1996. április: nyilvánosságra kerül egy dokumentum, amely arra enged következtetni, hogy az NBH megfigyelte a Baranya megyében élő kisebbségeket. A Nikolits István tárca nélküli miniszter által elrendelt vizsgálat nem állapít meg törvénysértést, hanem azt: a kisebbségek "alkotmányos védelmet" kaptak, nehogy a délszláv háború kapcsán provokáció érje őket.

1997. április: kiderül, hónapokon át szocialista képviselőket, köztük Gál Zoltánt, Baja Ferencet is vizsgálódási körébe vont az Információs Hivatal (IH). Az 1994 végén indult, Nyírfa fedőnevű akció célja a magyar-ukrán-román határtérségben folyó illegális tevékenységek feltárása volt. Az ügy miatt menesztik Földi Lászlót, az IH műveleti igazgatóját, akiről azonban 1999 decemberében a bíróság kimondja: nem követett el jogosulatlan adatkezelést. Földi későbbi magánvállalkozása, a Defend Kft. az 1998-as kormányváltás után a Fidesz-kormány biztonsági szállítója lett.

1998. augusztus: "titkos eszközökkel, törvénysértő módon" figyelték meg "az előző kormány idején" az 1998 májusában hatalomra került Fidesz vezetőit és családtagjait - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán összefüggést sejtetett "a magyar Watergate" és az akkoriban kipattant, a fideszes vezetőket kényesen érintő fantomcégügy között, ám - dacára az ügyben létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság munkájának - állításait semmi sem támasztotta alá.

1998. november: Kövér László titkosszolgálati miniszter tudtával az ekkor már Földi László érdekeltségében álló Defend Kft. megvásárolta Faragó Lajos magánnyomozótól azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint Faragót megbízta Czégé Zsuzsa MSZP-közeli üzletasszony Pokorni Zoltán fideszes politikus megfigyelésével. Utóbb ez az egyetlen muníció volt hivatott szolgálni Orbán úgynevezett megfigyelési ügyének megtörténtét.

1999. november: Lakatos Miklós, egykori NBH-s tiszt bejelentést tesz a parlament nemzetbiztonsági bizottságánál, hogy Szadai Károly, a titkosszolgálati miniszter akkori tanácsadója, illetve Horváth Pál, a Miniszterelnöki Hivatal védelempolitikai tanácsadója közvetítésével egy László néven bemutatkozó ember arra vette rá, hogy anyagi ellenszolgáltatásért kövessen el merényletet saját járműve ellen, s a cselekménnyel vádolja meg az MSZP-közeli, titkosszolgálati kapcsolatokat ápoló Pinpoint Kft.-t. Az önmerénylet azonban lelepleződött, Lakatos így nem kapta meg a járandóságát, s ezért fordul a T. Házhoz, mondta ő, az érintettek azonban tagadtak.

2005. augusztus: kirobban a hónapokig tartó belpolitikai vihart okozó kémbotrány, az úgynevezett Mucuska-gate. Romániai magyar, illetve magyarországi sajtóhírek szerint az NBH "kiszorított az országból" egy házaspárt, mivel a gyanú szerint Szatmári Ildikó és férje, Szatmári Tibor a román titkosszolgálatnak dolgozott. Az asszony az Oktatási Minisztérium, majd a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa volt, férje pedig Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének korábbi bukaresti sajtófőnöke, később a szövetség budapesti irodavezetője. A házaspár az NBH szerint a magyar kormány és a határon túli magyarok közötti viszály kiélezésén ügyködött s tanácsokat adott a Fidesznek a kettős állampolgárságról tartott népszavazás előtt. Kémtevékenységük azonban nem igazolódott be.

2006. március: az országgyűlési választási kampány finisében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón közli, hogy a szlovák információs hivataltól egy héttel korábban kapott hivatalos értesítés szerint bűnözői csoportok a magyarországi politikai helyzet destabilizálása szándékával robbantásokat kívánnak elkövetni a választási nagygyűlések helyszínein. Ekkoriban az MSZP és a Fidesz is tömeggyűlésre készült a fővárosban. A kormányközeli Népszabadság egy nappal korábban Pozsonyból származó információkra hivatkozva közölte: a szlovák információs hivatal, a SIS intette fokozott óvatosságra az NBH-t, mondván, információik szerint a dunaszerdahelyi maffia készül merényletekre Magyarországon. Merénylet nem történt, a kijelentéseket alátámasztó bizonyítékokkal a kormányzat adós maradt.

2008. március: az ügyészség vádat emel a titkosszolgálatokhoz ezer szállal kötődő Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Földesi-Szabó László exrendőr és társai ellen sikkasztás, csempészet és más bűncselekmények miatt. A bűnügybe belekeveredett alapítvány kuratóriumában tag volt Galambos Lajos, az NBH volt vezetője, valamint Gyarmati György NBH-s főosztályvezető, illetve Simon Ibolya, a Cég jogásza, s korábban kurátorkodott az időközben elhunyt volt főigazgató Nagy Lajos is, s az alapítvány foglalkoztatta Szilvásy György titokminiszter grafológus fivérét, Szilvásy Pétert.

2008. április: a Magyar Nemzet közlése szerint Kapolyi László (MSZP) országgyűlési képviselőnek, az MSZDP elnökének cége, a System Consulting adott megbízást annak a Finder Bt.-nek, amely még 2002-ben azt a feladatot kapta - hogy valóban Kapolyitól-e, azt az üzletember vitatja -, segítsen adatokat szerezni az akkor még közpénzügyi politikai államtitkárként dolgozó Keller Lászlónak. A kutakodás célkeresztjében Orbán Viktor Fidesz-elnök, Simicska Lajos volt adóhivatali elnök, illetve Kalmár László, a Magyar Posta korábbi vezérigazgatója állt. A kormány azonnali vizsgálatokat ígért, ám azok eredménye egyelőre nem ismeretes.