Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nem árulja el sem a rendőrség, sem pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), van-e már gyanúsítottja azoknak, az általuk folytatott nyomozásoknak, amelyek a Covid-világjárvány idején, a közbeszerzési szabályok mellőzésével milliárdos állami megbízásokhoz jutott, majd a profit kivétele után felszívódott cégeket érintik.
A Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei és a NAV nyomozói más-más cégeket érintő ügyeken dolgoznak, de ezekben közös, hogy az állam a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető cégektől a fertőzés kimutatására szolgáló antigén-gyorstesztet vásárolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) keresztül. A cégek és a szerződések:
- 2020. november 17-én a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 93 millió 870 ezer forint értékben szerződött az ÁEEK 30 ezer darab RapiGEN Biocredit Covid–19 antigén-gyorstesztre
- 2020. november 23-án a Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft.-vel 3 milliárd 150 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 1 millió darab – különféle – gyorstesztre
- 2020. november 23-án a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 1 milliárd 627,5 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 500 ezer darab Biocredit Covid-19 Ag gyorstesztre
A két cég az egészségügyi piacon ismeretlen, de fideszes hátterű vállalkozás volt, amelyek közbeszerzés nélkül jutottak a milliárdos értékű állami megbízásokhoz. Ráadásul úgy, hogy előlegként a vételár felét előre elutalta az ÁEEK, így az előleg fedezte a szállítandó mennyiség beszerzési árát, vagyis
a cégek saját tőke és kockázatvállalás nélkül tudtak 100 százalékos haszonkulccsal üzletet kötni az állammal.
A Rayrai Kft. egy sikertelen thaimasszázs-cégből lett így pár hónap alatt közel kétmilliárdos árbevételű gyógyászati nagykereskedő. A cégben kevéssel az ÁEEK-szerződés előtt bukkant fel ügyvezetőként Kupper András volt fideszes parlamenti képviselő, majd tulajdonosként beszállt Tasnádi László volt belügyi államtitkár cége.
A közben Steriflow-ra átnevezett cég sem 2020 előtt, sem az ÁEEK-s szerződések után nem végzett érdemi üzleti tevékenységet. A szerződéssel érintett 2020-as évben 801 milliós nyereséget elérő cég a következő három évben minimális árbevétel mellett veszteséges volt, így 2024-ben elindult a végelszámolása, azóta törölték is.
A pár hónap alatt elért 795 milliós profitot a tulajdonosoknak osztalékként kifizető Rayrai/Steriflow Kft. ügyében vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Iroda a HVG-vel közölte, hogy a hűtlen kezelés gyanújával indult „büntetőeljárás folyamatban van, a nyomozás érdekeire tekintettel arról bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni”.
Az ÁEEK-val még nagyobb tételben üzletelő, 3,15 milliárd forintos szerződést behúzó Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft. 2023-ban indult felszámolása szintén lezárult, ez a cég sem létezik már. Ám ennél még nyilvánvalóbb a strómanszerep: 3 hónappal az ÁEEK-s szerződés előtt jött csak létre, és fennállása alatt ez az egy bevétele volt:
Minerva-ÁEEK szerződés 2020 by HVG
Az ÁEEK-val kötött szerződést a Minerva Kft. részéről Martos Dániel ügyvezető-résztulajdonos írta alá. Martos éveken át a ferencvárosi Fidelitas, majd a helyi Fidesz fontos embere volt. Sőt, életrajza szerint 2004-2005-ben Szijjártó Péter parlamenti gyakornoka volt, ezután pedig a Fidesz-alelnök Pelczné Gáll Ildikó mellett lett titkár.
Később Martos a IX. kerület vagyonkezelő cégében a parkolási rendszerért felelt. A vezérigazgató-helyettesi posztról 2018 végén távozott, miután a 444.hu leleplezte, hogy a parkolóautomatákba dobott pénzeknek csak a töredéke jut el a kerület kasszájába. Martos amilyen sietősen távozott a ferencvárosi önkormányzattól,
olyan gyorsan hagyta el a milliárdos állami biznisz lezárultával a saját cégét is.
Ő és üzlettársa, a szintén volt fidelitasos P. Adrienn 2021 februárjában eladta a céget egy borsodi zsákfaluban, Rakacán élő, 19 éves fiatalnak, aki aztán egyszemélyes „taggyűlésen” döntött Martosnak és P.-nek 98-98 millió forint osztalék kifizetéséről a cég egyetlen üzletének profitjából. Pár hónappal később elindult a cég felszámolása.
A cég fantomizálódása után – miután Ujhelyi István volt EP-s képviselő, majd Vadai Ágnes DK-s politikus is bírálta az ÁEEK-s szerződéseket, és a cégek stróman-jellegét –, az ügyben némi aktatologatás után a NAV indított nyomozást, amelyről a HVG érdeklődésére csak annyit mondtak, most „nincs nyilvánosságra hozható információ”.
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Túry Gergely)
