HVG

A "legjobb befektetés" nevet adta, ha kissé csikoró angolsággal is, kecskeméti cégének Kövesdi Ferenc. A Best Invest Project Hungaria Kft. ügyvezetője valóban kiszimatolta a kitűnő üzleti lehetőséget, amikor néhány évvel ezelőtt elkezdett opciós szerződéseket kötni a Kecskeméttől délre fekvő szántóföldekre. A mérnök-közgazdász úgy kalkulált, előbb-utóbb a környéken is meg kell jelennie egy nagybefektetőnek, márpedig Kecskemétnek nincs olyan egybefüggő területe, amelyet erre a célra felajánlhatna. Ezért Kövesdi elkezdett házalni azoknál a kárpótoltaknál, akiknek a néhány hektáros parcellája együttesen már kiadta a megfelelő birtokméretet, és megegyezett velük: ha a kialkudott árért sikerül vevőt találnia a földre, készek eladni azt.

Lázasan keresett vevőjelöltet is, többnyire az önkormányzat háza táján, ám a helyhatóság sokallta a százmilliós árat a területért, és abba sem ment bele, hogy átminősítsék a Kecskemét környékén legzsírosabbnak számító földeket ipari fejlesztési övezetté. Pedig Kövesdi 2006 júniusában személyesen lobbizott a városrendezési és városüzemeltetési bizottságnál a területrendezési terv (trt) módosításáért, és még támogatást is kapott az egyik helyi ellenzéki képviselőtől. A telephelyet kereső Nokia-gyár Komáromhoz pártolása után a szocialista Marczi Albert úgy látta, "azt a luxust nem engedheti meg a város, hogy nem teremti meg azokat a feltételeket, amelyekből munkahelyek adódnának". A közgyűlés azonban végül is a trt tervezőjének, Havas Máriának adott igazat, aki az építési törvényre hivatkozva azt mondta, amíg vannak felhasználatlan területek hasonló funkcióra, nem lehet újat kijelölni. "Ha most egyetlen tollvonással azt mondjuk erre a területre, hogy legyen gazdasági terület, akkor önök nem fogják tudni megakadályozni, hogy holnapután három darab 3 ezer négyzetméteres vállalkozás ott bármit is kezdjen" - érvelt a jegyzőkönyv szerint a szakember.

Százezer négyzetméteres vállalkozásnak viszont már nem tudott ellenállni a képviselő-testület. Márpedig a Daimler AG olyan telephelyet keresett magának Kelet-Európában, amelyen csupán az üzemcsarnokok 10 hektárt foglalnak el. Gyurcsány Ferenc kormányfő februárban jelezte a németországi Baden-Württemberg tartomány Budapesten tárgyaló miniszterelnökének, Günther Oettingernek, hogy Magyarország is szívesen fogadná az új, kis fogyasztású, kisméretű, ámde nagy tudású, kompakt egyterű Mercedesekre specializálódó gyárat - és persze az azzal együtt érkező 200 milliárd forintnyi tőkét. A Daimler akkor már két hónapja tárgyalt a kiszemelt lengyelországi és romániai helyszínek képviselőivel. Így amikor Miskolc és Zalaegerszeg mellett Kecskemét is felmerült, kezdett beérni a kisgazda színekben képviselőjelöltként többször is kudarcot vallott Kövesdi Ferenc vállalkozása. Áprilisban és májusban tucatjával nyújtotta be az opciós szerződéseket a területre a kecskeméti földhivatalban, de a HVG ezzel kapcsolatos érdeklődését nemzeti érdekekre hivatkozva elhárította. A földvásárlás részleteiről Zombor Gábor polgármester is csak annyit árult el, hogy a kontraktus minden érintettje együttműködő, és az összességében várhatóan 200 és 450 hektár közötti terület egy részére már az önkormányzat birtokában vannak az opciós szerződések. A végső ár azonban még alku tárgya, tette hozzá a polgármester.

Mercedes-veterán. Az újdonság ereje © daimlerchrysler

Az önkormányzat fizetnivalója várhatóan jelentősen meghaladja majd a korábban kalkulált és elutasított 100-200 millió forintos összeget, miután hírek szerint az opciós szerződések a termőföld reális értékének, vagyis a hektáronkénti 500-600 ezer forintnak a többszörösével számolnak. Az eddigi tulajdonosok ugyanakkor akár meg is támadhatják a szerződéseket, mondván, az opciós vevő már tudatában volt a Mercedes beruházásának, vagyis megtévesztette őket a föld értékét illetően. A HVG úgy tudja, az önkormányzat a márciusban elhatározott 7 milliárd forintos kötvénykibocsátásból fedezi a földek megszerzését, az övezeti átsorolás után pedig - feltéve, hogy a szakemberek ezúttal nem gördítenek akadályt a mezőgazdasági hasznosításból való kivonás elé - értékesíti a területet a német befektetőnek, egyelőre nem tudni, haszonnal vagy veszteséggel.

Az ingatlanpiac mindenesetre máris felbolydult Kecskeméten. "Aki eddig el akarta adni a házát, az most vár, mégpedig a német mérnökökre" - jellemzi a városi hangulatot a kecskeméti Dutinvest 2000 Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft. tulajdonosa, Kuthy Zoltán. "A beszállítójelöltek közül pedig egy nap alatt három is bejelentkezett, hogy földet szeretne vásárolni a Mercedes-gyár közelében" - tette hozzá. A szülők már azt latolgatják, hogyan lehetne csemetéjüket ősztől német tannyelvű iskolába járatni, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Gaál József pedig, aki fémalkatrészeket gyártó vállalkozásával, a félmilliárd forint éves árbevételű Szimikron Kft.-vel maga is partnere autógyártóknak, az Audinak, az Opelnek és a Fordnak, már ezen a héten megkezdi annak az akciótervnek a kidolgozását, amelynek része a potenciális beszállítók felkeresése.

Az üzletemberek optimizmusa ezúttal megrendíthetetlen, még akkor is, ha a hazai kis- és középvállalkozások az uniós forrásokon kívül más támogatásra a Mercedes-beruházással összefüggésben sem számíthatnak, amint azt a HVG kérdésére a gazdasági tárca államtitkára, Burány Sándor kifejtette. A Kecskemét 100 kilométeres körzetébe eső Pata József Gépipari Kft. tulajdonosa és a Kunplast-Karsai Műszaki Műanyagipari Zrt. értékesítési igazgatója, Dobi József egyaránt úgy fogalmazott, biztos benne, hogy megkeresik a Mercedestől. Mindkét cég már beszállítója a Suzukinak, és a tőkehiány miatt sem aggódnak. A Kunplast akár új gyártócsarnok felépítését is lehetségesnek tartja, Pata József pedig azt mondja, alkalmazottai reggel 6-tól este 6-ig dolgoznak, vagyis egy teljes műszak még kihasználatlan.

A vállalkozók egyetlen aggálya, vajon mennyire veri fel a Mercedes-gyár a fizetéseket. Kecskeméten az 5,4 százalékos munkanélküliség azt jelenti, gyakorlatilag nincs elég képzett munkaerő, a bérek pedig már így is elérik az országos átlagot, vagyis a havi nettó 120 ezer forintot. A Daimler mindenesetre biztosan nem akarja felfelé tornázni a fizetéseket, mert bár a németországi 33 eurós órabér elől Kelet-Európába menekült, azzal, hogy Magyarországot választotta, máris lemondott a megtakarítás egy részéről, a romániai 3,2 euróval és a lengyelországi 5,9 euróval szemben ugyanis Magyarországon tavaly 7 euró volt az átlagos órabér. A Daimler mindenesetre a saját megnyugtatására a döntés előtti napon még egyszer megkérdezte német tulajdonú magyarországi beszállítóit, köztük a hatvani Bosch-gyárat, tényleg annyi-e az itteni bér, mint amennyit a befektetői tárgyalásokat sikerre vivő ITD Hungary Zrt. közölt.

A kecskeméti oktatási intézmények ugyancsak nagy esélyt látnak a Daimler beruházásában, és biztosak benne, hogy a 2500 embert foglalkoztató Mercedes-gyár indulásáig, vagyis 2011-ig kiképezik a szükséges számú munkatársat. A nyelvoktatás iránt érdeklődő szülők is megnyugodhatnak: a bajai székhelyű Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának szakközépiskolája ősztől fakultást nyit a kunsági megyeszékhelyen. A Kecskeméti Főiskola gépipari és automatizálási karának pedig kapóra jött a Daimler, hiszen éppen most nyitott az autóipar felé: jármű-diagnosztikai labort szerelt fel, és megkezdte a mechatronika oktatását. Danyi József rektor szerint kizárólag államilag támogatott képzésből amúgy sem tud megélni egy felsőoktatási intézmény Magyarországon. A főiskola eddig is kutatási-fejlesztési együttműködésből fedezte 4 milliárd forintos költségvetésének egyharmadát.

A kecskeméti Mercedes-gyár a beruházás értékén felül már az első évben is a legóvatosabb becslések szerint 500 milliárd forintos értékesítéssel járul hozzá a hazai össztermékhez, Bács-Kiskun megye évi 302 milliárd forintos exportját pedig várhatóan egyből megduplázza. Kérdés, mennyiben befolyásolta a német cég döntését a beruházáshoz beígért magyar állami támogatás mértéke. A magyar kormány részéről azt hangsúlyozták, hogy a versenytársakhoz hasonlóan az Európai Unió által engedélyezett legmagasabb összeget ajánlották meg, ami a dél-alföldi régióban a beruházási érték 50 százaléka. Miután pedig az autóipar 2007-től már nem számít úgynevezett érzékeny ágazatnak, 200 milliárd forintos beruházás esetén a maximális támogatás 100 milliárd forint lehet. A Financial Times 137 millió euróról (mintegy 34 milliárd forintról) tud, a Daimler székhelyén megjelenő Stuttgarter Zeitung ennél "sokkal többről". Bár a Daimler AG-nél az összeg nagyságát a végleges brüsszeli rábólintás előtt nem akarták megmondani, annyit elárultak: a szubvenció "jóval 200 millió euró", vagyis 50 milliárd forint alatt marad.

Az állami támogatás mértékének másodlagos szerepét egyébként a német sajtó is alátámasztotta a beruházási döntés tálalásával. Míg ugyanis az elmúlt években az utcai zavargások és a parádézó gárdisták fotói uralták a magyarországi tudósításokat, addig a német média most pozitív képet rajzol Magyarországról, kiemelve a kedvező infrastruktúrát, a reformokat, a magas minőségi igényeknek is megfelelő szakértelmet. Még a szokásos rosszalló megjegyzések is elmaradtak, hogy egy őshonos cég elviszi a munkát Németországból, nem törődik ottani dolgozóival, és csak a profitot hajhássza. Igaz, a Daimler odahaza is bebiztosította magát a támadások ellen: a magyarországi döntéssel egy időben bejelentette, majdnem annyit költenek a vállalat rastatti üzemére, egész pontosan 600 millió eurót, mint a magyarországira, és az ottani 6 ezer munkahely egyikét sem veszélyezteti a kecskeméti gyártás beindítása.

SZABÓ YVETTE, WEYER BÉLA / BERLIN