a főváros egészét figyelembe véve nem számít alapvetőnek, helyben viszont komoly beavatkozás a természeti környezetbe.

A jogszabály ráadásul beteljesíti azt, amitől a zöldek az ugyancsak most felülvizsgált országos területrendezési terv új paragrafusa alapján tartottak: egyszerűsíti a létesítmények engedélyezését a kiemelt fontosságú honvédelmi területeken. A területrendezési terv még csak bevezette a kiemelt fontosságú honvédelmi terület fogalmát, a gyorsító csomaggal módosított építési törvény viszont már kimondja, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság határozata azonnal végrehajtható, vagyis ezen az alapon a Mecsekben már rég felállíthatták volna a NATO radarját. A zöldek nyomására a törvény végső változatán annyit azért finomítottak, hogy a kiemelt övezeti besorolás csak a már meglévő honvédelmi területekre vonatkozhat, illetve az elsőfokú határozat ellen fellebbező ügyfél kérheti a végrehajtás felfüggesztését a másodfokú hatóságtól, az érintett önkormányzat jegyzője pedig vétójogot kapott.

A kivételezett gyorsításra az uniós támogatások miatt volt szükség - magyarázza Heil -, nem szabad hagyni ugyanis, hogy az ország az engedélyeztetési eljárások elhúzódása miatt veszítsen el pénzt. Ebbéli törekvésében a kormányt nem is érte kritika. Csakhogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nem csupán az unió által finanszírozott beruházások válhatnak, hanem a kormány döntése alapján gyakorlatilag bármi. Márpedig megéri kiemeltté válni, mert a fontos építkezések további kedvezményeket kapnak. Így például a projektgazda kezdeményezésére az eljárásban érintett szakhatóságoknak és közműszolgáltatóknak közösen kell egyeztetniük, vagyis e tekintetben már majdnem megvalósul az egyablakos ügyintézés. A kiemelt projektek gazdáinak az eddigi illeték helyett, amely az állam közös kasszájába folyik be, ezentúl közvetlenül az eljáró hatóságnak kell befizetniük az igazgatási szolgáltatási díjat, amelynek összegét kormányrendelet határozza majd meg.

A lehetséges kedvezményezettek köre azonban máris bővült. Szabaddemokrata javaslatra a parlamenti többség megszavazta, hogy az olyan egyedi kormánydöntés alapján támogatott projektek is élhessenek a gyorsított eljárásokkal, amilyen például a dél-koreai gumiabroncsgyártó, a Hankook sokat bírált beruházása Dunaújváros mellett. Az indok: a hosszadalmas engedélyezési procedúra ne tántorítsa el Magyarországtól a befektetőket. Azt pedig már a szocialista képviselők járták ki, hogy könnyítsék a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítés feltételeit. Az értékhatárt az eddigi 5 milliárd forintról 3 milliárdra szállították le, ha pedig nem a beruházás értékét, hanem az újonnan létrejövő munkahelyek számát nézik, ezer helyett ezentúl elég lesz 250 új állás is. Az ellenzék szerint a kormánynak tetsző befektetőknek így már csak rá kell bökniük a térképre, hol szeretnének építkezni, s máris a zsebükben tudhatják a gyorsított engedélyt.

Az élelmes beruházóknak azonban az sem jelentene akadályt, ha kizárólag az unió által támogatott fejlesztésekre terjednének ki a kedvezmények. Vélhetően a Budapest Airport Zrt. német tulajdonosa, a Hochtief AirPort GmbH vezette konzorcium sem azért indult uniós pályázaton, mert hiányzott egy százalék a Ferihegyi repülőtér 65 milliárd forintos fejlesztési költségvetéséből, sokkal inkább az eljárás serkentésével együtt járó kiemelt státus motiválta az alig 800 millió forint elnyerésében. A remélt kormányzati hátszél nem is maradt el, a kabinet május végén a ferihegyi bővítést is hozzácsapta ahhoz a több mint harminc projekthez, amely már biztosan megkapja a kivételes elbánást (ezek között egyelőre út- és vasútépítések szerepelnek, valamint a záhonyi logisztikai fejlesztés, a pécsi kulturális fővárosi program és a Budai Palota rekonstrukciója). Pedig a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács alig egy hónapja korholta a Budapest Airport vevőjét, hogy késésben van azokkal a fejlesztésekkel, amelyekre 2005-ben kötelezettséget vállalt. Igaz, a testület ezt részben annak tulajdonította, hogy időközben tulajdonosváltás történt, a Hochtief a brit BAA részvényeinek a kivásárlásával került birtokon belülre. Tény ugyanakkor, hogy a ferihegyi beruházás eredményeként megduplázódik a repülőtér forgalma, ami legalább 10 ezer új munkahelyet teremt Budapesten és környékén.

A jogszabály a koncesszióban végzett fejlesztésekre, így elsősorban a koncessziós autópálya-építésekre is kiterjed, ezen elv alapján viszont a kaszinók is beemelhetők a kiemelt projektek körébe. A törvény indoklása szerint a szerencsejátékot mint állami koncessziót kiegészítő beruházások, vagyis a szórakoztató, vendéglátó vagy szabadidős komplexumok "lehet, hogy egyenként nem számottevőek, de gazdaságélénkítő hatásuk lehet azáltal, hogy gyorsabban valósulhatnak meg".

A gyorsító csomagot az építészek és az építőipari vállalkozók kedvezően fogadták. A Magyar Építészkamara elnöke, Eltér István a HVG-nek elmondta, az építésügyi igazgatási szakértőhöz hasonló szerepkör Ausztriában kiválóan működik, bár hozzátette, az ilyen megoldás "kultúrembereket" feltételez. A szakma az új jogszabállyal azért is elégedett lehet, mert a törvény előírja, hogy a tervezőket már a dokumentáció átadásakor ki kell fizetni, a díj kiegyenlítését nem lehet elhúzni az engedélyeztetési eljárás végéig.

Szabó Yvette